Menczer Tamás: Az emberek azt várják a vezetőiktől, hogy védjék meg őket!

POLITIK
KÜLFÖLD

Szerző Ripost

Létrehozva: 2023.12.21.
Módosítva: 2023.12.21.

Az USA volt budapesti nagykövete is kizárná Donald Trumpot a választásból

David Pressman elődjének igencsak érdekes a demokráciafelfogása.

Eleni Kounalakis, az Egyesült Államok korábbi budapesti nagykövete, Kalifornia állam jelenlegi kormányzóhelyettese szerdán felszólította az állam tisztviselőit, hogy "minden lehetőséget vizsgáljanak meg annak érdekében, hogy Donald Trumpot kizárják a jövőre esedékes elnökválasztásából" - írja a NewsMax amerikai hírportál. A demokrata párti Kounalakis bejelentése egy nappal azután történt, hogy Colorado állam legfelsőbb bírósága kizárta a volt elnököt a republikánus előválasztásból. 

Eleni Kounalakis, az Egyesült Államok korábbi budapesti nagykövete, Kalifornia állam jelenlegi kormányzóhelyettese

"A coloradoi Legfelsőbb Bíróság ítélete alapján arra kérek mindenkit, hogy vizsgáljon meg minden jogi lehetőséget Donald Trump volt elnök eltávolítására a 2024-es kaliforniai elnökválasztási előválasztásról. (...) Ez a döntés arról szól, hogy tiszteljük a jogállamiságot hazánkban, és megvédjük a demokrácia alappilléreit. Kaliforniának a történelem jó oldalán kell állnia"

- fogalmazott Kounalakis, aki ezek szerint úgy véli: a legesélyesebb jelölt kizárása a választásból, demokratikus.

Nyílt levelében a kormányzóhelyettes elsősorban Shirley Weber kaliforniai külügyminisztert kérte meg, hogy távolítsa el Trumpot a szavazólapokról arra hivatkozva, hogy a volt elnök 2021. január 6-án felkelést szított az ország ellen. Mivel Kaliforniában december 28-án teszik közzé az előválasztás jelöltjeinek hitelesített listáját, Trump törlésére kevés idő maradt. Trump kampánycsapata már szerdán jelezte, hogyha Kounalakis törekvései sikerrel járnak, fellebbezést nyújtanak be a szövetségi legfelsőbb bíróságon.

Szakértők szerint, ha Trumpot sikerülne kizárni a kaliforniai előválasztásból, az a kampánya végét jelentené, ugyanis az állam adja a legtöbb delegáltat, szám szerint 169-et. 

A Daily Mail beszámolója szerint Eleni Kounalakis 2019-es és 2022-es kaliforniai kampányát szinte csak és kizárólag Soros György finanszírozta, akivel kifejezetten jó kapcsolatokat ápol a politikus.

A görög származású Kounalakis 2010 és 2013 között volt az Egyesült Államok budapesti nagykövete - Hillary Clinton akkori külügyminiszter javaslatára. Miután távozott hazánkból, a diplomata Clinton kampánycsapatába dolgozott a 2016-os elnökválasztás során, amit végül Donald Trump nyert meg.

Soros György és Eleni Kounalakis

Ahogy arról a hazai sajtó is beszámolt, a coloradói legfelsőbb bíróság kedden kimondta, hogy Donald Trump a 2021. január 6-i zavargásokban való részvétele miatt nem töltheti be ismét az elnöki tisztséget. A döntés szűk, 4-3 arányban született, és a 14. alkotmánymódosítás értelmezésén alapul, amely kimondja: nem viselhet közhivatalt, aki lázadást szított. A döntést követően Trump bejelentette, hogy fellebbezni fog a legfelsőbb bíróságon.

Steven Cheung, Trump kampányának szóvivője hibásnak és antidemokratikusnak nevezte a döntést, és bizakodását fejezte ki, hogy megnyerik a fellebbezést.

A coloradoi bíróság döntése kapcsán elháborodásuknak adtak hangot Donald Trump republikánus kihívói is. A konzervatívok elnökjelöltségéért küzdő politikusok szerint a bíróság olyan területre tévedt, ahol semmi keresnivalója nincs.

Nem szerepelhet a republikánus előválasztás coloradói indulói között Donald Trump – erről döntött az állam legfelsőbb bírósága kedden. A volt elnök neve így elvileg a jövő őszi elnökválasztás coloradói szavazólapjain sem szerepelhet, de szakértők szerint a döntést a washingtoni legfelsőbb bíróság szinte biztosan felülbírálja. A Republikánus Pártban még Donald Trump kihívóit is felháborította az ügy: szerintük a bíróság olyan területre tévedt, ahol semmi keresnivalója nincs.

Helyi idő szerint kedd este tette közzé döntését a coloradói legfelsőbb bíróság, amelyben kimondja: Donald Trumpot kizárja a republikánus előválasztás indulói közül. A volt elnök neve ennek értelmében jövő novemberben, az elnökválasztáson sem szerepelhet a szavazólapokon Colotádóban. Az ítélet csak ebben az államban rendezendő voksolásra vonatkozik, de így is hatalmas vihart kavart. A bírák szerint ugyanis Donald Trump

az amerikai alkotmány polgárháborús időkből származó kiegészítése értelmében nem viselhet közhivatalt.

Döntésüket az amerikai legfelsőbb bíróság azonban még megsemmisítheti.

A bíróság úgy látja, hogy a korábbi elnök érintett volt a csaknem három évvel ezelőtti washingtoni zavargásokban, amikor a törvényhozás épületénél zajló tüntetés zavargásokba torkollt, és a tömeg behatolt a Capitolium épületébe. Az összecsapásokban több tüntető és egy rendőr is életét vesztette.

A korábbi elnök kampánystábja visszautasította a coloradói bíróság vádjait. Szóvivője felhívta a figyelmet: a kizárólag demokrata párti jelöltekből álló bírói testület állítása ellenére

Donald Trumpot egyszer sem marasztalták el a zavargásokkal összefüggésben.

A joggal való visszaélések miatt éppen Joe Biden és pártja jelent veszélyt a demokráciára” – fogalmazott Trump egy kapányrendezvényen a bírósági döntésre reagálva.

Nem csoda, hogy a korrupt Joe Biden és a szélsőbaloldali őrültek minden eszközzel meg akarnak minket állítani. Hajlandók soha nem látott mértékben megsérteni az alkotmányt, hogy megnyerjék ezt a választást. Fegyverként használják a bűnüldöző szerveket a választásba való beavatkozásra, csak mert verjük őket a közvélemény-kutatásokban” – utalt a volt elnök arra, hogy az elmúlt hetekben számos felmérés szerint átvette a vezetést Joe Bidennel szemben.

Felháborodásuknak adtak hangot Donald Trump republikánus kihívói is. A konzervatívok elnökjelöltségéért küzdő politikusok szerint a bíróság olyan területre tévedt, ahol semmi keresnivalója nincs.

„Nem hiszem, hogy Donald Trumpnak elnöknek kell lennie. Szerintem nekem kell elnöknek lennem. Ezeket a döntéseket azonban a választóknak kell meghozniuk. Az utolsó dolog, amit akarunk, hogy a bírák mondják meg, ki szerepelhet a szavazólapon és ki nem” – fogalmazott Nikki Haley korábbi ENSZ-nagykövet.

Mi történne, ha egy patrióta kormány által vezetett közép-európai országban próbálnák kizárni az elnökválasztás egyik jelöltjét?” – tette fel a kérdést Szijjártó Péter a közösségi oldalán.

„Hány perc kellene az Európai Parlamentben a demokrácia halálának kikiáltásához, hány perc múlva adna ki elítélő közleményt az amerikai külügyminisztérium, hány perc múlva fagyasztaná be még inkább az Európai Bizottság az oda nem adott uniós forrásokat, és hány perc kellene ahhoz, hogy a globális liberális médiahálózat minden felületén szerkesztőségi cikkekben hirdessék a jogállamiság megsemmisülését?” – áll a külgazdasági és külügyminiszter bejegyzésében.

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek