Jean-Claude Juncker: Ukrajna a társadalom minden szintjén korrupt

Ukrajna európai uniós csatlakozása ellen szólalt fel Jean-Claude Juncker az Augsburger Allgemeine című lapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban. Az Európai Bizottság korábbi elnöke szerint Ukrajna egy velejéig korrupt ország, így az elhamarkodott EU-tagság sem nekik, sem az uniónak nem válna hasznára.

- fogalmazott a volt uniós elnök, aki leszögezte, hogy nem szabad hamis ígéretekkel ámítani az ukrán népet, mivel már így is nyakig ülnek a szenvedésben. 

- tette hozzá Jucker, majd azt is megjegyezte, hogy EU már számtalan alkalommal szerzett rossz tapasztalatokat néhány új tagországgal kapcsolatban, és ezt nem szabad megismételni Ukrajnával. 

A Bizottság volt elnöke ugyanakkor hozzátette, hogy "európai perspektívát" kell fenntartani Ukrajna számára, lehetővé téve ezzel, hogy Kijev részt vegyen az európai integráció egyes részeiben. „Azon kell dolgoznunk, hogy lehetővé tegyünk valami részleges csatlakozást, a majdnem-bővítés intelligens formáját” – tette hozzá.

Jucker véleménye kapcsán fontos felidézni, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke egy szerdán megjelent interjúban azt állította, hogy Ukrajna 2030-ra az Európai Unió tagja lehet. Az EU-s tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó testület vezetője a Der Spiegel című német hetilap hírportáljának elmondta, hogy Ukrajna elnyerheti a tagságot, ha „mindkét fél elvégzi a házi feladatait”.

– mondta Charles Michel, akinek a szavai hatalmas médiafigyelmet kaptak, hiszen korábban egyetlen uniós vezető sem konkretizálta, Ukrajna mikor csatlakozhat az EU-hoz. Ezzel kapcsolatban a Guardian hírportál arról számolt, hogy Michel az "említett dátumot csak véletlenszerűen választotta ki, és nincs semmi jelentősége.”

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a napokban azt állította, hogy nem folynak tárgyalások Ukrajna és az Európai Unió között részleges vagy bármilyen egyéb, „hiányos” EU-tagságról. A tárcavezető egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta:

A külügyminiszter Denisz Smihal ukrán miniszterelnök múlt heti kijelentését kommentálta, amelyben a kormányfő leszögezte, hogy Ukrajna nem lenne elégedett egy "másodosztályú" uniós tagsággal - emlékeztetett beszámolójában a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál. Kuleba szerint Brüsszelben nem tettek ilyen javaslatot Kijevnek, és a megbeszélések azzal az alapvetéssel folynak, hogy Ukrajna az EU teljes jogú tagja lesz.

Az ukrán lakosság közel 80 százaléka úgy véli, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felelős az állam-háztartásban és a regionális közigazgatásban tapasztalható korrupcióért. Ezzel az állítással mindösszesen a válaszadó felnőttek 18 százaléka nem értett egyet - derült ki a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány által végzett országos közvélemény-kutatásból.

The Kyiv Independent beszámolója szerint a válaszadók az anyagi helyzetüktől vagy lakóhelyüktől függetlenül is hasonló arányban vélekednek az ukrán elnök felelősségéről a korrupció kapcsán. A 60 évnél idősebb válaszadók keményebb álláspontot képviseltek, ebben a korcsoportban az emberek 81 százaléka mondta, hogy Zelenszkij felelős a kormányzati korrupcióért. A 17 és 29 év közötti korosztály kevésbé volt szigorú: ebben a csoportban csak a válaszadók 70 százalék vélekedett hasonlóképp az elnökről. 

Külön érdekesség, hogy a megkérdezettek a fejlődés legjelentősebb akadályának a korrupciót nevezték meg, és csak ezt követte az orosz háború okozta pusztítás. A napokban bemutatott felmérés során egyébként 2011 ukrán lakost kérdeztek meg az ország minden részéből, kivéve a megszállt területeket és a frontvonalon található települések lakosait. 

A felmérés apropóját valószínűleg az adta, hogy Zelenszkij nemrég széleskörű reformokba kezdett, melyek célja a korrupció száműzése az államapparátusból. Ennek részeként számos magas rangú ukrán vezetőt, többek közt Olekszij Reznyikov védelmi minisztert is leváltotta, aki télikabát-korrupciósba bukott bele. Mind kiderült, a tárcavető utódja, Rusztem Umerov sem különb az elődjénél, ellene ugyanis hatalommal való visszaélés vádjával indítottak korrupciós vizsgálatot a kinevezése után.

Mielőtt Moszkva tavaly februárban támadást indított volna Kijev ellen, Ukrajna folyamatosan ott szerepelt a világ legkorruptabb országainak toplistáján. A háború kirobbanása után azonban a nyugati sajtóorgánumok és befolyásos közszereplők varázsütésre a szabadság és a demokrácia bástyájaként kezdték el beállítani az országot. Az ukrajnai korrupció mértéke azonban továbbra is aggodalomra ad okot, és jelentősen akadályozhatja az ország európai uniós csatlakozási szándékát - mondta hétfőn a Politiconak egy uniós diplomata.

Az Ukrajnában sorra kipattanó korrupciós botrányokban a regnáló elnök is érintett volt. Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Szövetsége által 2021-ben megszerzett dokumentumok például azt mutatták, hogy Zelenszkij offshore cégeken keresztöl vásárolt luxusingatlanokat London központjában, közvetlenül azelőtt, hogy 2019-ben elnökké választották volna. Beiktatása elött pedig a cégekben lévő részesedését átadta egy gyerekkori barátjának.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember elején megvétózta azt az Ukrajnában közfelháborodást kiváltó törvényjavaslatot, amely azt célozta, hogy egy ideig még ne legyenek nyilvánosak a tisztségviselők kötelező vagyonnyilatkozatai.

A parlament a múlt héten szavazott arról, hogy hogy visszaállítsák a tavaly februárban indított orosz háború kezdetét követően biztonsági okokból felfüggesztett vagyonnyilatkozati szabályt, de azzal a kitétellel, hogy egy évig még nem hozzák nyilvánosságra a nyilatkozatokat.

Zelenszkij a Telegram közösségi üzenetküldő szolgáltatáson hangsúlyozta, hogy a nyilatkozatokat most azonnal – és nem egy év múlva – teljes egészében nyilvánosságra kell hozni. Egyúttal sürgette, hogy a törvényjavaslatot ezzel a módosítással egészítsék ki, mielőtt újból szavaznak róla.

Zelenszkij vétóját ukrán korrupcióellenes aktivisták és képviselők is üdvözölték.

A parlamen trövidesen dönthet a törvényről.

A nyilvános petíciót, amely a törvény megvétózására kérte az elnököt, rövid idő alatt tízezrek írták alá, jóval többen csatlakoztak hozzá az elnöki megfontoláshoz szükséges 25 ezer aláírónál.

Az ukrán korrupcióellenes adatközpont – egy nem kormányzati szervezet – szintén győzelemként értékelte a vétót.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az Ukrajnának szánt 15,6 milliárd dolláros segélycsomag egy részének kifizetését egyéb feltételek mellett a kötelező vagyonnyilatkozatok visszaállításához kötötte.

A korrupció elleni küzdelem az ország európai integrációjának feltételei között is szerepel, és az ukrán kormány is prioritásként kezeli.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbb hazaárulásnak nevezte a kenőpénzek elfogadását és elbocsátotta a toborzóirodák vezetőit, ugyanis egyre több a vesztegetési botrány. A csúszópénzek egészen a védelmi minisztériumig érnek egy legújabb vizsgálat szerint, ahogy a nyugati fegyverszállítmányokat is bűnözők dézsmálják óriási hasznot szerezve.

Január óta jelennek meg erőszakos felvételek az ukrán kényszersorozásról. Kijev ugyanis civilekkel pótolja a fronton elesett katonákat. A toborzókülönítmények szabályos hajtóvadászatot tartanak. Mindenkit elvisznek – ha kell erőszakkal –, aki alkalmas lehet valamilyen katonai szolgálatra – közölte az M1 Híradó.

Ugyanakkor Ukrajna-szerte köztudott, hogy a toborzótisztek között tombol a korrupció. Nyílt titok, hogy 10–12 ezer dollár – mintegy 3,5–4 millió forint – kenőpénzért, hamis igazolásokkal elkerülhető a katonai szolgálat.

A The New York Times szerint eddig 112 eljárást indítottak 33 toborzásban dolgozó tisztviselő ellen,

ami a lap szerint bizonyítja, hogy a háború új utakat nyitott a kormányzati korrupciónak, ami eddig is probléma volt Ukrajnában.

Megszólalt Volodimir Zelenszkij is, aki hazaárulásról beszélt, és kemény szavakat használva bejelentette: a korrupció visszaszorításáért elbocsátják az összes regionális toborzófőnököt.

„A döntésünk a következő: kirúgjuk az összes regionális toborzási főnököt. Ezt a rendszert olyan embereknek kellene irányítaniuk, akik pontosan tudják, mi a háború, és hogy a háború alatti cinizmus és megvesztegetés miért hazaárulás” – mondta az ukrán elnök, aki korábban maga is korrupciós botrányba keveredett.

A sajtó szellőztette meg, hogy Volodimir Zelenszkij egy 3,8 millió eurós, 15 szobás és medencés villát birtokol Toscanában, amit orosz oligarcháknak adott bérbe tavaly nyáron.

Egy másik sok százezer dolláros korrupciós ügy is lázban tartja közben Ukrajnát. A Mandiner írta, hogy

ősszel az ukrán védelmi minisztérium többszörösen túlárazott sisakokat és télikabátotokat vásárolt.

Ráadásul a szállítmányban meleg ruha helyett nyári zakók érkeztek, és az áruk a vámkezelés után varázsütésre a többszörösére emelkedett. A korrupciós ügy szálai a volt védelmiminiszter-helyettesig vezethetnek.

A V4NA pedig a korrupció egy másik veszélyes formájára, az Ukrajnába támogatásként küldött nyugati fegyverek feketekereskedelmére figyelmeztet. A hírügynökség emlékeztet, hogy a NATO és az EU is riasztást adott ki már tavaly nyáron az ukrajnai fegyvercsempészet miatt. Erős a gyanú ugyanis, hogy Nyugat-Európában már több helyen megjelentek az orosz–ukrán háborúba küldött fegyverek, és további államokat is fenyeget a veszélye, hogy bűnözői csoportok szerzik meg a pusztító eszközöket.