Litván elnök: Ukrajnában tombol a korrupció, ezért nem küldjük az összes fegyvert, amit kérnek

Kőkemény kritikát fogalmazott meg az Ukrajnában tomboló korrupció kapcsán Gitanas Nauseda litván elnök az LRT állami televíziónak adott interjújában. Az balti államfő szerint a folyamatos visszaélések és mutyizások miatt a nyugati szövetségesek hezitálnak minden segítséget - ide értve a Kijev által kért legmodernebb fegyvereket - megadni Ukrajnának, félnek ugyanis, hogy szállítmányok rossz kezekbe kerülnek, esetleg ellopják őket.

- fogalmazott Nauseda, aki ugyanakkor azt is hozzátette, hogy szerinte az Ukrajna által hőn áhított F-16-os vadászgépek szállításának csúszása nem ennek a jelenségnek tudható be.

Az államfő megjegyzéseivel kapcsolatban fontos felidézni, hogy az elmúlt hónapokban több súlyos korrupciós botrány is kipattant Ukrajnában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus elején például menesztette az ország összes hadkiegészítő parancsnokságának vezetőjén, miután kiderült, hogy a behívott katonákat sok esetben alkalmatlannak minősítették a szolgálatra kenőpénzért cserébe. Zelenszkij a döntés után ígéretet tett arra is, hogy „megtisztítja” az országot a korrupt törvényhozóktól és tisztviselőktől.

Az elmúlt időszak másik nagy botránya az ukrán védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov menesztése volt, aki télikabát-korrupcióba bukott bele. Helyi lapok beszámolója szerint a védelmi tárca még 2022 őszén írt alá szerződést egy török céggel, amely vállalta a téli ruházat leszállítását, majd tavaly október és december között 233 ezer kabátot importált Ukrajnába 20 millió dollár értékben. A probléma ott kezdődött, hogy a kabátok darabja 29 dollárba került, amikor elhagyta Törökországot, de mire megérkezett a rendeltetési helyére, az egységára a háromszorosára, 89 dollárra nőtt. Arról nem is beszélve, hogy téli kabátok helyett végül nyári zakók kerültek leszállításra.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma nemrég kiadott egy jelentést, amely szerint „ az ukrán kormányban és a magánszektorban tapasztalható korrupció hosszabb távon kockázatot jelent az Egyesült Államok külföldi segítségnyújtásának hatékonyságára nézve. 

Június végén egyébként Vilniusban bejelentették, hogy Litvánia addig már 1 milliárd euró értékben küldött katonai, humanitárius és pénzügyi segítséget Ukrajnának. Ez a balti köztársaság bruttó hazai össztermékének (GDP) 1,4 százaléka. A katonai segély értéke ezen belül meghaladta a félmilliárd eurót.

Az ukránok elsöprő többsége, szám szerint 77,6 százaléka gondolja úgy, hogy Volodimir Zelenszkij közvetlenül felelős a kormányt és a katonai közigazgatást behálózó korrupcióért -  derült ki a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány (Democratic Initiatives Foundation - DIF) legfrissebb közvélemény-kutatásából, amit az Interfax ukrán állami hírügynökség szemlézett. A felmérésben résztvevők szerint az ukrán elnök leginkább azért hibáztatható, hogy az ígérete ellenére nem lép fel kellő hatékonysággal az állami korrupcióval szemben, sőt, sok esetben még szemet is huny felette.

Burkovszkij Petro, a DIF ügyvezető igazgatója szerint a hatóságok részéről eddig gyakran ismételt érv volt, hogy a háború miatt nincs idejük és energiájuk a korrupciót üldözni, de ezt egyre kevesebben fogadják el. Mint fogalmazott, 16 hónap háború után egyszerűen nem működik ez a széles körben elterjedt érv. 

- mondta a szociológus, aki hozzátette, hogy az emberek győzelmébe vetett hitét aláásó korrupció megoldásáért közvetlenül Zelenszkij a felelős.

A szombaton publikált „Ukrajna lakosságának társadalmi-politikai hangulata" című országos kutatás során összesen 2011 személyt kérdeztek meg személyes interjúk keretében. A válaszadók 72,9 százaléka támogatja a sebesült katonák elbocsátását az Ukrán Fegyveres Erők soraiból a rehabilitációjuk teljes megfizetése mellett. 46,3 százaléka pedig támogatta a katonai szolgálatra való tetszés szerinti áthelyezést.

A kutatás megjelenése előtt néhány nappal egyébként maga Zelenszkij is élesen kritizálta a korrupt tisztségviselőket. Az ukrán elnök felháborítónak nevezte azokat a korrupciós gyakorlatokat, amelyeket több sorozóközpontban júliusban tartott vizsgálatok tártak fel, és megígérte, hogy olyan emberekre fogják bízni a feladatot, akik tudják, hogy mi a háború.

Ahogy arról a hazai sajtó is beszámolt, egy odesszai sorozóközpont vezetője ellen vizsgálatot indítottak, aki a gyanú szerint 10 ezer dollár (3,6 millió forint) kenőpénz ellenében hamis igazolást adott arról, hogy a behívott férfi alkalmatlan katonai szolgálatra, és átlépheti az országhatárt. Erre reagálva az ukrán államfő elmondta: részletes megbeszélést tartott Ihor Klimenko belügyminiszterrel és Vaszil Maljukkal, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjével. Hozzátette, hogy a vizsgálatok részleteit és eredményeit nyilvánosságra fogják hozni, és eljárást indítanak a felelősök ellen.

Minden idők egyik legismertebb oknyomozó újságírója, a többszörösen Polk- és Pulitzer-díjas Seymour Hersh azt állítja egy  korábban megjelent cikkében, hogy Volodimir Zelenszkij és az ukrán kormány legfelső vezetése több százmillió dollárnyi amerikai támogatást sikkasztottak el. A Substack platformon közzétett írásában a szerző “egy jól értesült amerikai hírszerzési tisztviselőre” hivatkozva fogalmazta meg állításait. Mint ismert, Seymour Hersh legutóbb február közepén került a nemzetközi sajtó érdeklődésének homlokterébe, amikor egy leleplező cikkében az Egyesült Államokat vádolta meg az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásával.

Hers írása szerint az ukrán elnök, valamint a kijevi vezetés prominens tagjai az amerikai üzemanyag támogatások köré húztak fel egy korrupciós hálózatot, melynek segítségével tavaly körülbelül 400 millió dollárt (136 milliárd forint) sikkasztottak el. Nagyon leegyszerűsítve a rendszer úgy működött, hogy Kijev olcsóbban vásárolta gázolajat, mint amennyi üzemanyag-támogatást kapott erre a célra a nyugati szövetségeseitől, elsősorban Amerikától. A publicista értesülései szerint a nyugatról érkező "benzinpénzeket" az ukrán vezetők olyan fantomcégeken keresztül vették fel, melyek Lengyelországban és Csehországban voltak bejegyezve, de nem zárta ki, hogy olyan adóparadicsomokban is létrehoztak hasonló pénzmosodákat, mint például a Kajmán-szigetek. A kijevi minisztériumok állítólag versenyeztek egymással, hogy ilyen fedőcégeket hozzanak létre, és minél nagyobbat szakítsanak. Külön érdekesség, hogy az Ukrajnába érkező üzemanyag egy jelentős része feltehetően Oroszországból származott, tehát az amerikai adófizetők pénze közvetetten Moszkvához kerülhetett.

A Hersh által idézett hírszerzési forrás az ukrajnai üzemanyag korrupció szintjét az Afganisztánban tapasztaltakhoz hasonlította, amikor Kabulban USA-szövetséges kormány volt hatalmon. A meg nem nevezett informátor azt állította, hogy az amerikaiak a legelejétől kezdve ismerték az ukrán pénzszivattyút, de inkább szemet hunytak felette, nehogy a sajtó felgöngyölítse az ügyet. Az év elejére azonban elfogyott a Pentagon türelme, és amikor William Burns CIA-igazgató január közepén titokban Kijevbe látogatott, lerakott Zelenszkij elé egy 35 főt tartalmazó listát azokról az ukrán tisztségviselőkről és politikusokról, akik a legtöbb amerikai pénzt loptak el. Mint ismert, a találkozó után másfél héttel Zelenszkij több magas rangú állami beosztottat is kirúgott, amiről a nyugati lapok "ukrán kormányválságként" tudósítottak. Hersh beszámolója szerint az ukrán elnöknek - amerikai utasításra - a 10 leghivalkodóbb tisztségviselőt kellett kirúgnia, akik nem "szégyelltek az új Mercedesükkel Kijev utcáin furikázni". De a CIA igazgatója állítólag Zelenszkijt is megdorgálta, mondván, túl sok pénzt tett zsebre az amerikai támogatásokból.

Ahogy arról Ripost is beszámolt, Seymour Hersh a háborúval kapcsolatban legutóbb februárban állt elő egy oknyomozó cikkel, amiben azt állította, hogy az Egyesült Államok robbantotta fel tavaly szeptemberben a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat gázvezetékeket egy titkosszolgálati akció keretében. A nagy visszhangot kiváltó írás szerint Joe Biden és közvetlen tanácsadói úgy vélték, hogy amíg Európa Oroszországtól függ az olcsó földgáz tekintetében, az olyan regionális nagyhatalmak, mint Németország, vonakodnak majd Ukrajnának pénzt és fegyvereket szállítani. Ezért a Fehér Ház úgy döntött, ezt a problémát az Északi Áramlat gázvezeték szabotálásával fogja megoldani.