Vitalij Klicsko kijevi polgármester egy kétmilliárd forint értékű villát vásárolt Németországban

Vitalij Klicsko kijevi polgármester 2023. december 20-én 6 millió euróért (durván 2,3 milliárd forint) vásárolt magának egy luxuskastélyt Németországban - jelentették az ukrán lapok nyilvánosan hozzáférhető dokumentumokra hivatkozva. Sajtóbeszámolók szerint a 735 négyzetméteres alapterületű ingatlan Hamburg város egyik előkelő, külső kerületében található, a címét azonban nem hozták nyilvánosságra.

A bemutatott dokumentumok alapján Klicsko a villát az Egyesült Államokban bejegyzett "Maximum LLC" cégtől vásárolta, amelyet a Los Angelesben élő testvére, Volodimir Klicsko alapított. Az adásvétel "adósságrendezés" néven történt, aminek a célja szakértők szerint adóelkerülés lehetett. Egyes ukrán lapok úgy vélik, hogy a villa megvásárlásával Vitalij azt 7,3 millió eurót és 277,8 ezer dollárt törlesztette, amit 2020-ban kapott kölcsön a testvérétől.

A villa megvásárlása kapcsán fontos elmondani, hogy Vitalij Klicsko a 2000-es években, és a 2010-es évek elején - azaz a profi ökölvívó karrierje alatt - huzamosabb ideig élt Németországban. Egy 2003-as felmérés szerint a Klicsko testvérpár volt a hatodik legismertebb sportoló Németországban, 2012-ben pedig a legértékesebb hírességek listáján a második helyet érték el. Mérkőzései a németeknél is gyakran felülszárnyalták a 10 milliós nézettséget.

Klicsko 2013-ban jelentette be, hogy visszavonul a professzionális sporttól, majd a politika felé fordult, 2014-ben pedig Kijev polgármesterének választották. Városvezetői karrierje első éveiben egy interjúban bevallotta, hogy több nagy értékű ingatlannal is rendelkezik Hamburgban, de ezeket sosem tüntette fel a vagyonbevallásában.

2022 augusztusában Klicsko arról tájékoztatta a sajtót, hogy 25 év után elválik a feleségétől, Natalja Klicskótól, aki hosszú évek óta Németországban él, és a zenei karrierjét építi. A sztárpárnak három gyermeke született: két fiú és egy lány, ők szintén Németországban élnek, így egyes feltételezések szerint Klicsko az exfeleségének és közös gyerekeiknek vette a villát.

Annak ellenére, hogy Klicsko ingatlanvásárlása kapcsán egyetlen ukrán vagy nemzetközi hírportál sem vetette fel a korrupció lehetőségét, fontos elmondani, hogy Ukrajnában szinte minden hétre jut egy nagyobb korrupciós botrány. Ezt igazolja annak a nemrégiben közzétett közvélemény-kutatásnak az eredménye is, miszerint 40 százalékról tavaly 64 százalékra emelkedett azoknak az ukránoknak az aránya, akik szerint a korrupció komoly problémát jelent. A felmérés apropóját az adta, hogy Voldomir Zelenszkij elnök széleskörű reformba kezdett, melynek következtében számos magas rangú ukrán vezetőt, többek közt Olekszij Reznyikov korábbi védelmi miniszter is lemondatták.

Az ukrajnai korrupció mértékével a nyugati vezetők is tisztában vannak. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke nemrég például azt mondta, hogy Ukrajna egy velejéig korrupt ország, így az elhamarkodott EU-tagság sem nekik, sem az uniónak nem válna hasznára.

- fogalmazott a volt uniós elnök, aki leszögezte, hogy nem szabad hamis ígéretekkel ámítani az ukrán népet, mivel már így is nyakig ülnek a szenvedésben.

Az ukrán lakosság közel 80 százaléka úgy véli, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felelős az állam-háztartásban és a regionális közigazgatásban tapasztalható korrupcióért. Ezzel az állítással mindösszesen a válaszadó felnőttek 18 százaléka nem értett egyet - derült ki a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány által végzett országos közvélemény-kutatásból.

The Kyiv Independent beszámolója szerint a válaszadók az anyagi helyzetüktől vagy lakóhelyüktől függetlenül is hasonló arányban vélekednek az ukrán elnök felelősségéről a korrupció kapcsán. A 60 évnél idősebb válaszadók keményebb álláspontot képviseltek, ebben a korcsoportban az emberek 81 százaléka mondta, hogy Zelenszkij felelős a kormányzati korrupcióért. A 17 és 29 év közötti korosztály kevésbé volt szigorú: ebben a csoportban csak a válaszadók 70 százalék vélekedett hasonlóképp az elnökről. 

Külön érdekesség, hogy a megkérdezettek a fejlődés legjelentősebb akadályának a korrupciót nevezték meg, és csak ezt követte az orosz háború okozta pusztítás. A napokban bemutatott felmérés során egyébként 2011 ukrán lakost kérdeztek meg az ország minden részéből, kivéve a megszállt területeket és a frontvonalon található települések lakosait. 

A felmérés apropóját valószínűleg az adta, hogy Zelenszkij nemrég széleskörű reformokba kezdett, melyek célja a korrupció száműzése az államapparátusból. Ennek részeként számos magas rangú ukrán vezetőt, többek közt Olekszij Reznyikov védelmi minisztert is leváltotta, aki télikabát-korrupciósba bukott bele. Mind kiderült, a tárcavető utódja, Rusztem Umerov sem különb az elődjénél, ellene ugyanis hatalommal való visszaélés vádjával indítottak korrupciós vizsgálatot a kinevezése után.

Mielőtt Moszkva támadást indított volna Kijev ellen, Ukrajna folyamatosan ott szerepelt a világ legkorruptabb országainak toplistáján. A háború kirobbanása után azonban a nyugati sajtóorgánumok és befolyásos közszereplők varázsütésre a szabadság és a demokrácia bástyájaként kezdték el beállítani az országot. Az ukrajnai korrupció mértéke azonban továbbra is aggodalomra ad okot, és jelentősen akadályozhatja az ország európai uniós csatlakozási szándékát - mondta hétfőn a Politiconak egy uniós diplomata.

Az Ukrajnában sorra kipattanó korrupciós botrányokban a regnáló elnök is érintett volt. Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Szövetsége által 2021-ben megszerzett dokumentumok például azt mutatták, hogy Zelenszkij offshore cégeken keresztöl vásárolt luxusingatlanokat London központjában, közvetlenül azelőtt, hogy 2019-ben elnökké választották volna. Beiktatása elött pedig a cégekben lévő részesedését átadta egy gyerekkori barátjának.

Ukrajna európai uniós csatlakozása ellen szólalt fel Jean-Claude Juncker az Augsburger Allgemeine című lapnak adott korábbi interjúban. Az Európai Bizottság korábbi elnöke szerint Ukrajna egy velejéig korrupt ország, így az elhamarkodott EU-tagság sem nekik, sem az uniónak nem válna hasznára.

- fogalmazott a volt uniós elnök, aki leszögezte, hogy nem szabad hamis ígéretekkel ámítani az ukrán népet, mivel már így is nyakig ülnek a szenvedésben. 

- tette hozzá Jucker, majd azt is megjegyezte, hogy EU már számtalan alkalommal szerzett rossz tapasztalatokat néhány új tagországgal kapcsolatban, és ezt nem szabad megismételni Ukrajnával. 

A Bizottság volt elnöke ugyanakkor hozzátette, hogy "európai perspektívát" kell fenntartani Ukrajna számára, lehetővé téve ezzel, hogy Kijev részt vegyen az európai integráció egyes részeiben. „Azon kell dolgoznunk, hogy lehetővé tegyünk valami részleges csatlakozást, a majdnem-bővítés intelligens formáját” – tette hozzá.