Kinek mit intézett a kormánya! A magyarok a legkevesebbet, a németek horrorárat fizetnek a rezsiért

Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szeptember 30-án zárt adatsorát tette közzé, amely európai fővárosok lakossági villamosenergia- és földgázátlagárait jeleníti meg euróban.

Az adatok azt mutatják, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően:

A MEKH adatai szerint a földgáz lakossági átlagára Stockholmban volt a legmagasabb, 28,31 eurócent kilowattóránként, míg Budapesten - annak tizede sem - 2,69 eurócent. A lakossági villamosenergia Dublinban a legdrágább, kilowattóránként 47,12 eurócentbe kerül. Budapesten annak az ötöde, 9,77 eurócent, Belgrádban pedig 9,76 eurócent.

A szankciókkal lábon lőtte magát Brüsszel

A háborús konfliktus és az energiahordozókra kivetett szankciók következtében egész Európában, így Magyarországon is jelentősen megemelkedtek az energiaárak a tavalyi év során. A tőzsdei gázár 2022. augusztus végén 300 euró/megawattóra feletti, míg a villamosenergia tőzsdei ára 650 euró/megawattóra feletti szinten tetőzött.

Orbán Viktor tavaly szeptemberben arról beszélt a parlamentben, hogy a szankciók nélkül az európai gazdaság erőre kapna. A brüsszeli bürokraták nem ezt ígérték, amikor ráerőltették az unióra a szankciókat. Azt ígérték, hogy az oroszoknak fognak fájni, nem az európai embereknek, mégis károkat okoznak Európának a szankciók.

Oroszország 158 milliárd euró bevételre tett szert a megemelt energiaexportból, 85 milliárd eurót az EU országai fizettek ki. A szankciók következtében az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszország nem esett térdre. Visszafelé sültek el a szankciók, lábon lőtte magát Európa. A háború végét ma sem látjuk, de a számlák végösszege az egekbe szökött.

A németek méregdrágán és kerülőúton vesznek orosz gázt

A háború kitörése után Brüsszel úgy döntött, hogy a szankciók mellett olajembargót vezet be az oroszok ellen. Így, miután az európai piacról le kellett mondaniuk az oroszoknak, a Kremlben úgy döntöttek, hogy Kínának és Indiának fogják eladni a megmaradt felesleget. 

Eközben a nyugati kormányok, élükön a némettel, lelkiismereti kérdést csinált a szankcióból. Azt mondták az embereknek, hogy az orosz gázra és olajra nincs szükségük, és a szankciókkal sikerül majd megroppantani az orosz gazdaságot. Egy év elteltével azonban jól látható, hogy ebből semmi nem igaz. Az oroszok talpon vannak, a németek pedig továbbra is vesznek orosz olajat, csak éppen sokkal drágábban és kerülőúton. 

A legolvasottabb német lap, a Bild azt írja, hogy az idei év első hét hónapjában tízszer több kőolajat importáltak a németek Indiából, mint egy évvel korábban. Ez magyarán azt jelenti, hogy a németek Indián keresztül szereznek orosz olajat. És hogy mennyire szenvednek az oroszok? Erről csak annyit, hogy Oroszország havi olaj- és gázbevételei február és augusztus között ismét emelkedtek, 12,1 milliárd dollárról 17,1 milliárd dollárra.