Izrael-ellenes tüntetők miatt evakuálni kellett a képviselőket Washingtonban

Erőszakba torkollott egy palesztin-párti és Izrael-ellenes demonstráció  Washingtonban. A tüntetők több fokozottan védett kormányzati épületbe és a Demokrata Párt székházába is megpróbáltak betörni. A megtámadott épületeket a hatóságok hermetikusan lezárták, a politikusokat pedig a titkosszolgálat közreműködésével evakuálták. Az összecsapásokban hat egyenruhás megsebesült, több tucat tüntetőt pedig őrizetbe vettek. Egy kimenekített demokrata képviselő azt nyilatkozta az Axios hírportálnak, hogy jobban megijedt, mint a 2021. január 6-án elkövetett ostrom során.

A szerda esti tüntetés gyertyafényes virrasztással kezdődött, melynek részeként 11 ezer gyertya elhelyezését tervezték a résztvevők, hogy jelképezzék a gázai halálos áldozatok számát. Sajtóbeszámolók szerint az események nagyon hamar erőszakossá váltak, és az tüntetést biztosító rendőrök kénytelenek voltak beavatkozni.

A legdrámaibbb események egyértelműen a Demokrata Nemzeti Bizottság (Democratic National Committee - DNC) székháza előtt zajlottak. A "tűzszünetet most" feliratú pólókat viselő tüntetők itt nem csak az épületbe próbáltak betörni, hanem a rendőrökkel is összecsaptak. Meg nem erősített hírek szerint két egyenruhást szúrt sérülésekkel vittek kórházba. 

Brad Sherman demokrata párti képviselő, aki támadás során a székházban tartózkodott, köszönetet mondott a rendőröknek, hogy megállították a tüntetőket és segítettetek neki épségben kijutni az épületből.

Úgy tudni, hogy a Washingtonban tartózkodó képviselők és szentárok este kilenckor egy üzenetet kaptak a telefonjaikra, miszerint a kormányzati épületeket lezárták az utcán tomboló erőszak miatt. 

A washingtoni rendőr-főkapitányság közölte, hogy a rendőrök csak akkor avatkoztak közbe, amikor a tüntetők rendbontásba kezdtek. Ezzel szemben a tüntetés fő szervezője azt állítja, hogy az egyenruhások nyomós ok nélkül támadtak a békés demonstrálókra.

Fontos elmondani, hogy az erőszakos összecsapásokra azután került sor, hogy Washingtonban több tízezres tömeg tartott Izrael melletti és az antiszemitizmus elleni megmozdulást. A "Menet Izraelért" elnevezésű tüntetést kezdeményező zsidó szervezetek szerint 100 ezer ember gyűlt össze a Capitolium előtt. Sokan Izrael színeit viselték, és a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátását követelték. Ez a demonstráció békésen zajlott.

Ami a Közel-Keleten történik befolyással van arra is, ami az USA-n belül történik az Izrael elleni tüntetéseken. Ezen a véleményen van Bryan Leib politikai szakértő, egy antiszemitizmus elleni fellépéssel foglalkozó politikai szervezet igazgatója, a budapesti Alapjogokért Központ új főmunkatársa, aki a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendége volt korábban,

– Egy mozzanatot kiragadva az Izrael elleni, illetve a palesztinok és Hamász melletti tüntetésekből. Másfél hete New Yorkban szimbolikus volt, amikor egy Hamász párti tüntető leszedte az amerikai zászlót és helyébe a palesztint tűzte ki.

– Természetesen Amerikában az állampolgároknak is létezik a gyülekezés és a békés tiltakozás joga. Viszont csakúgy, mint amikor erőszakot kezdenek szítani más amerikai állampolgárokkal szemben, átlépnek egy határt, amikor az amerikai zászlót letépik. Ez nem tolerálható és nem elfogadható. Nagyon beszédes és árulkodó arról a problémáról, amivel szembe kell néznünk ebben az országban. Hasonló, mint amivel London vagy Párizs utcáin találkozunk, ahol a muszlim népesség tömeges migrációja okozta kérdéseket kell megválaszolni. Most hasonlóval szembesülünk Amerikában is.

– Egy kívülálló, egy külföldi számára meghökkentő, hogy az úgynevezett progresszívek, akik állandóan a befogadásról, egyenlősítésről, sokféleségről szónokolnak, vannak ott az utcákon. És úgy tűnik, mintha a befogadás és sokféleség csak emberek vagy a lakosság csak bizonyos csoportjára vonatkozna.

– A progresszívek meglehetősen érdekes állásponton vannak, mégpedig, hogy valaki akkor tartozhat közéjük, ha az általuk vallott nézetek minden egyes pontjával egyetért. Náluk nem létezik a gondolat sokszínűsége, nem lehet, hogy valaki csak 90 százalékban osztja a nézeteiket. Szóval igen, a progresszívek ebben az országban szeretnek sokféleségről és társadalmi befogadásról beszélni, de végső soron, ha valakinek csak egy csekély véleménykülönbsége van, többé már nem lehet része a csoportjuknak.

– Ezek a csoportok nagy számban vannak ott az elit egyetemek, főiskolák területén, amelyeken talán a leginkább radikális tüntetéseket tartották. Ez megmutatja, hogy a fiatal generációk miben hisznek, illetve, hogy mekkora tudásszinttel rendelkeznek a közélet szélesebb kérdéseiről.

– Igen, azt hiszem, ez így van. Az amerikai fiatalok úgy tűnik, valós gondokkal küzdenek. Például, hogy megértsék a történelmet. Tény, hogy az egyetemi városokban sok fiatal aktívan támogat egy terrorszervezetet, ami szörnyű dolgokat, atrocitásokat követett el, és súlyosan megsértette az emberi jogokat. És amikor ezeket a diákokat szembesítették, hogy az általuk támogatott Hamász tagjai csecsemőket öltek meg és nőket erőszakoltak meg, rögtön azt mondják, hogy ezek álhírek, semmire sincs bizonyíték. Ők bizonyítékot követelnek a nők megerőszakolására, viszont, ha a másik oldalt érintve hangzana el állítás, akkor arra más lenne a hangvétel. Egyébként én és számos más republikánus, köztük a kongresszus tagjai közül többen is azon a véleményen vagyunk, hogy legyen meg minden jogunk rá, hogy kitoloncoljuk, és megvonjuk a tanulmányi vízumot azoktól a diákoktól, akik vendégként tartózkodnak Amerikában, és erőszakot szítanak az állampolgárokkal szemben, vagy negatívan nyilatkoznak az országról. Ebben az esetben zéró toleranciára lenne szükség. Ez működik, és nem tudom felfogni, hogy Amerikában miért nem létezhet ugyanez az antiszemitizmussal kapcsolatban is. Ott volt az a diák, aki Bostonban a zsidók torkának elvágásával fenyegetőzött. Mit keres még az országban?

– Akkor ez lenne a vezetői képesség kifejtése? Ide kapcsolódik az elrettentés is, mindkét szinten. Belföldön egy ilyen lépés példát statuálna a diákok felé. Emellett az elrettentés politikája a világszínpadon is jelen van. 

– Az elrettentés a módja, hogy a békét el tudjuk érni a világon, és csökkenteni tudjuk az erőszakot és a bűnözést. Amerikában az elrettentés kulcs, ahogy belföldön, úgy a külpolitikában is. Sajnos, amit Joe Biden részéről láttunk az elmúlt három évben, az teljesen ellentétes Donald Trump politikájával, aki azt vallotta: „béke az erő által”. Ezt Orbán Viktor tudja, hiszen a béke érdekében erőt kell felmutatni.

– Ami a tüntetéseket és az ottani antiszemita hangvételt illeti, nagyon sajnálatos, hogy akár a fősodorhoz tartozó média is, azonnal antiszemitizmusnak minősít bármit, ami a radikális jobboldalról jön. Most viszont hezitáltak, hogy a történteket antiszemitizmusnak minősítsék-e.

– Manapság egy nagyon érdekes dinamikát fedezhetünk fel az országban. Ahogy az a progresszívekre is igaz, sokan bizonyos szabályokat csak másokra nézve tartanak kötelezőnek. Ha megnézzük, Amerikában az antiszemitizmus elsősorban a baloldalról ered, és jó része az anticionizmusban testesül meg.

– És pontosan ez az, amivel egyébként érvelnek. Hogy az anticionizmus nem egyenlő az antiszemitizmussal.

– Ez egy őrület. Csak mellékesen jegyzem meg, a cionizmus nem politikai kategória, a zsidó emberek jogát jelenti az önrendelkezésre az ősi, a bibliai hazájukban. Nem azt mondja ki, hogy Izrael kormányát támogatja, hanem az izraeli embereket és földjüket. Amerikában viszont a progresszívek és a baloldal politikai kérdést csinált belőle. Ami amerikaiként nem fér a fejembe, hogy úgy tűnik, mintha a Biden-adminisztráció két oldalon lenne. Egyrészről világosan kimondja, hogy Izrael mellett áll, ami jó, másrészről viszont egy hónapja Irán számára hozzáférhetővé tette a korábban befagyasztott dollármilliárdokat, néhány napja pedig közölték, hogy újabb tízmilliárd dollárt tennének elérhetővé a számukra. Ez a pénz pedig végső soron a Hamászhoz, a Hezbollahhoz és a jemeni húszikhoz is eljut. Remélem, nemsokára eldöntik, melyik oldalon állnak, mert egyelőre úgy néz ki, mindkét oldalra játszanak.

Az amerikai oktatási minisztérium vizsgálatot indított hét nagy oktatási intézménynél az elmúlt időszakban tapasztalt antiszemita és iszlámellenes megnyilvánulások miatt.

Eljárás alá került a nagy elit egyetemek közül a Columbia, a Cornell és a Pennsylvaniai Egyetem (UPenn), valamint egy Kansas állambeli teljes iskolakerület, amely általános és középiskolákat tömörít. A vizsgálat bejelentésre indult, amelyek zsidó- és iszlámellenes jelenségekről szóltak. Miguel Cardona miniszter közlése szerint várhatóan további intézményeknél is nyomozást kezdenek az incidensek miatt.

Az eljárások az amerikai polgárjogi törvény (Civil Rights Act) alapján indultak, amely kimondja, hogy az oktatási intézménynek minden diák számára garantálnia kell a diszkriminációtól mentes környezetet.

A Hamász által Izrael ellen indított támadás nyomán, illetve az izraeli katonai válaszcsapást követően diákszervezetek számos amerikai egyetemen szerveztek palesztinpárti tüntetéseket, a Hamászt is támogató, Izrael-ellenes megnyilvánulásokkal, amelyek nyomán zsidó diákok megfélemlítő hangulatra panaszkodtak. A New York államban működő Cornell Egyetemen zsidó diákok megölésével fenyegető hallgatót vett őrizetbe a rendőrség.

Az oktatási tárca által indított vizsgálat öt esetben antiszemitizmus, két helyen iszlámellenes megnyilvánulás gyanújával zajlik, és az oktatási intézmények számára ajánlással zárulhat, ha igazolódik a diszkriminatív gyakorlat. Amennyiben az intézmények nem felelnek meg a törvényi előírásnak, akkor a szövetségi támogatás elvesztését kockáztatják – hívta fel a figyelmet Miguel Cardona miniszter.

New Yorkban a Columbia Egyetemen és a New York Egyetemen péntekre újabb tüntetést szerveztek palesztinbarát diákszervezetek. Szerdán a Columbia Egyetemen szervezésében egy palesztin diákszövetség hívására tömegmegmozdulást tartottak, amelyen oktatók is részt vettek, miután az intézmény vezetése a tanulmányi időszak további három hetére felfüggesztett két palesztinpárti diákszervezetet.

Pénteken New Yorkban újabb palesztinpárti tüntetéseken a rendőrök többeket letartóztattak. Tiltakozók jelentek meg a News Corp médiavállalkozás és egy befektetési cég, a BNY Mellon székhelyén. A vállalkozásokat Izrael támogatásával vádolták, a médiacéghez tartozó médiumokat pedig Izrael iránti elfogultsággal.

Csütörtökön San Franciscoban a rendőrök 50 embert vettek őrizetbe, akik lezárták a kaliforniai nagyváros egyik legfontosabb hídját, az öböl feletti Bay Bridge-t. A híd forgalmát hosszabb időn keresztül bénította meg a tűzszünetet követelő több száz tiltakozó, akik először teherautókkal zárták el a forgalmat, majd élőláncot alkottak a reggeli csúcsforgalomban.

A fővárosban, Washingtonban szintén csütörtökön több tucat tiltakozó sérült meg, amikor a rendőrség felszámolta a Demokrata Nemzeti Bizottság, a Demokrata Párt irányító testületének központi irodája elé szervezett tüntetést. A tiltakozók tűzszünetet és az izraeli hadsereg Gázai övezetben zajló műveletének leállítását követelték.