A jelenleg ellenzékben lévő, de a közvélemény-kutatásokat toronymagasan vezető jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) felszólította az osztrák kormányt, hogy minden létező platformon vétózza meg Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. A párt szerint őrültség lenne az EU-ba beengedni egy háborúzó országot, mivel az mind a 27 tagállamra veszélyt jelentene - írja az Exxpressen osztrák hírportál.

Brussels,,Belgium.,6th,Dec.,2018.,Herbert,Kickl,,Minister,Of,Interior — **Herbert Kickl szerint őrültség lenne az EU-ba beengedni Ukrajnát**

"Politikai őrültség, hogy komolyan be akarnak fogadni az EU-ba egy olyan országot, amely háborúban áll egy másik országgal. Most, hogy a brüsszeli elitek az EU-t és Ausztriát is belehajszolták egy olyan gazdasági háborúba, amely összeegyeztethetetlen az örökös semlegességünkkel, és tönkreteszi jólétünket és gazdaságunkat, az ukránok csatlakozása azt jelentené, hogy egyenesen belerángatjuk magunkat ebbe a háborúba"

- fogalmazott Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke arra hírre reagálva, hogy az Európai Bizottság megkezdené Ukrajna EU-tagságának tárgyalásait.

Az FPÖ szerint Ukrajna a legcsekélyebb mértékben sem teljesíti a csatlakozáshoz szükséges koppenhágai kritériumokat, ráadásul hatalmas korrupciós problémákkal küzd, amit a szinte hetente napvilágra kerülő botrányok is bizonyítanak. Volodimir Zelenszkij elnök emellett nemrég még az ellen szólalt fel, hogy megtartsák az elnökválasztást – többek között azzal az indokkal, hogy a politikai megosztottság jelenleg nem megfelelő. Az FPÖ ezzel kapcsolatban úgy véli:

"Tagadhatatlan, hogy háború idején bizonyára nehéz választásokat tartani. De ezek a demokrácia központi elemei, és ezért az az állam, amelyben nem lehet választásokat tartani, soha nem lehet EU-tag!"

The conservative party’s leader, Herbert Kickl, claimed it would be “political madness” to admit a warring nation. https://t.co/gdMVj5DbsG
— Remix News & Views (@RMXnews) November 9, 2023

Az osztrák jobboldal szerint ahelyett, hogy Ukrajnát csellel és erőszakkal akarnák belopni az Európai Unióba, inkább a háború mielőbbi befejezését kellene elősegítenie a brüsszelitáknak, és a béke megteremtésén dolgozni.

"Az uniós elitek azonban éppen az ellenkezőjét teszik. A szankciók önpusztító spirálját forgatják, és az európai és osztrák adófizetőkkel fizettetik meg a fegyverbeszerzések milliárdjait, amelyek csak a háborút és vele együtt a haláleseteket és a mérhetetlen szenvedést szítják. Ezeket a kifizetéseket ezért azonnal le kell állítani"

-jelentette ki Herbert Kickl.

Deutliche Warnungen der FPÖ zum aktuellen Beschluss von Beitrittsverhandlungen der EU mit der Ukraine: Österreichs Bundesregierung müsse ein klares Veto einlegen, fordern Harald Vilimsky,der FPÖ-Spitzenkandidat zur EU-Wahl 2024, und FPÖ-Chef Herbert Kickl.https://t.co/Alto9Eb7hq
— D. Ende (@dien_65) November 9, 2023

Az FPÖ határozott kiállásával kapcsolatban érdemes felidézni Szijjártó Péter szerdai nyilatkozatát. A külgazdasági és külügyminiszter szerin Ukrajna nem alkalmas az európai uniós tagságra, amíg nem sikerül békét teremteni, az ország belépése nyomán ugyanis a háború bejönne a közösségbe, amit nyilvánvalóan senki nem akarhat.

A külügyminiszter azt mondta: a magyar kormány szerint nem időszerű bármilyen előrelépés Ukrajna csatlakozási tárgyalásainál. Továbbra is elvárják például, hogy Ukrajna visszaadja a kárpátaljai magyaroknak mindazokat a jogokat, amelyekkel 2015-ben már rendelkezett.

Ukrajna csatlakozásával háború jönne Európába – értékelte az uniós testület bővítési jelentését Szijjártó Péter. A külügyminiszter szerint Magyarország helytállónak tartja az Európai Bizottság megállapítását, amely szerint Ukrajna nem teljesítette a tagjelöltséghez megelőlegezett feltételeket. Ezen a téren

különösen kirívó a nemzeti kisebbségek jogairól szóló közösségi alapelvek megsértése.

„Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak tekintetében semmilyen előrelépést nem tartunk időszerűnek. És természetesen mi, magyarok továbbra is elvárjuk azt, hogy Ukrajna visszaadja a kárpátaljai magyar közösségnek mindazokat a jogokat, amelyekkel 2015-ben már rendelkeztek” – hangsúlyozta Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter.

Az Európai Tanács nyissa meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával – ismertette szerdán Brüsszel javaslatát az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen szerint Ukrajna a háború alatt is komoly reformokat hajtott végre. Példaként említette az igazságszolgáltatás átalakítását és az új médiatörvényt.

Az Európai Bizottság elnöke szerint a nemzeti kisebbségek ügye is haladt előre.

Brüsszelben azonban nem mindenki ért egyet azzal, hogy Ukrajnának az unióban lenne a helye.

A brüsszeli Politicónak nyilatkozó tisztviselők és diplomaták hangsúlyozták:

a tárgyalások megkezdése nem garancia az EU-tagságra – „nézzenek csak Törökországra”

– idéz a lap egy magas rangú diplomatát. A tárgyalások Ankarával 2005-ben kezdődtek, de jelenleg a mélyponton vannak – emlékeztet a Politico.

Egy másik tisztviselő rámutatott, hogy az Ukrajnával való tárgyalások megkezdéséről szóló döntés erősen politikai volt, tekintve, hogy az ország háborúban áll és a határai jelenleg instabilak.

„Ilyen körülmények között arról beszélni, hogy Ukrajna bármilyen szinten is készen áll ahhoz is, hogy megkezdődjenek a tárgyalások, ez totális abszurditás” – mutatott rá Koskovics Zoltán, Alapjogokért Központ elemzője.

Az Európai Bizottság javaslatát nem úgy kell tekinteni, mint ami közelebb visz Ukrajna uniós tagságához – mondta Koskovics Zoltán, az M1-en. Az elemző úgy látja:

ez is része az Oroszország ellen folytatott információs háborúnak.

„Próbálják emelni az Ukrajnában meglehetősen bezuhant harci szellemet. Az elmúlt hetek, hónapok eseménye, a totálisan kudarcba fulladt offenzíva, az mind megtörte az ukránok lelkesedését, és ez egy olyan dolog, amivel a harci szellemet, a morált próbálják erősíteni” – vélekedett Koskovics Zoltán.

Az ukrán EU-nagykövet maga is elismerte, hogy a háborúnak be kell fejeződnie ahhoz, hogy Ukrajna EU-tag lehessen.

A Századvég jogi tanácsadója szerint mindez jól mutatja, milyen ellentmondásos politikát folytat az Európai Bizottság.

„Miközben Brüsszel, az Európai Bizottság azért kér forrásokat, hogy az ukrán felet, Ukrajnát a háborúban tartsa, aközben egy olyan folyamatot kezd meg, amely a háború befejezése nélkül nem valósulhat meg. Nem tudom, hogy csak én látok-e itt ellentmondást, de szerintem azért itt egy éles ellentét mutatkozik” – mutatott rá ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi tanácsadója.

Az Európai Bizottság ukrajnai javaslatáról nagyjából egy hónap múlva dönthetnek az unió állam- és kormányfői.

Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban ráadásul a nyugati vezetők között sincs egyetértés. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke szerint Ukrajna egy velejéig korrupt ország, így az elhamarkodott EU-tagság sem nekik, sem az uniónak nem válna hasznára.

„Bárki, akinek bármi köze is volt valaha Ukrajnához, az tudja, hogy ez egy olyan ország, amely a társadalom minden szintjén korrupt. Az erőfeszítések ellenére nem állnak készen az uniós csatlakozásra, hatalmas belső reformfolyamatokra van szükségük”

- fogalmazott a volt uniós elnök, aki leszögezte, hogy nem szabad hamis ígéretekkel ámítani az ukrán népet, mivel már így is nyakig ülnek a szenvedésben.

Osztrák Szabadságpárt: Ukrajna EU-tagságát meg kell vétózni