kulcsár edina
Gyorsul a bevándorlók érkezése az osztrák fővárosba, de a város ügyeibe nem szólhatnak bele.
Egyre több bevándorló érkezik az osztrák fővárosba, ahol a különböző kulturális háttérrel rendelkező emberek együttélése óhatatlanul feszültséggel jár. Napjainkban erre a legjobb példa, hogy rendszeresek az Izrael-ellenes tüntetések, nő az antiszemita támadások száma. A bevándorlásnak, és a bevándorlók körében jellemzően magasabb születési arányszámnak köszönhetően Bécs lakossága fiatalabb lett az elmúlt időszakban, és jelenleg az ötödik legnépesebb főváros Európában, ahol azonban egyre kevesebb osztrák él.
A bécsiek több mint fele már migrációs háttérrel rendelkezik – írja Bécs város Integrációs Monitor nevű kiadványa. „
A bécsi lakosság 51 százaléka vagy nem rendelkezik osztrák állampolgársággal – külföldön született, vagy két szülője külföldön született”
– áll a jelentésben. Bécs minden kerületében 30 százalék feletti a külföldi származásúak aránya.
A legtöbb migráns hátterű ember a Rudolfsheim-Fünfhaus kerületben él (55,1 százalék), ezt követi Brigittenau (54,2), Favoriten (53,5) és Margareten (52,1).
2022-ben 108 443 külföldi költözött Bécsbe, és 51 341 nem őslakos hagyta el a várost. Nem meglepő módon az ukrajnai háború elől is nagyon sokan Bécsbe menekültek.
Magasabb bérleti díj, kevesebb hely
Az Integrációs Monitor szerint a migráns hátterűek átlagosan több pénzt költenek albérletre, mint a helyiek – a magasabb árral szemben pedig kevesebb hely áll rendelkezésükre. Átlagosan 28 négyzetméter fejenként. Az osztrákoknak átlagosan 43 négyzetméter jut ugyanannyi pénzért.
Honosítás és a demokratikus deficit
A honosítási arány Bécsben rendkívül alacsony, 0,7 százalék. Az osztrák honosítási törvény - az állampolgársághoz kötött választójoggal együtt - egyre súlyosabb demokratikus deficithez vezet: 2023 elején Bécs 16 év feletti lakosságának 33,4 százaléka nem tudott részt venni a helyi tanácsi, állami és nemzeti tanácsi választáson külföldi állampolgárságuk miatt.
Előbb mondanak fel a külföldinek
Az EU-n kívüli országokból származó, közép- és felsőfokú végzettségű bevándorlókat 9-szer nagyobb valószínűséggel érinti a munkahelyi leépítés, mint az „osztrák” bécsieket. A harmadik országból érkező migráns hátterű bécsiek közel felét érinti a szociálisan hátrányos munkaidő, például az éjszakai műszakos beosztás.
Alacsonyabb jövedelem jut a bevándorlóknak
A harmadik országokból érkező bécsi bevándorlók átlagosan 1000 euróval keresnek kevesebbet, mint a migrációs háttérrel nem rendelkező, azonos iskolai végzettségű bécsiek. A harmadik országokban érettségizett nők 800 euróval keresnek kevesebbet, mint az osztrák nők.
A statisztikai adatok alátámasztják az osztrák Kronen Zeitung korábbi megállapítását is, hogy a nem német anyanyelvű tanulók és a többségében bevándorlók által lakott területeken működő iskolák korlátok közé szorítják az oktatási rendszert. 10 725 általános iskolásnak elégtelen a német nyelvtudása Bécsben. Ez több, mint az összes burgenlandi általános iskolások száma együttvéve.