tóth gabi
Franciaország minden jel szerint komolyan gondolja, hogy szárazföldi csapatokat küld Ukrajnába. A közvélemény meggyőzése egyértelműen megkezdődött.
A legnézettebb francia hírtelevízió, a La Chaîne Info (LCI) egyik elemzőműsorában arról vitatkoztak a meghívott "szakértők", hogy pontosan hová lehetne telepíteni az Ukrajnában vezényelt francia katonákat. A megdöbbentő elemzésre alig néhány nappal azután került sor, hogy Emmanuel Macron francia elnök egy interjúban ismét megerősítette, hogy talán "valamikor" szükség lehet a Nyugat által végrehajtott szárazföldi műveletekre Ukrajnában.
Az LCI sokak által kifogásolt elemzése hétfő délután került adásba. A műsorban néhány újságíró és Vincent Arbaretier hadtörténész vitatkozott az ukrajnai konfliktus lehetséges kimeneteléről, egy pontot pedig arról kezdtek el beszélgeti, hogy Ukrajnán belül pontosan hol állomásozhatnának az országba vezényelt francia csapatok.
A katonák bevetésének lehetséges forgatókönyveit Arbaretier vázolta fel, aki szerint a legvalószínűbb, hogy a francia egységeket a Dnyeper folyó nyugati partjára telepítik több száz kilométer hosszan, ami egyértelműen jelezné Oroszország számára, hogy hol van az a „vörös vonal”, amit nem léphet át.
A másik eshetőség - legalábbis Arbaretier szerint - az lenne, hogy a francia katonákat a ukrán-fehérorosz határra vezénylik. A történész úgy véli, hogy ezzel szavatolni lehetne Kijev biztonságát, és el lehetne kerülni, hogy - a háború első hónapjaihoz hasonlóan - orosz csapatok vonuljanak az ukrán főváros ellen.
Arbaretier ugyanakkor nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy Franciaország mindkét forgatókönyvet egyszerre valósítja meg. Számításai szerint ezeknek a feladatoknak a végrehajtásához a francia parancsnokságnak mintegy 20 ezer mobil dandárban összeállított katonát kellene felhasználnia.
Ahogy arra számítani lehetettet, az LCI elemzőműsora komoly visszhangot váltott ki Franciaországban és a nemzetközi porondon is. Elsősorban azért, mert az ország politikai vezetése hetek óta francia katonák Ukrajnába küldésének lehetőségéről beszél - hol nyíltan, hol burkoltan.
Erről legegyértelműbben Emmanuel Macron francia elnök fogalmazott, aki egy szombaton megjelent interjúban - immáron sokadik alkalommal - erősítette meg, hogy szükség lehet a Nyugat által végrehajtott szárazföldi műveletekre Ukrajnában.
Szintén félreérthetetlenül fogalmazott a francia hadsereg vezérkari főnöke, aki egy kedden megjelent véleménycikkben arról írt, hogy a „ francia hadsereg készen áll a legkeményebb bevetésekre". Pierre Schill azt mondta, hogy a válságok szaporodásának idején Franciaországnak, mint NATO-országnak, erre jelentős eszközei vannak, beleértve a nukleáris elrettentést.
Schill szerint Franciaország 30 napon belül 20 000 katonából álló különítmény küldésére képes egy koalíciós seregbe, és maga is 60 000 katonából álló kontingenst képes kiállítani. A francia hadsereg adatai szerint, jelenleg 121 000 katonájuk van, és 24 000 tartalékost tudnak behívni.