"Hálátlan!" - vezető amerikai diplomaták háborodtak fel a NATO-t kritizáló Zelenszkijen

Az amerikai republikánus és demokrata pártvezetésben is széles körű felháborodást váltott Volodimir Zelenszkij kedd este közzétett NATO-kritikus Twitter-bejegyzése. Ebben az ukrán elnök „példátlannak és abszurdnak” nevezte, hogy a katonai szövetség nem jelölt ki pontos menetrendet Ukrajna tagsága kapcsán. Emellett "határozatlansággal és gyengeséggel" is megvádolta a NATO-t, mondván, az Oroszországgal folytatott tárgyalások során fog alkudozni majd Ukrajna NATO-tagságáról”.

A Biden-adminisztráció belső ügyeiről rendszerint jól értesült Washington Post arról számolt be, hogy a vilniusi NATO-csúcson résztvevő amerikai diplomaták szó szerint "őrjöngtek" Zelenszkij bejegyzése miatt. A lap úgy fogalmazott, hogy a szöveg tartalmán túl az váltott ki felháborodást, hogy az ukrán elnök kritikus megjegyzései teljesen lerombolták azt a nyugati harmóniáról alkotott képet, amelyet Joe Biden amerikai elnök gondosan felépített.

Egy magas rangú NATO-tisztviselő azt mondta a lapnak, hogy Zelenszkij  „Twitter-bejegyzése komolya fejfájást okozott szövetségnek”. Egy szintén meg nem nevezett közép-európai külügyminiszter pedig úgy fogalmazott a Politicónak, hogy Zelenszkij „túl messzire ment” ezzel a kritikával.

Republikánus oldalról a legkeményebb kritikát talán Rand Paul, Kentucky állam szövetségi szenátora fogalmazta meg. A politikus a Fox News hírtelevíziónak nyilatkozva hálátlannak és szemtelennek nevezte az ukrán elnököt.

- fogalmazott Rand, aki hozzátette: szinte semmiben sem ért egyet Bidennel, de az elnöknek azzal kapcsolatban igaza van, hogy Ukrajnát egyelőre nem szabad beengedni a NATO-ba. Szerinte ugyanis ha ez megtörténne, a katonai szövetség aktív szerepet vállalna a háborúban, és nem csupán fegyvert szállítana, hanem ténylegesen csapatokat küldene a konfliktuszónába. "Ez hatalmas hiba lenne, remélem, hogy a józan ész fog győzni” - tette hozzá.

Ahogy arról a hazai és nemzetközi sajtó is széles körben beszámolt, a vilniusi NATO-csúcstalálkozó résztvevői megállapodtak abban, hogy kizárólag az Oroszország által indított háború után biztosítják Ukrajnának a csatlakozás elvi lehetőségét az észak-atlanti szövetséghez. 

A már kedden ismertetett zárónyilatkozat szövege szerint ez akkor válik lehetővé, amikor a NATO-szövetségesek "egyetértenek ebben, és arra a megállapításra jutnak, hogy a csatlakozás feltételei teljesülnek". A szervezetbe történő meghívást ebben az esetben fogják megtenni. A dokumentum mindemellett nem említ konkrét ütemtervet. "Ukrajna jövője a NATO-ban van. Megerősítjük a 2008-as bukaresti csúcstalálkozónkon vállalt kötelezettségünket, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz - olvasható a zárónyilatkozatban.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár reagált Voldomiri Zelenszkij azon aggodalmára is, hogy Ukrajna a vilniusi NATO-csúcstalálkozón nem kap meghívást az észak-atlanti szövetségbe. Mint mondta, jelen pillanatban a legfontosabb biztosítani, hogy Ukrajna megnyeri a háborút és annak vége lesz, "mert enélkül nincs tagság, amelyet meg lehetne vitatni".

Ben Wallace brit védelmi miniszter azt javasolta az ukrán elnöknek, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie arra, hogy megköszönje a Nyugat által nyújtott a segítséget, miután Volodimir Zelenszkij élesen bírálta a NATO-t, és abszurdnak nevezte, hogy nem határoznak meg sem egy menetrendet, sem egy időkeretet Ukrajna katonai szövetséghez való csatlakozására.

„Akár tetszik, akár nem, az emberek egy kis hálát várnak el”

– mondta Wallace a Vilniusban tartott NATO-csúcstalálkozó végén tartott tájékoztatón, amikor az ukrán elnök idézett megjegyzéseiről kérdezték. A miniszter azt is elárulta, tavaly Ukrajnába utazott, ahol egy fegyverekből álló bevásárlólistát mutattak be neki.

„Tudja, mi nem az Amazon vagyunk. Ezt mondtam nekik tavaly, amikor 11 órát vezettem, hogy átadjanak egy listát”

– fogalmazott.

Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója egy nyilvános fórumon úgy nyilatkozott, az Egyesült Államok hatalmas kapacitást biztosított annak érdekében, hogy az ukrán katonák megfelelő mennyiségű lőszerrel, légvédelemmel, gyalogsággal, harcjárművekkel, aknamentesítési eszközökkel és sok mással rendelkezzenek, hogy hatékonyan védhessék meg hazájukat, és visszavehessék területeiket.

A NATO-szövetség által Ukrajnának nyújtott katonai segítség növelése közelebb hozza a harmadik világháborút – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese kedden késő este.

Arra reagálva, hogy az Egyesült Államok vezette észak-atlanti szövetség litvániai csúcstalálkozójának első napján több ország további fegyvereket és pénzügyi támogatást ígért Ukrajnának, Medvegyev a Telegram üzenetküldő alkalmazáson úgy nyilatkozott, hogy a segítség nem fogja eltántorítani Oroszországot attól, hogy elérje céljait Ukrajnában.

„A teljesen őrült Nyugat nem tudott mást kitalálni (…), valójában ez egy zsákutca. A harmadik világháború egyre közelebb van” – írta.

A politikus kiállt a kazettás bombák orosz alkalmazása mellett, miután szerinte arról érkeztek jelentések, hogy Ukrajna már bevetett ilyen fegyvert.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy Moszkva kénytelen lenne „hasonló” fegyvereket használni, ha az Egyesült Államok kazettás bombákat szállítana Ukrajnának.

Ukrajnának még további reformokat kell végrehajtania intézményrendszerének megerősítésére és a korrupció elleni harcban ahhoz, hogy teljes jogú taggá válhasson a NATO-ban és az Európai Unióban – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Vilniusban, a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek találkozójára érkezve.

A litvániai csúcstalálkozó második napján a NATO-tagállamok vezetői nemzetközi partnereikkel, köztük az EU-t, valamint az Indiai- és a Csendes-óceán térségének több meghatározó országát képviselő vezetőkkel találkoznak.

Ursula von der Leyen kiemelte: Oroszország Ukrajna elleni háborúja egyértelművé tette, hogy meg kell erősíteni a NATO és az EU együttműködését. Ebben szerinte jelentős előrelépést jelent az uniós tag Finnország és Svédország NATO-csatlakozása.

Győzött a felelősségtudat, sikerül elkerülni a háborús eszkaláció veszélyét azzal, hogy Ukrajna a NATO csúcstalálkozóján nem kapott sem meghívást, sem konkrét menetrendet a későbbi csatlakozásra, erre kizárólag minden feltétel teljesülése esetén kerülhet sor egyszer – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Vilniusban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be a NATO-csúcs zárónapján, hogy Ukrajnának, bizonyos várakozásokhoz képest, végül is szerény eredménnyel kell beérnie.

„Gyakorlatilag kizárólag a NATO-Ukrajna Bizottságból NATO-Ukrajna Tanáccsá átalakult testület jelent bármifajta előrelépést a NATO-Ukrajna kapcsolatokban. Győzött a felelősségtudat, egy felelősségteljes álláspontot foglalt el végül a NATO” – jelentette ki.

„Sikerült olyan döntést hozni, amely nem jár a háború eszkalációjának veszélyével, s világossá tették a tagállamok, hogy majd akkor kaphat Ukrajna meghívást a NATO-ba, hogyha az ország minden feltételt teljesít, és hogyha majd a szövetségesek egyszer egyhangúlag ezt így gondolják” – mondta.

Aláhúzta: egy háborúban álló ország nem válhat NATO-taggá, ugyanis a katonai szervezet bővítésének a közösség biztonságának erősítésével kell járnia, nem pedig a romlásával, márpedig Ukrajna felvétele ma a fegyveres konfliktusba való belesodródás veszélyével fenyegetne, amit el kell kerülni.

„Nincs meghívás, tehát nincs menetrend Ukrajna számára, és azt gondolom, hogy ebben a helyzetben ez volt az egyetlen felelős döntés, amit a NATO meghozhatott”

– szögezte le.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy mivel sem meghívás nem történt, sem menetrend nem született, így nem lehet semmiféle „kerülőútról” vagy „gyorsítósávról” beszélni az ukrán csatlakozást illetően.

Sőt a kijevi kormánynak továbbra is éves nemzeti terveket kell készítenie, és ezek keretében politikai reformokra is szükség van, például a kisebbségi jogok területén, hiszen a NATO nem pusztán védelmi szövetség, hanem egyben értékalapú közösség is – mutatott rá.

„Ezeket az éves nemzeti terveket majd a külügyminiszterek fogják folyamatosan értékelni, tehát mi is ott leszünk, és nyilván kiemelten figyelünk majd a kisebbségi jogok tiszteletben tartására”

– tudatta.

A miniszter arról tájékoztatott, hogy a NATO-országok vezetői ausztrál, dél-koreai, japán és új-zélandi kollégáikkal is egyeztetni fognak. Illetve hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak geopolitikai eseményei fokozták a jelentőségét az együttműködés erősítésének a csendes-óceáni partnerekkel.

„Mi ezt abszolút mértékben támogatjuk, hiszen Japán és Dél-Korea is stratégiai partnerünk, szorosak a politikai kapcsolataink, sok beruházás érkezik a két országból Magyarországra” – mutatott rá.

„Ugyanakkor a szempontunkból legalább ennyire fontos, hogy a NATO ne kapjon egy ilyen Kína-ellenes élt, tehát tegyük világossá, hogy a NATO nem egy Kína-ellenes szervezet, nem Kína ellen jött létre, a mostani működése sem Kína ellen szól, Kínát nem tekintjük kockázatnak, ellenfélnek vagy ellenségnek”

– szögezte le.

„Mi magunk úgy gondoljuk, hogy a Kínával való együttműködés, hasonlóan a Dél-Koreával és Japánnal való együttműködéshez, hatalmas lehetőségeket és nagy esélyeket biztosít” – tette hozzá.

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy Magyarország a határidő előtt teljesítette a NATO célkitűzését, és a bruttó hazai termék (GDP) két százaléka fölé emelte a védelmi kiadásait.

„Ráadásul, amikor mi az ország védelméről beszélünk, akkor nemcsak a katonai képességekről, hanem egy átfogó gazdaságfejlesztésről is beszélünk, nagyon komoly védelmi ipar kiépítéséről is beszélünk” – mondta.

„Tehát mi teljesítettük, amit vállaltunk a NATO felé, a két százalékos küszöböt már bőven, és már jóval korábban azt a kötelezettségünket is teljesítettük, hogy a védelmi kiadások több mint egyötödét, több mint húsz százalékát fejlesztésekre költöttük. Ebből a szempontból ismét a megbízható szövetségesek kategóriájában vagyunk” – összegzett.

Elégedetlenségének adott hangot az ukrán elnök a vilniusi NATO-csúcson. Volodimir Zelenszkij szerint a katonai szövetségnek konkrét menetrenddel kellene rendelkeznie országa felvételével kapcsolatban, illetve meg kellene határoznia egy időkeretet is. Ezek hiánya bizonytalanságot okoz, ami viszont a gyengeség jele.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök élesen bírálta a NATO-t, és „abszurdnak” nevezte, hogy nem határoznak meg sem egy menetrendet, sem egy időkeretet Ukrajna katonai szövetséghez való csatlakozására.

„Úgy tűnik, nincs meg az elhatározás arra, hogy Ukrajnát meghívják a NATO-ba és a szövetség tagjává válják”

– írta a Twitteren közzétett, határozott hangvételű nyilatkozatában, amit a BBC idézett.

A 2008-as bukaresti NATO-csúcson az akkori amerikai elnök, George W. Bush kisebb meglepetést okozva felvetette, hogy Grúziának és Ukrajnának csatlakoznia kellene a katonai szövetséghez. A legtöbb tagállam tisztában volt a döntés jelentette kockázatokkal és az oroszok várható reakciójával, ezért egyfajta patthelyzet alakult ki, majd a tagállamok mindezt úgy próbálták feloldani, hogy kijelentették,

az említett országok egy napon a szövetség tagjai lesznek, de nem lehet meghatározni, hogy pontosan mikor, illetve nem készült menetrend sem a csatlakozási folyamattal kapcsolatban.

„Most, a vilniusi úton olyan jeleket kaptunk, hogy bizonyos megfogalmazásokról Ukrajna nélkül tárgyalnak” – tette hozzá az ukrán elnök, aki szerint „a bizonytalanság gyengeség”. Megjegyezte azt is, hogy mindezt meg fogja vitatni a szövetségesekkel a NATO-csúcstalálkozón.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Kijev még több katonai segélyre számíthat, valamint arra, hogy az észak-atlanti szövetség enyhíti a formális feltételeket egy új formátumú együttműködés, az úgynevezett NATO-Ukrajna Tanács érdekében. A tanács szerdán tartja első ülését.

„Ukrajna hosszú utat tett meg azóta, hogy 2008-ban úgy döntöttünk: a következő lépés a NATO-tagsági akcióterv lesz”

– jegyezte meg Stoltenberg.

„Ukrajna sokkal közelebb került a NATO-hoz, ezért úgy gondolom, eljött az ideje, hogy ezt a NATO döntései is tükrözzék” – tette hozzá a főtitkár a NATO vilniusi csúcstalálkozója előtt.