kulcsár edina
Egy nyilvános hajófigyelő oldal buktatta le a saját szankcióit megszegő Egyesült Államokat.
Az Egyesült Államok haditengerészete közvetlenül Oroszországból, a szankciókat megszegve vásárolt nyersolajat és különböző finomított olajtermékeket - jelentette hajózási adatokra hivatkozva több ukrán hírportál. Szakértők szerint az eset kapcsán felmerül a kérdés, hogy a nyugati nagyhatalmak mennyire is veszik komolyan a saját, Oroszországgal szemben bevezetett korlátozóintézkedéseiket.
A szankcionált orosz olajat egy libériai lobogó alatt futó, németek által üzemeltetett tartályhajó szállította az orosz Novorosszijszk kikötőjéből az amerikai Virginia államában található Norfolki haditengerészeti támaszpontra. A nyilvános szállítási adatok szerint az AVENCA (IMO 9410002) nevű hajó december 7-én érkezett meg Amerikába 50 ezer tonna orosz olajtermékkel a fedélzetén. A norfolki támaszpont az amerikai haditengerészet legfontosabb támaszpontja, itt található a teljes flottaparancsnokság, és az amerikai repülőgép-hordozók főhadiszállása is. Egyszerre összesen 75 hajó képes kikötni a támaszponton, ami így a világ legnagyobbjának számít.
Mint ismert, az Egyesült Államok és az Európai Unió 2023. február 5-én teljes körű embergót vezetett be az orosz olajjal és olajtermékekkel szemben. Ez a lépés egy szélesebb stratégia része volt, melynek hosszútávú célja, hogy gazdasági nyomást gyakoroljon Oroszországra az ukrajnai invázió miatt.
A Fekete-tengeri Stratégiai Tanulmányok Intézetének egyik vezető elemzője szerint az orosz olaj megvásárlása kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a nyugati nemzetek képesek-e hatékonyan végrehajtani és fenntartani az Oroszország elleni olajszankciókat. Az a tény ugyanis, hogy Amerika a legfontosabb támaszpontjára közvetlenül szállít orosz olajat, felveti a korlátozóintézkedések következetességét és hatékonyságát.
A miheztartás véget fontos elmondani, hogy egyes szakértők szerint az AVENCA tartályhajó nem olajat, hanem műtrágyagyártáshoz használt ammónium-nitrát-oldatot szállított, ami nem esik a szankciók alá. Ennek a valószínűsége viszont igencsak kicsi, ha azt vesszük alapul, hogy az oroszországi Novorosszijszk kikötőjében nincs ammónia berakodásához használt terminálállomás.
A Washington Post egy novemberben megjelent tényfeltáró cikke szerint az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) a szankciók ellenére is nagy mennyiségű orosz olajat vásárol a hadsereg számára. Ez úgy fordulhat elő, hogy az Oroszországból származó nyersolajat egészen addig adják és veszik egymás között a kereskedők, amíg el nem veszíti az orosz jellegét. Ezt követően pedig az olajat Európába importálják, köztük egy olyan görögországi olajfinomítóba, ahonnét az amerikai hadsereg előszeretettel vásárol üzemanyagot a járműveibe.
Továbbra is jelen vannak az orosz piacon az olyan sokak által ismert márkák, mint a Burger King, Danone, Auchan, Gorenje, Pepsi, Metro AG, Globus, Mars, Philip Morris, Samsung, Kia Motors, Toshiba, Benetton, Lacoste, Zeiss, Zepter, Unilever, Raiffeisen Bank, a Qatar Airways, az Emirates légitársaság, energetikai és gyógyszeripari gyártók.
A Yale Egyetem kutatói szerint egyes Oroszországban működő nyugati cégek beruházásokat ugyan nem indítanak, de folytatják a termelést, és vannak olyan társaságok is, melyekre nem vonatkoznak szankciók, például a gyógyszer- és élelmiszergyártókra.
A KSE kimutatásában az áll, hogy tavaly az amerikai cégek érték el a legnagyobb összbevételt Oroszországban, és 712 millió dollár profitadót fizettek be a Kreml kasszájába.
A második helyen a német cégek állnak 402 millió dolláros nyereségadóval.
A legnagyobb dohányt a dohányipari óriások és az alkoholt forgalmazó cégek kaszálták, 24 milliárd dollárral.
Közülük a Philip Morris, a Marlboro cigaretták Egyesült Államokon kívüli eladója 2022-ben 7,9 milliárd dollár bevételt termelt, és 206 millió dollár nyereségadót fizetett. A Philip Morris februárban azt mondta, hogy inkább megtartja üzletét Oroszországban, mintsem olcsóbban adja el, mint amennyit ér.
A Japan Tobacco International japán-svájci dohányipari óriáscég 7,4 milliárd dollár bevételt termelt Oroszországban 2022-ben, 1,5 milliárd dollárral többet, mint 2021-ben, ami a legnagyobb növekedés a társaságok közül. 2022-ben 193 millió dollár nyereségadót fizetett a társaság.
A fogyasztási cikkek szektorába tartozó cégek 2022-ben 21 milliárd dolláros árbevételre tettek szert Oroszországban.
A több mint 3 milliárd dolláros árbevételt elérő Danone megpróbál orosz vevőt találni helyi üzletére, de ez eddig nem járt sikerrel. A Nestle korlátozta egyes tevékenységeit.
Az amerikai Mars édességgyártó 2022-ben Oroszország egyik legnagyobb adófizetője volt, 99 millió dollár nyereségadót fizetve. Idén januárban a Mars bejelentette, hogy csökkentette oroszországi üzleti tevékenységének egyes részeit.
Az energetikai cégek közül a francia TotalEnergies 269 milliárd rubelre (3,2 milliárd dollár) tett szert tavaly az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) értékesítéséből, ez 106 százalékos növekedés az egy évvel korábbi értékhez képest.
A nagy-britanniai BP is 35 százalékkal, 150 millió rubelre tudta növelni oroszországi profitját. Ez körülbelül 1,7 milliárd dollárnak felel meg elsősorban a megnövekedett világpiaci nyersanyagáraknak köszönhetően - írta a merkur.de.
Az osztrák Raiffeisen Bank International (RBI) bevételének több mint felét az oroszországi üzlet hozta 2022-ben. A nyeresége az előző évhez képest négyszeresére, csaknem 141 milliárd orosz rubelre nőtt.
Élelmiszeripar: Két amerikai vállalat is erőteljes növekedést tudott elérni tavaly Oroszországban.
A PepsiCo. 45 milliárd rubelre (mintegy 534 millió dollárra) növelte nyereségét olyan márkákkal, mint a Pepsi, a 7 Up és a Rockstar, míg az édességgyártó Mondelez (olyan márkákkal, mint a Milka, Jacobs, Toblerone, Oreo) 27 milliárd rubel (321 millió dollár) többlettel került a harmadik helyre.
Az orosz szankciók egyik nyertese a svájci Fractal Shipping hajózási társaság, amely orosz olajat szállít a világ óceánjain.
A Makronóm Intézet friss elemzésben foglalkozik azzal, hogy pontosan kik a legnagyobb nyertesei az orosz olajra kivetett szankcióknak.
Az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán az orosz nyersolajra és olajtermékekre a Nyugat behozatali tilalmakat és korlátozásokat vetett ki, hogy csökkentsék Moszkva jelentős, a GDP 5-10 százalékát kitevő, csak az invázió kezdete óta 244 milliárd eurót elérő olajbevételeit. A nyers kőolaj, majd a finomított kőolajtermékekre bevezetett, szinte teljes importtilalom mellett az EU és a G7 országai Ausztráliával kiegészülve 2022. december 5-ével 60 dollár/hordó értékű ársapkát vezettek be a tengeren szállított orosz (Ural típusú) kőolajra. Az érték felülvizsgálatára kéthavonta van lehetőség, erre azonban eddig még nem került sor.
A NYUGATI VÁLLALATOK ÍGY NEM SZÁLLÍTHATNAK OLYAN OROSZ KŐOLAJAT, AMELYET AZ ÁRSAPKA FELETT ÉRTÉKESÍTETTEK, ÉS NEM IS NYÚJTHATNAK AZ ILYEN SZÁLLÍTMÁNYOKRA BIZTOSÍTÁST VAGY KÖLCSÖNT.
A szankciók Oroszország exportbevételeinek komoly, napi 160 millió eurós csökkenéséhez vezettek, és a nyugati politikai kommunikáció is előszeretettel hangoztatja az intézkedés eredményességét. A visszaesés azonban időszakosnak bizonyult: áprilisra Moszkva már az ársapka bevezetése óta elért legnagyobb olajbevételt könyvelhette el. Az orosz árbevétel-növekedés hátterében egyrészről az Ural olaj árának áprilisi időszakos emelkedése, másrészről pedig az ársapka rendelkezéseinek betartása körüli hiányosságok állnak.
Ilyen hiányosságnak számítanak azok a kiskapuk, amelyeken keresztül az orosz kőolaj mégis eljuthat a nyugati országokba. Az ársapkát bevezető országok ugyanis növelték a finomított olajtermékek importját azokból az államokból, amelyek az orosz nyersolaj legnagyobb importőreivé váltak: ide tartozik India, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr és Kína is.
A felsorolt öt országot a finn CREA kutatóintézet elemzése„mosodaországoknak” nevezte el, mivel nyers kőolajat vásárolnak Oroszországból, a saját üzemeikben feldolgozzák azt, majd az így „tisztára mosott” olajtermékeket értékesítik, többek közt a Nyugatnak is. Ez jelenleg legális módja az olajtermékek exportjának a szankciókat bevezető országok irányába, mivel a termék származási helyének jogilag az az ország minősül, ahol a nyersolajat feldolgozták.
Az invázió kezdetét követő egy évben a tengeri úton a mosodaországokba importált orosz nyersolaj mennyisége 140 százalékkal nőtt a megelőző 12 hónapos időszakhoz képest (1. ábra). Az ársapka bevezetése óta ezaz öt ország fogadja Oroszország nyersolajexportjának mintegy 70 százalékát, melynek köszönhetően az orosz olajexport volumen júniusban már a napi 3,8 millió hordót is elérte, ami 15 százalékkal magasabb, mint az ukrajnai inváziót megelőző 12 hónap átlaga.