Oroszország körözési listára tett egy uniós miniszterelnököt

Az orosz belügyminisztérium körözési listára tette Kaja Kallas észt miniszterelnököt és a balti országok számos más tisztviselőjét - jelentette kedden a TASSZ orosz állami ügynökség. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője később azt mondta, hogy Kallas ellen a szovjet katonai emlékművek megrongálása miatt indult eljárás, és ennek az ügynek a keretében körözik. 

A Politico beszámolója szerint Kallas éles kritikusa Oroszországnak az ukrajnai invázió miatt, és sürgette az uniós országokat, továbbra is támogassák Kijevet, „hogy üzenjék Oroszországnak, hogy nem győzhetnek, és ők sem hajlíthatják meg az ukránok akaratát”. 2022-ben az észt kormány úgy döntött, hogy eltávolítja a szovjet időkből származó háborús emlékműveket a keleti Narva városában,

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség arra emlékeztetett, hogy az észt kormányfő amellett, hogy elősegítette a második világháborúban elesett szovjet katonáknak emelt emlékművek lebontását, az orosz állampolgároknak való vízumkiadás európai szintű betiltását is szorgalmazta. Azt is kijelentette, hogy kész megváltoztatni az észt alkotmányt annak érdekében, hogy megfossza az észtországi oroszokat és fehéroroszokat a szavazati jogától a helyi választásokon.

Kaja Kallas miniszterelnök mellett Taimar Peterkop észt külügyminiszter és a litván kulturális miniszter, Simonas Kairyst is felkerült a körözési listára. 

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) tavaly szeptemberben 170 külföldit, köztük lett, litván, észt, lengyel és ukrán állampolgárokat vádolt meg távollétükben szovjet katonai emlékművek meggyalázása és megrongálása címén. A nyomozók 16 büntetőügyben dolgoznak, amelyekben 143 esettel kapcsolatban vizsgálják a szovjet katonai hadisírok, emlékművek és emlékhelyek meggyalázását és megrongálását.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint „ezek az emberek olyan döntésekért felelősek, amelyek lényegében a történelmi emlékezet meggyalázását jelentik. Ezek azok az emberek, akik ellenséges akciókat hajtanak végre mind a történelmi emlékezet, mind az országunk ellen.”

Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő a távirati csatornáján azt írta, hogy az észtek „a nácizmus és a fasizmus alól a világot felszabadítók emléke elleni bűncselekmények miatt” kerültek fel a listára, hozzátéve: „Felelősségre kell vonni! És ez még csak a kezdet”. A Mediazona orosz hírportál szerint 59 lett parlamenti képviselőt „köröznek” Oroszországban. 

Kanada nem adta ki a náci Hunkát Oroszországnak

Az ottawai orosz nagykövet szerint a kanadai hatóságok hajlamosak késleltetni a volt nácik elleni pereket

Az orosz nagykövetség jegyzéket kapott a kanadai külügyminisztériumtól, amelyben megtagadták a 98 éves ukrán nacionalista Jaroszlav Hunka kiadatását – erről Oleg Sztepanov ottawai orosz nagykövet beszélt a TASZSZ tudósítójának.

„A jegyzéket február 12-én kaptuk meg” – fogalmazott. Sztepanov szerint az orosz diplomaták február 13-án találkozót tartanak a kanadai külügyminisztériumban a jegyzék átvételével kapcsolatban. „A kanadai külügyminisztériumban ma terveznek egy beszélgetést” – közölte a diplomata. „Megkérdezzük, hogy nemzeti szinten vizsgálják-e Hunka múltját, és azt is tisztázni fogják, hogy a kanadai állampolgárság megszerzésekor nyilatkozott-e SS-múltjáról.

Sztepanov azt is elmagyarázta, hogy a kiadatás megtagadásának „hivatalos oka a kiadatási szerződés hiánya Kanada és Oroszország között”.

A diplomata arra is rámutatott, hogy a kanadai hatóságok hajlamosak késleltetni a volt nácik elleni pereket, mint például Helmut Oberlander esetében. Akkor a náci 2021-ben bekövetkezett haláláig húzódott az ügye, hogy esetleg kitoloncolják Kanadából.