Hatalmas mozgósításba kezd Lengyelország, tízezer katonát vezényelnek a határra

Tízezer katonát küld a Fehéroroszországgal közös határára Lengyelország - közölte csütörtökön a varsói védelmi minisztérium a Sky News beszámolója szerint. A döntéssel kapcsolatban Mariusz Blaszczak tárcavezető úgy fogalmazott: a katonákat a határőrség támogatására küldik majd, hogy „elriasszák” a potenciális támadókat.

- fogalmazott Blaszczak a közszolgálati rádiónak adott interjúban. Maciej Wasik lengyel belügyminiszter-helyettes szerdán még kétezer katona bevetéséről adott hírt. Azt mondta, az illegális beutazási kísérleteket a fehérorosz hatóságok szervezik meg. 

A londoni székhelyű Reuters londoni székhelyű világhírügynökség közlése szerint Lengyelország egyre jobban aggódik a határvidék miatt, amióta a múlt hónapban több száz Wagner-zsoldos érkezett Fehéroroszországba Aljakszandr Lukasenka elnök meghívására. Fehéroroszország ezen a héten folytatja hadgyakorlatait a határ közelében, Lukasenka pedig többször is elmondta, hogy visszatartja a Lengyelországot megtámadni akaró Wagner-harcosokat.

Lengyelországban emellett az elmúlt hónapokban nőtt azon főként közel-keleti és afrikai migránsok száma is, akik megpróbálnak átlépni a határon. A határőrség vezetője, Tomasz Praga a hét elején azt mondta, hogy idén 19 ezren próbálták meg illegálisan átlépni a lengyel–fehérorosz határt, szemben a tavalyi 16 ezerrel – teszi hozzá cikkében a Reuters.

A határőrség Twitteren közzétett csütörtöki posztjában arról számoltak be, hogy az állítólagos egyiptomi és etióp állampolgárok kővel támadtak a járőrökre, miután azok meghiúsították határátlépési kísérletüket.

Egy másik posztjukhoz pedig egy videót csatoltak, amelyen az látható, ahogy egy migráns bottal próbálja leverni a határszakaszt figyelő biztonsági kamerát.

Ahogy arról a hazai sajtó is beszámolt, a lengyel kormányfő aggodalmának adott hangot, hogy Wagner-harcosok az illegális migrációt kihasználva hibrid támadást indíthatnak Lengyelország ellen.

A Wagner-zsoldosok fejében már korábban is megfordult, hogy Lengyelországba menjenek. Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök egy korábbi találkozójukon Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azt mondta, a wagneresek kirándulni mennének a szomszédos országba, de ő visszatartja őket.

Varsó egy lengyel-ukrán alakulatot tervez felállítani azzal a céllal, hogy a későbbiekben megszállja Nyugat-Ukrajnát – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy szerdai, az általa irányított tárcánál megtartott tanácskozáson.

Sojgu azt hangsúlyozta, hogy Lengyelország az Egyesült Államok oroszellenes politikájának fő eszközévé vált, és kinyilvánította szándékát, hogy övé lesz „a legerősebb hadsereg” Európában. Mint mondta, ennek érdekében Varsó nagyszabású fegyverbeszerzésbe kezdett az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és Dél-Koreából.

„Ezenkívül tervezi egy úgynevezett lengyel-ukrán alakulat létrehozását, reguláris alapon, állítólag Nyugat-Ukrajna biztonságának szavatolására, valójában azonban ennek a területnek a későbbi megszállása érdekében” – tette hozzá a hadseregtábornok.

A tárcavezető bejelentette, hogy a leningrádi és a moszkvai katonai körzet létrehozása mellett a nyugati határokon megerősítik az orosz fegyveres erők csapategységeit.

Kilátásba helyezte, hogy Oroszország intézkedéseket fog hozni a katonai biztonságát a NATO részéről érő fenyegetések semlegesítésére.

Indoklásképpen elmondta egyebek között, hogy Ukrajna tavaly február, vagyis a háború kezdete óta a Nyugattól, amely ezzel szerinte közvetett háborút folytat Oroszország ellen, több száz harckocsit, több mint négyezer páncélozott járművet, több mint 1100 tüzérségi löveget, valamint több tucat sorozatvetőt és légvédelmi rakétarendszert kapott.

Megítélése szerint a NATO, az EU és az velük együttműködő országok eddig összesen 160 milliárd dollárnyi támogatást nyújtottak Kijevnek, és egyre veszélyesebb, halált okozó eszközökkel látják el.

„A Nyugat az iránti hajlandósága, hogy a rendelkezésre álló erőforrásainak jelentős részét Ukrajnába fektesse annak érdekében, hogy a harctéri helyzetet a maga javára fordítsa, a konfliktus további eszkalálódásának komoly kockázatát hordozza magában” – mondta.

„A kelet-európai országok fegyveres erőit figyelembe véve mintegy 360 ezer katona, nyolcezer páncélozott jármű, hatezer tüzérségi rendszer és aknavető, 650 repülőgép és helikopter állomásozik a Szövetségi Állam (Oroszország és Fehéroroszország) határainak közvetlen közelében” – tette hozzá.

Rámutatott, hogy a háború kezdete óta a NATO régión kívüli államai alakulatainak száma 2,5-szeresére nőtt és meghaladta a 30 ezer főt. Hangot adott álláspontjának, miszerint Finnország és Svédország jövőbeni NATO-csatlakozása komoly destabilizáló tényező.

Valószínűnek nevezte, hogy finn területre a szövetség olyan kontingenseket és csapásmérő fegyvereket fog telepíteni, amelyek képesek lesznek jelentős mélységben képesek csapást mérni az északnyugat-oroszországi kritikus létesítményekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy miután Helsinki csatlakozott a szövetséghez, Oroszország szárazföldi határának hossza a NATO országaival csaknem megduplázódott.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök július végén az orosz biztonsági tanács állandó tagjainak ülésén állította, Lengyelország koalíciót tervez létrehozni „a NATO ernyője alatt” és közvetlenül be kíván avatkozni az ukrajnai konfliktusba, „egy zsírosabb falatot kiszakítva” a szomszédos országból.

Az államfő ezt követően utasította az orosz biztonsági szolgálatokat, hogy szorosan kövessék figyelemmel Lengyelország Nyugat-Ukrajnára vonatkozó terveit.

Németország felajánlotta Patriot légvédelmi rakétarendszerei lengyelországi állomásoztatásának meghosszabbítását – jelentette be kedden a berlini védelmi minisztérium.

A hosszabbítás előreláthatólag az év végéig szólna. A tárca közlése szerint a fegyverrendszerek „a NATO integrált légvédelmének részeként értékes hozzájárulást tesznek a civillakosság és szövetségünkhöz tartozó területek védelméhez a keleti szárnyon”.

A három Patriot-üteget január óta állomásoztatják a délkelet-lengyelországi Zamoscban az Ukrajnával közös határ mentén.

Eredetileg a légvédelmi fegyvereket legfeljebb fél évre akarták ott állomásoztatni. Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter július elején német hivatali partnerével tartott megbeszélésén azonban reményét fejezte ki, hogy Lengyelország legalább az év végéig még megtarthatná a Patriotokat.

Boris Pistorius német tárcavezető közleményben tudatta, hogy Berlin mostani felajánlása lengyel barátaik biztonsági szükségleteinek fedezésére irányul.

„Megbízható partnerként továbbra is az ő oldalukon állunk”

– hangsúlyozta.

A Patriot légvédelmi rakétarendszerek állomásoztatását azonban nem tervezik meghosszabbítani jövőre. A német védelmi minisztérium szerint ugyanis 2024-ben a fegyverrendszerek átkerülnek a NATO Reagáló Erőkhöz.