Amerika nyerészkedik, Európa szegényedik az orosz-ukrán háború miatt

Több mint másfél éve annak, hogy tavaly februárban kitört az orosz-ukrán háború. Az elmúlt 19 hónap számtalan váratlan fordulatot tartogatott gazdasági és politikai szempontból egyaránt. Ennyi idő elteltével kezd kirajzolódni, hogy mely országok azok, amelyek a legnagyobb kárvallottjai a háborúnak, és kik azok, akik még nyerészkedni is tudnak rajta. Jurij Kofner müncheni születésű közgazdász egy elemzésében felsorolta, hogy miért Németország a legnagyobb vesztese, és miért az Egyesült Államok a legnagyobb győztese a háborúnak.  

Amerika érdeke, hogy Európában zűrzavar legyen

A rendelkezésre álló adatok szerint az Egyesült Államok fegyveripara nem csak annak köszönhetően lendült fel, hogy közvetlenül Ukrajnába küldenek jelentős fegyverszállítmányokat, hanem annak is, hogy a szövetségeseik tőlük vásárolnak új fegyvereket. Többek között Németország is azt az utat járja, hogy a meglévő fegyvereiket Ukrajnának küldik, míg az új harci eszközök nagy részét az Egyesült Államoktól rendelik meg. Az amerikai fegyver vállalatok 2021 és 2022 között megduplázták a németországi exportjaikat. 

A Washington és Brüsszel által erőltetett oroszellenes szankciók és energiaembargó is az amerikaiak malmára hajtja a vizet. Ha Németország esetét nézzük, akkor azt látjuk, hogy kénytelenek voltak átállni a viszonylag olcsó orosz vezetékes gázról ( átlagosan 12-21 euró/MWh a 2010-es években ) sokkal drágább amerikai cseppfolyósított földgázra, amelynek ára Európában átlagosan 140 euró/MWh volt 2022 február és december között.

Az USA ugyanakkor komoly profitot termelt a német fogyasztók és termelők szenvedéséből. 2021 és 2022 között 17-szeresére (!) nőtt a Németországba irányuló amerikai LNG export. Európa-szerte további 23,6 milliárd eurót tudtak keresni az amerikai cseppfolyósított földgáz-exportőrök.

Németország a legnagyobb vesztes a háborús felek után

Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli Kossuth rádiónak adott interjújában többek között arról is beszélt, hogy Németország a második világháború lezárása óta egy korlátozott önállósággal rendelkező ország. Ezt a felvetést támasztja alá Kofner írása is, hiszen a tények azt mutatják, hogy Németország nem képes érvényesíteni politikai és gazdasági érdekeit, ehelyett azt a politikát folytatja, amit az Egyesült Államok diktál. 

A számítások azt mutatják, hogy a németeknek eddig mintegy 28 ezer milliárd forintjukba (70 milliárd euró) került az orosz-ukrán háború, és az arra adott politikai és gazdasági válaszok. Ennek az összegnek a nagyságát segít megérteni, ha felidézzük, hogy Magyarország összbevétele a 2024-es költségvetés szerint 38 ezer milliárd forint. A 70 milliárd eurós német kiadás legjelentősebb tétele az Ukrajnának adott különböző segélyszállítmányok, amiből 17 milliárdot a fegyverszállítmányok tesznek ki. Ezen kívül komoly terhet jelent még, hogy eddig 1,1 millió ukrán menekült érkezett Németországba, az ő ellátásukra fordított kiadások szintén nem mondhatók elenyészőnek. 

Ha mindez nem lenne elég, akkor érdemes azt is megjegyezni, hogy az Oroszország elleni szankciók legnagyobb terhét a német gazdaság viseli. A német kormány által is megszavazott és erőltetett orosz ellenes szankciónknak az lett a következménye, hogy 2022-ben tizenkét milliárd euróval (45 százalékkal) esett vissza az Oroszországba irányuló német áruexport 2021-hez képest, a szolgáltatásexport pedig 30 százalékkal esett vissza a Bundesbank adatai szerint .