Migránsválság, nem bír el többet Nyugat-Európa?

Csaknem 80 százalékkal emelkedett a menedékjogi kérelmek száma Németországban a január-júliusi időszakban az egy évvel korábbihoz képest – közölte hétfőn a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF).

Az év elejétől július végéig 175 272 ember nyújtott be menedékjog iránti kérelmet Németországban, 78 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Júliusban 23 674 kérelmet nyújtottak be a hivatalhoz, ami 79 százalékos növekedés éves szinten.

A bő 175 ezer menedékjogi kérelem azt jelenti, hogy 2023 a menekültügyi migráció különösen erős éve Németországban – emelte ki a BAMF adatairól készített összeállításában a Die Welt című lap, rámutatva, hogy az ideinél többen csak négy évben érkeztek Németországba, a volt Jugoszlávia összeomlását követő háborúk idején, 1992-93-ban és a legutóbbi nagy menekülthullám időszakában, 2015-16-ban.

A kérelmezők legnagyobb csoportjait a szíriai, az afganisztáni és a törökországi állampolgárok alkotják mintegy 52 ezer, 32 ezer és 23 ezer fővel.

Az országba többnyire illegálisan beutazó menedékkérők nagyjából fele nem szerzi meg a menekült jogállást, többségük mégis marad – tette hozzá a Die Welt, kiemelve, hogy havonta csupán nagyjából ezer elutasított menedékkérőt sikerül visszajuttatni hazájába.

A BAMF új adatai „drámaiak” – nyilatkozott a lapnak Alexander Throm, a legnagyobb ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről. Egyedül Szíriából, Afganisztánból és Törökországból több mint százezren érkeztek, és számos biztonságos európai országon átkeltek, mielőtt elérték a német határt – mondta a CDU-s belügyi szakpolitikus, hozzátéve: az eddigi trend alapján meglehet, hogy az idén a 400 ezret is eléri a menedékjogi kérelmek száma, miközben a szociáldemokrata (SPD) belügyminiszter, Nancy Faeser „az ujját sem mozdítja, hogy megvédje végre a határunkat”.

A bajorországi Miesbach település ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint számtalan másik német helység. A különbség csupán annyi, hogy Miesbach polgármestere megelégelte a jelenlegi helyzetet és válságüzenetet küldött a fővárosba.

Gerhard Braunmiller polgármester nyílt levelet intézett a berlini képviselőknek, véleménye szerint az önkormányzat nem tehet többet, itt már állami segítségre van szükség ahhoz, hogy ne dőljön össze a kialakított menekültügyi rendszer. A muszlim migránsok mellett ugyanis az elmúlt egy évben százezrével jelentek meg az Ukrajnából menekülő emberek, akiknek helyet kell biztosítania az önkormányzatoknak. 

Miesbachban a középiskolák tornatermeiben is menedékkérőket szállásolnak el, akiket aztán pár hét és a szükséges bürokráciai folyamatok után kitesznek, hogy helyet adjanak az újonnan érkezetteknek. A legfőbb baj azonban az, hogy nincsen elég lakás, így nincs hova menniük a menekülteknek. Braunmiller arra is kitért üzenetében, hogy a helyiek türelme fogy, a lelkesedés és a segítőkészség is kezd alábbhagyni - írja a Merkul nevű hírportál. 

- figyelmeztetett a település első embere. 

„Mi, migránsok vagyunk ennek az országnak az örökösei” – írta az iráni származású, de Németországban élő Behzad Karim Khani.

A Neokohnban megjelent cikk szerint Behzad Karim Khani egyike azoknak az „aranynál is többet érő” embereknek (idézet Martin Schulztól, az Európai Parlament volt szociáldemokrata elnökétől), akikkel a 2014 óta tartó tömeges migrációnak köszönhetően gyarapodott Németország. A 46 éves iráni származású író, volt berlini bártulajdonos nemrégiben kendőzetlen nyíltsággal szólt a német nép jövőjéről és a hozzá hasonló migránsoknak e jövő alakításában betöltendő szerepéről.

Az Európai Unióba tartó migránsok a lengyel határnál, a kuznicai átkelőnél, a fehéroroszországi Grodno környékén 2021. november 15-én (Fotó: MTI/AP/BelTA/Okszana Mancsuk)

Cikkének megírására Khanit a migránsok szilveszteri tombolása, illetve néhány politikus és újságíró ennek nyomán kifejezésre juttatott szelíd és visszafogott ejnye-bejnyéje ihlette meg.

Írását röviden ennyiben lehet összefoglalni: nekünk, migránsoknak az a feladatunk, hogy elfoglaljuk Németországot.

„Mi, migránsok vagyunk ennek az országnak az örökösei”

– írta. Behzad Karim Khani szerint a „németek gyenge, bizonytalan népek, hedonizmusuk áldozatai, erkölcsileg könnyen sebezhetők, mi – a migránsok – pedig azért vagyunk itt, hogy a németek végleg eltűnjenek a föld színéről.” Azután megismétli a kormányzó zöldektől és a szabaddemokratáktól untig ismételt szólamot, hogy az országnak évente 400 000 új munkaerőre, vagyis évente egymillió migránsra lenne szüksége a további létezéshez.

Hogy az eddig bevándorolt munkabíró korban levő szírek kétharmada, az afgánoknak pedig 43,7 százaléka szociális segélyen és egyéb nagyvonalú juttatásokból él, az valamelyest ellentmond ennek a víziónak. És még egy kérdésre nem adott választ a szerző: ha a németekkel együtt az adófizetők is kihaltak, akkor ki fogja a migránshadat ellátni?

Eddig mindenkit, aki azt merte állítani, hogy a migráció segítségével tudatos népességcsere folyik Németországban, azonnal nyilvánosan, mint szélsőjobboldalit kiátkoztak, lerasszistáztak és kiutasítottak a tisztességes emberek társadalmából.

Így történt ez például a szociáldemokrata Thilo Sarrazinnal, aki a Németország felszámolja önmagát című könyvében már 2010-ben felhívta a figyelmet a korlátlan migráció következményeire. Sarrazint ezért kizárták a szociáldemokrata pártból, és a rendszermédia a mai napig a sátán egyik megtestesüléseként tartja számon.

De amíg Thilo Sarrazinnak ez a felismerés a karrierjébe került, addig a baloldaliként ismert Khani nyugodtan kimondhatja, hogy a militáns iszlám migránsok célja igenis a népességcsere. Az itt ismertetett cikket a Berliner Zeitung című baloldali napilap kultúra rovatában közölte, és csak annyit tartott szükségesnek hozzáfűzni, hogy a cikk nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Khani nem az egyetlen baloldali, aki a német nép végét vizionálja, és Sarrazin nem az egyetlen, aki erre rámutatott, és ez a vesztét okozta.

Itt van például Axel Steier, a Lifeline nevű, a Földközi-tengeren tevékenykedő embercsempész-szervezet alapítója és elnöke, maga is német. Steier január 12-én a következőket írta Twitteren: „Mindenki abban reménykedik, hogy véget ér a rasszizmus és az elzárkózás politikája. Attól tartok, hogy ez mindaddig nem fog bekövetkezni, amíg Németország létezik.”

Arra a kérdésre, hogy miért kell a migránsokat Európába hozni, azt válaszolta: „Na, mert mi ezt így akarjuk. Mert mi vagyunk az erősebbek. Nemsokára vége lesz a »fehérkenyerek« vidám életének.”

A „fehérkenyerek” kifejezést a migránsok használják, ha megvetően akarnak a németekről beszélni. Majd így folytatja: „Eljön az idő, amikor már nem lesznek »fehérkenyerek«, mert utódaik az elkövetkező ötven vagy száz év folyamán nem fehér partnereket keresnek maguknak. A társadalom homogenitásának megszüntetése folyamatban van, és én ezt támogatom a munkámmal.”

Ha most valaki azt gondolná, hogy Khani és Steier kijelentéseit hatalmas nyilvános felhördülés követte, hogy a német nép egy emberként felállt, hát nem. Az eddigi egyetlen hangos reakció – az viszont az összes rendszerpárt és rendszermédia részéről egybehangzóan – a fehérellenes rasszizmus ellen fellépő Hans-Georg Maassenhez köthető.

Maassen 60 éves jogász, 2018-ig a német alkotmányvédelmi hivatal elnöke volt. 2018-ban az okozta a vesztét, hogy nyilvánosan ellent mert mondani Merkelnek, aki szerint egy chemnitzi tüntetésen, melynek kiváltó oka egy migráns által elkövetett gyilkosság volt, migránsellenes hajtóvadászat folyt. Azóta a CDU-tag Maassent a rendszerfenntartó elit a CDU vezetés lelkes támogatásával kizárta a tisztességes emberek sorából, mert állítólag rasszista, antiszemita, összeesküvés-elméletek támogatója, Covid-tagadó és ki tudja még mi minden más – anélkül hogy vádjaikra valaha is egyetlen bizonyítékot bemutattak volna.

Maassen az ellene folytatott hajtóvadászat ellenére továbbra is bírálta a migrációt és az ország jogállami lezüllését, bűneit tovább tetézve azzal, hogy a CDU-n belüli konzervatív Értékunió megválasztotta elnökének.

Illegális migránsok beszállnak az olasz parti őrség egyik hajójának fedélzetére Lampedusa szigetén 2022. augusztus 3-án (Fotó: MTI/AP/David Lohmüller)

Ő volt most is az egyetlen politikus, aki felhívta a figyelmet a Khani és Steier által meghirdetett fehérellenes rasszista kijelentésekre, amire a rendszermédia és a rendszerpártok a szokásos harsány vagdalkozással válaszoltak.

Karin Prien, a CDU vezetőség tagja és az oktatási miniszterek konferenciájának soros elnöke, Massen kijelentéseit „tűrhetetlennek” minősítette, és követelte kizárását a CDU-ból, mivel az „antiszemita kódokat használ” és „nyitott a jobboldali extrémizmus irányába”.

Mit is mondott Maassen valójában? Például ezt: „Hálásaknak kell lennünk Steier úrnak. Olyan biztos a dolgában, hogy nyíltan meg meri nevezni az irányt, amelybe a politika és a média erői nyomulnak: megsemmisítő rasszizmus a fehérek ellen, és az égető vágy, hogy dögöljön meg Németország” (a szélsőbal tüntetéseken szívesen ordított jelszava a „dögöljön meg Németország”).

A svájci Weltwoche-ban megjelent cikkében a következőket írja: „A politikai baloldal a korlátlan bevándorlást akarja. A menekültek védelme és a szakemberek bevándorlása csak ürügy”, amely mögött a fehér németek létének eltörlése áll.

Ez – mondta egy másik esetben „fajelmélet, fordított előjellel. Egy embertenyésztési program, amelynek értelmében a »fehérkenyerek« silány fajnak számítanak. Ezért nem éreznek ennek támogatói semmiféle együttérzést a migránsok által elkövetett gyilkosságok német áldozataival szemben.”

Maassen fellépése nyomán a CDU-nál betelt a pohár, na nem a migránsok és a baloldal németellenes tombolása, hanem Maassen nyílt szavai miatt. Aki a fehérellenes rasszizmust nevén nevezi, az maga is rasszista, mert ezt a kifejezést csak idegenellenes megnyilatkozásokra szabad alkalmazni – így tudnánk összefoglalni a CDU vezetés helyzetértékelését. A médián keresztül a pártból való azonnali kilépésre szólították fel Maassent, aki természetesen nem tette meg nekik ezt a szívességet. Maassen szívós és bátor ember, kitűnő jogász, és valahol érzi is, hogy nagyon sok német polgárnak szívéből beszél, még ha az egyetértés csak suttogva, a privát lakásokban és a kocsmák törzsvendég-asztalainál kerül szóba.

Mindenesetre a CDU-nak nem lesz könnyű dolga Maassennal, és a kizárási perekkel magának többet fog ártani, mint a legyőzendő új sátánnak. De hát a legfontosabb az, hogy a CDU továbbra is számba jöhessen a zöldek kormányzó partnereként, bizonyítsa elvhűségét, és hogy ezen az úton a zöldek segítségével végre újra elfoglalhassa a kancellári széket.

A német nép jövője? Ugyan már, kit érdekel.