kulcsár edina
A bandaháborúk miatt szeptember volt az év leghalálosabb hónapja.
A svéd miniszterelnök csütörtökön beszédet intézett a nemzethez a drámai mértékű erőszakhullám miatt – írják a helyi lapok és a nemzetközi hírügynökségek. Ulf Kristersson közölte, készek bevetni a katonaságot a bandaháborúk letörésére, és a kialakult helyzetért a korábbi szociáldemokrata kormányokat hibáztatta. Úgy vélte: a felelőtlen bevándorlási politika és a kudarcba fulladt integráció miatt került veszélybe a lakosság biztonsága.
A miniszterelnök beszédét azzal kezdte, hogy nehéz időszak előtt áll Svédország, és a bandaháborúk áldozatainak hozzátartozóira gondol.
„Mostanra egyre több gyermeket és fiatalt érint a durva erőszak. Svédország még soha nem látott hasonlót, Európa más országai sem látnak hasonlót” – mondta.
Szeptember volt a leghalálosabb hónap az elmúlt négy évben. Összesen tizenegy embert lőttek agyon, ezen belül egy nap alatt három ember lett erőszak áldozata Stockholmban és Uppsalában.
„Vadászunk a bandákra, és legyőzzük a bandákat” – jelentette ki a miniszterelnök.
Ennek érdekében változtatni fognak a hatályos jogszabályokon.
„A svéd jogszabályokat nem bandaháborúkra és gyerekkatonákra tervezték, de ezen most változtatunk” – közölte.
A jelenlegi kormánykoalíció részben azzal az ígéretével nyerte meg a választást, hogy megfékezi a növekvő csoportos erőszakot, amit Kristersson szerint a korábbi kormányok felelőtlen bevándorlási politikája, és a kudarcba fulladt integráció okozott.
Svédország sok évtizeden át liberális bevándorlási politikát folytatott. A 2015-ös migrációs válság idején több bevándorlót fogadott be, mint bármely más európai ország. Az ország 10,5 millió lakosának körülbelül 20%-a külföldön született. A rendőrség becslése szerint Svédországban körülbelül 30 000 ember vesz részt közvetlenül a csoportos bűnözésben, vagy áll kapcsolatban velük. Az erőszak a nagyobb városi területekről olyan kisebb városokba is átterjedt, ahol korábban ritka volt az erőszakos bűnözés.
„A svédországi bűnügyi konfliktusok komoly veszélyt jelentenek az ország biztonságára" – mondta Anders Thornberg országos rendőrfőkapitány.
„Ártatlanokat gyilkolnak és sebesítenek meg. Mindent megteszünk, hogy ennek véget vessünk.”
Terrorizmussá minősíthetik a csoportos erőszakot
A svéd kormány be akarja vetni a fegyveres erőket a csoportos erőszak letörésére. De a katonaság nem rendelkezik olyan hatáskörrel, mint a rendőrség. „A fegyveres erők nem alkalmazhatnak kényszert és erőszakot egyénekkel szemben – mondta Marika Ericson, a Norvég Védelmi Egyetem munkatársa. – Ha a kormány azt akarja, hogy a honvédség is beavatkozhasson, erőszakot vagy kényszert alkalmazhasson például letartóztatásokkal kapcsolatban, akkor lehet, hogy törvényt kell módosítania – a csoportos erőszakot pedig terrorizmusnak kell minősítenie.