tóth gabi
Összesen 20 atomtöltetre lenne szükségük.
Ukrajna kénytelen lesz nukleáris fegyvereket beszerezni vagy gyártani magának, ha belátható időn belül nem kap teljes jogú NATO-tagságot - jelentette ki Alekszej Goncsarenko ukrán parlamenti képviselő a müncheni biztonságpolitikai konferencia egy vasárnapi előadásán.
Goncsarenko egy panelbeszélgetés közben fogalmazta az atomfegyverekkel kapcsolatos állításait. Az ukrán képviselő Antony Blinken amerikai külügyminisztert kérdezte arról, hogy Ukrajnának milyen egyéb lehetőségei vannak a biztonsága megteremtése terén, mint a NATO-tagság, vagy a „nukleáris potenciál helyreállítása". A kérdésre Blinken elkerülő választ adott, és Ukrajna további támogatásáról beszélt.
Miután a Goncsarenko meglátásai hatalmas médiavisszhangot kaptak, a politikus egy vasárnapi esti Telegram-bejegyzésében megerősítette, hogy komolyan gondolta az atomfegyverek beszerzésének szükségességét:
Goncsarenko kijelentései kapcsán mindenképp fontos felidézni, hogy az ukrán vezérkari főnök tavaly októberben azt mondta, hogy Ukrajnának szinte semmi esélye sincs arra, hogy saját maga állítson elő nukleáris fegyvereket. Olekszij Danilov szerint ennek nyilvánvaló politikai és technológiai okai vannak.
Ezzel szemben Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal volt tanácsadója azt mondta korábban, hogy Kijev gyorsan ki tudná fejleszteni saját atomarzenálját, és be tudná szerezni a szükséges hasadóanyagot.
2022 elején, nem sokkal Moszkva ukrajnai katonai hadjáratának kezdete előtt Zelenszkij jelezte, hogy Kijev a Krím elvesztésére hivatkozva megpróbálhatja visszaszerezni nukleáris státuszát.
Ukrajna egykor a világ egyik legnagyobb atomhatalma volt, a Szovjetunió 1991-es összeomlása után ugyanis az ország örökölte a kommunista szuperhatalom nukleáris robbanófejeinek mintegy egyharmadát, a hozzá tartozó infrastruktúrával együtt. 1994-ben azonban - a Budapesti Memorandum keretében - Ukrajna önként lemondott a fegyverekről, cserébe Oroszország, az USA, az Egyesült Királyság, és Franciaország garantálta Ukrajna biztonságát, szuverenitását és területi épségét. A szerződés megkötése után az ukrán atomfegyvereket Oroszországba vitték, ott szétszerelték, majd a robbanófejeket hatástalanították és az ezekből készített fűtőelemeket amerikai atomerőművekben használták fel. A távolsági bombázóit Ukrajna 2000-ben adta át az oroszoknak, akik cserébe elengedték a gázártartozásukat.
Az ír közszolgálati médiának, az RTÉ-nek nyilatkozva Bill Clinton tavaly azt mondta, hogy személyes felelősséget érez amiatt, hogy a Szovjetunió felbomlása után Ukrajna elveszítette a területén tárolt atomfegyvereket. A volt amerikai elnök szerint Oroszország nem támadta volna meg Ukrajnát, ha Kijevnek még mindig lennének nukleáris töltetei, így az ő harminc évvel ezelőtti tevékenységének is köze van ahhoz, hogy végül kitört a háború.
Peking nem ad el halált okozó fegyvereket Oroszországnak az Ukrajna elleni háborújához – közölte a kínai külügyminisztérium vasárnapi közleménye szerint Vang Ji kínai külügyminiszter ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával.
A két külügyminiszter a Münchenben rendezett biztonságpolitikai konferencia keretein kívül tartott kétoldalú megbeszélést szombaton. A pekingi közlemény szerint Vang közölte Kulebával, hogy Kína „nem használja ki a helyzetet a maga javára, és nem ad el halált okozó fegyvereket konfliktusövezeteknek vagy konfliktusban részt vevő feleknek”.
– jelentette ki Vang. Ismételten köszönetet mondott Ukrajnának, amiért segített a kínai emberek biztonságos evakuálásában a harcok sújtotta területekről.
„A kínaiak ezt soha nem felejtik el” – fűzte hozzá a külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy Kína ragaszkodik a háború politikai úton történő rendezéséhez, és a béketárgyalások előmozdításához.
– hangoztatta Vang.
Az ukrán külügyminiszter a X közösségi portálon azt írta, hogy kínai partnerével megvitatta a kétoldalú kapcsolatokat – beleértve a kereskedelmet – és az igazságos és tartós béke helyreállításának szükségességét Ukrajnában.
– közölte Kuleba.
Az orosz erők hétfőn teljes ellenőrzésük alá vonták a romokban heverő ukrán Avgyijivka város hatalmas, szovjet korabeli koksz- és vegyiüzemét, a Reuters szerint ezáltal „biztosítva az orosz-ukrán háború egyik legintenzívebb csatája után az elmúlt kilenc hónap legnagyobb harctéri nyereségét.” Vlagyimir Putyin üdvözölte a város bevételét.
„A támadásba lendülő
– idézi az orosz védelmi minisztérium közleményét a The Telegraph.
A dokumentumot egy videofelvétel is megerősíti, amelyen egy sor robbanás látható „egy gyárnak tűnő területen” – fűzi hozzá a brit lap.
Az üzem adminisztratív épületeire orosz zászlókat tűztek ki. Az orosz állami televízió beszámolója szerint
és felhúzták helyettük Oroszország fehér, kék és piros trikoloros zászlaját.
Avdijivka bevételéről szombat este tett jelentést Sojgu orosz védelmi miniszter Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, aki fontos győzelemként üdvözölte a haditettet.
A hadisikert Oroszország teljes körű inváziójának kétéves évfordulója előtt sikerült elérnie az orosz haderőnek.
Szergej Rudszkoj vezérezredes, az orosz fegyveres erők vezérkara fő műveleti igazgatóságának vezetője a Krasznaja Zvezda című katonai lapban hétfőn megjelent nyilatkozatában azt állította, hogy a NATO-országok katonái zsoldosoknak álcázva vesznek részt harcokban az ukrán fegyveres erők oldalán – számol be a távirati iroda.
Mint mondta,
valamint tagjai az ukrán rohamosztagoknak. Emlékeztetett rá, hogy a NATO tisztjei készítik elő az ukrán fegyveres erők katonai műveleteit.