A cseh miniszterelnök oroszpártinak nevezte a tüntető gazdákat

Egy közösségi médiás bejegyzésben Petr Fiala cseh miniszterelnök "Oroszország támogatóinak" nevezete a hétfőn megrendezett prágai gazdatüntetés résztvevőit. A kormányfő szerint a fővárosba bevonuló gazdák nem az agrárium problémáira akarják felhívni a figyelmet, hanem a Kreml érdekeit szolgálják ki.

Helyi sajtóbeszámolók szerint hétfőn mintegy ötszáz mezőgazdasági gép érkezett Prágába, ami fennakadásokat okozott a cseh főváros közlekedésben. A tüntető gazdák a mezőgazdasági minisztérium épületéhez vonultak, hogy felhívják a figyelmet az agrárium problémáira.

A tiltakozóakció mögött néhány kisebb gazdaszervezet állt, míg a nagyobb országos szövetségek elhatárolódtak tőle. A tiltakozó gazdák szerettek volna találkozni Marek Vyborny szakminiszterrel, és átadni neki a követeléseiket tartalmazó levelet, de erre végül nem került sor.

A mezőgazdasági tárca vezetője a CTK hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a tüntető gazdák akciójukkal politikai célokat követnek, s ezért nem velük kívánja megvitatni a cseh mezőgazdaság problémáit.

- írta Petr Fiala, aki azzal érvelt az állítása mellet, hogy Agrárkamara és az Agrárszövetség nem állt a tüntető gazdák mellé.

– jelentette ki egy sajtótájékoztatón Marek Vyborny mezőgazdasági miniszter, aki azt nem kérdőjelezte meg, hogy a cseh mezőgazdaság súlyos gondokkal küszködik. 

Vlasta Suchánková, a közép-csehországi rendőrség szóvivője azt közölte, hogy a hétfő reggeli órákban mintegy 500 mezőgazdasági gép és kíséretükben 150 autó érkezett több irányból Prágába. A gazdák képviselője ezer traktorról és más technikáról beszélt, de a közszolgálati televízió értesülése szerint sokan végül lemondták a tiltakozáson való részvételüket. A mezőgazdasági gépek megjelenésének következtében fennakadások voltak a Prágába vezető főutakon, illetve a belvárosi autó- és villamosforgalomban, néhány főbb útvonalon pedig csak egy-egy sáv volt járható. 

Bohuslav Sobotka prágai főpolgármester szerint néhány kisebb közlekedési baleset is történt, de súlyosabb következmények nélkül. 

Európában folyamatosak a gazdálkodók tiltakozásai, akik konkrét és működőképes megoldásokat követelnek Brüsszeltől az agrárágazat számára. A gazdálkodók a klímaváltozással, a gazdaságok versenyképességével, a jövedelmekkel, az adminisztratív terhekkel és a generációs megújulással kapcsolatos kihívásokat emelik ki. 

Közös demonstrációt szerveznek a Visegrádi országok agrárkamarái Lettország és Litvánia képviselőivel együtt február 22-re, arra hívják fel a társadalom figyelmét, hogy az Ukrajnából érkező gabona és élelmiszer tönkreteszi az európai gazdákat – erről Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke beszélt az M1 csatornán hétfőn.

Elmondta, hogy az elmúlt években az Európai Agrárpolitika (KAP) zsákutcába kanyarodott, az állattartókat és a mezőgazdasági termelőket klímagyilkosnak bélyegezték és ezt jogszabályokkal is megerősítették.

Az európai zöld megállapodásról szólva (Green Deal) kifejtette: egy szakmaiatlan és megalapozatlan diktátumról van szó. Az elmúlt időszak gazdatüntetései után ebből kezdenek a döntéshozók visszahátrálni, vélhetően a közeledő EP választások miatt.

Ehhez társul még az Ukrajnából az EU-ba korlátozás nélkül érkező gabona és élelmiszerimport – baromfihús, tojás, méz – amely egyenlőtlen helyzetet teremt, veszélyezteti az európai gazdákat és fogyasztókat.

Az ukrán gazdák versenyelőnyt élveznek, mivel nem kell teljesíteniük azokat a szigorú élelmiszerbiztonsági előírásokat, mint az európai gazdáknak, továbbá méretgazdaságossági tényezők is mellettük szólnak – emelte ki.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című hétfői műsorában Győrffy Balázs kijelentette, hogy az egész európai gazdatársadalom forrong, elfogyott a türelem. „Azt látjuk, hogy a brüsszeli elit magasról tesz a véleményükre és problémáikra” – fogalmazott.

Hozzátette: a demonstrációk egyik célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét és eloszlassa a termelőket érő bírálatokat. A vizeink, a földünk megvédése közös cél, és az állatjólét egyben gazdasági érdeke is a termelőknek – hangsúlyozta.

A műsorban elhangzott: Ukrajna fekete-tengeri gabonaexportja elérte a háború előtti szintet, az EU mégis fenntartja a szolidaritási folyosót, amelyet azért hoztak létre, hogy biztosítsák a fejlődő országok gabonaellátását.

Győrffy Balázs ezzel összefüggésben kifejtette: ennek oka, hogy Ukrajna kiszorult az európai piacokról és most ezt igyekeznek visszaszerezni.

Rámutatott: a tíz legnagyobb ukrán mezőgazdasági vállalatból kilenc nyugat-európai és az Egyesült Államokban bejegyzett nagy társaság, az ő érdekük, hogy piacot szerezzenek Európában, de ennek az európai gazdálkodók fizetik meg az árát.

A NAK a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségével (Magosz) országjárásba kezdett, mintegy 70 fórumon ismertetik majd a vidékfejlesztési forrásokkal kapcsolatos tudnivalókat illetve az uniós mezőgazdasági politika várható alakulásáról tájékoztatnak – tudatta.

Kifejtette: a gazdatársadalom a magyar kormánytól minden támogatást megkap. Vidékfejlesztési programokra óriási forrásbőség áll rendelkezésre; minden 100 forintból 80 forint hazai forrás, ami a maximálisan biztosítható érték.

Az EP választások egyik kérdése, hogy Magyarországot olyanok képviseljék Brüsszelben, akik értik a mezőgazdaság működését, vagy akik legyőzendő ellenséget látnak benne – fogalmazott Győrffy Balázs.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök  telefonon beszélt lengyel kollégájával, Donald Tuskkal a két ország határán kialakult helyzetről.

Smihal közösségi oldalain arról tájékoztatott, hogy Tuskkal elsősorban azt az esetet vitatták meg, amikor „lengyel gazdák gabonát öntöttek ki lezárt ukrán teherautókból, amelyeknek Lengyelországon kellett volna áthaladniuk”.

„Felhívtam a figyelmet az útra kiszórt ukrán gabonával történt incidens elfogadhatatlanságára. A radikális retorika ebben az ügyben elfogadhatatlan” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Smihal felkérte lengyel kollégáját, hogy a két kormány közötti párbeszéd útján találjanak olyan megoldást, amely támogatja az ukrán gazdákat, egyszersmind nem károsítja a lengyel gazdákat. Azt mondta, hogy a határon zajló eseményekkel párhuzamosan nő az Oroszországból és más külső országokból az EU-ba irányuló import volumene, beleértve a gabonát is. „Ukrajnának és Lengyelországnak össze kell fognia, hogy megakadályozza az orosz termékek európai piacra kerülését. Egységesnek kell lennünk a közös kihívásokkal és az Európa biztonságát veszélyeztető ellenségekkel szemben” – hangoztatta a miniszterelnök.

Ukrán fuvarozók közben újabb tiltakozó akciót indítottak a Dorohusk-Jahodin lengyel-ukrán határátkelőnél. A demonstráció szervezői elmondták, hogy egyes lengyel fuvarozókat készülnek feltartóztatni, olyanokat, akik soron kívül próbálnak átjutni az ellenőrző ponton.

A Szuszpilne ukrán közszolgálati televízió beszámolója szerint 15 ukrán kamion és körülbelül húsz ukrán személygépkocsi érkezett a határra.

Vitalij Kocenko, a Nyugati régió fuvarozói elnevezésű civil szervezet vezetője szavai szerint a lengyel oldalon tüntetők óránként egy autót – és kizárólag lengyel szállítót – engednek át. Elmondta, hogy az ukrán fuvarozók tiltakozásának időtartama a határ lengyel oldalán kialakult helyzettől függ. Kiemelte, hogy a jahodini ellenőrző pontnál a menetrend szerinti buszok áthaladását nem akadályozzák. Az ukrán fuvarozók azért választották tiltakozásuk helyszínéül ezt a határátkelőt, mert ott történt az az eddigi legkirívóbb incidens, amikor lengyel gazdák ukrán gabonát öntöttek ki az útra.

Nők is csatlakoztak az ukrán gabona beáramlása ellen tüntető gazdákhoz Lengyelországban. A rózsaszínbe öltözött demonstrálók az egyik észak-lengyelországi nagyvárosban almát, hagymát, mézet, diót és tejet osztottak az embereknek, és arra biztatták őket, hogy hazai termékeket vásároljanak. Azt mondták: az egész ország érdeke, hogy megfékezzék az országba áramló ukrán gabonaszállítmányokat.

Már több mint kétezer teherautó torlódott fel a lengyel–ukrán határon. Az átkelést továbbra is nehezítik a lengyel gazdák, akik azt követelik Brüsszeltől és a varsói kormánytól, hogy lépjenek fel határozottan az unióba áramló ukrán gabonaszállítmányok ellen.

Az egyik észak-lengyelországi nagyvárosban rózsaszínbe öltözött nők is csatlakoztak a tüntető gazdákhoz, és arra biztatták az embereket, hogy hazai termékeket vásároljanak.

„Meg akarjuk mutatni, hogy igenis lehet választani a hazai és a külföldi termékek között. Mi, amikor a boltokban vásárolunk, megnézzük, hogy honnan származik az áru” – mondta az egyik szervező.

Az egyik fiatal lengyel gazda azt hangsúlyozta, hogy az agrárium fennmaradása az egész ország érdeke.

„Össze kell fognunk. Mindenkinek meg kell értenie, hogy ez nemcsak a mi érdekünk, hanem az egész lengyel népé” – mondta a fiatal gazda.

A lengyel termelők kitartanak, sokuknak a megélhetésüket kockáztatja az unióba áramló olcsó ukrán gabona.

Volt, aki hatalmas távolságot tett meg, hogy csatlakozzon a tiltakozókhoz.

„Hétszáz kilométert utaztam, hogy segítsek a lengyel határ védelmében” – mondta az egyik termelő.

A gazdák egész Európában hónapok óta követelik Brüsszeltől, hogy változtasson az álláspontján, és állítsa le az Európába özönlő olcsó gabonaszállítmányokat.