tóth gabi
Sokan már tudni vélik, ki lesz a szövetségi rendszer következő vezetője
Joe Biden amerikai elnök zárt ajtók mögött azért kampányol, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke legyen a NATO következő főtitkára - írja bennfentes forrásokra hivatkozva a The Telegraph brit napilap online kiadása. A portál úgy értesült, hogy Biden és von der Leyen között erős szövetség alakult ki az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos azonos álláspontjuk miatt. Sőt, a két vezető kapcsolata olyannyira elmélyült az utóbbi időben, hogy az Európai Bizottság elnöke újabban „inkább Washingtonhoz fordul, ha hírszerzési információkra van szüksége”, mivel már nem bízik a "gyakran tévedő" európai ügynökségekben. Ez a fajta bizalom pedig nem csak Washington, hanem személyesen az amerikai elnök tetszését is elnyerte. Cikkében a Telegraph külön kiemelte, hogyha von der Leyent tényleg főtitkárnak jelölnék, szinte biztosan megkapná Emmanuel Macron francia elnök támogatását, mivel folyékonyan beszél franciául.
Ahogy arról a hazai és a nemzetközi sajtó is széles körben beszámolt, kedden a NATO-tagországok vezetői további egy évvel, 2024. szeptember 30-ig meghosszabbították Jens Stoltenberg jelenlegi főtitkár szeptember végén lejáró megbízatását.
Stoltenberg Twitter-üzenetében közölte: megtiszteltetés számára a 31 tagországot számláló katonai szövetség állam-, illetve kormányfőinek döntése. „Az Európa és Észak-Amerika közötti transzatlanti kötelék közel hetvenöt éve biztosítja szabadságunkat és biztonságunkat, és egy veszélyesebb világban nagyszerű szövetségünk fontosabb, mint valaha” – írta a főtitkár. Az idén 64 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1. óta tölti be a NATO-főtitkári tisztséget. Eredetileg négy évre választották meg, megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben újabb két évvel, 2022-ben pedig további egy évvel meghosszabbították.
Jens Stoltenberg lehetséges utódjával kapcsolatban már számtalan spekuláció megjelent a nyugati sajtóban. Az elmúlt évben összefüggésbe hozták a NATO-főtitkári pozícióval többek közt Mark Rutte holland kormányfőt, Boris Johnson korábbi brit miniszterelnököt vagy éppen Klaus Johannis román államfő. Ugyanakkor egyre nagyobb az igény, hogy egy nő vezesse a nyugati világ védelmi szövetségét, így felmerült például Chrystia Freeland kanadai védelmi miniszter neve is, aki ukrán származású felmenői miatt jó eséllyel indulhat a versengésben. Mellette potenciális jelöltként tekintenek még többek közt Kaja Kallas észt miniszterelnökre, Zuzanna Caputova szlovák államfőre, Kolinda Grabar-Kritarovic korábbi horvát elnökre vagy éppen Federica Mogherinire, az unió korábbi külügyi főképviselőjére.
Szakértők szerint az összes lehetséges jelölt közül Ursula von der Leyennek van a legtöbb esélye megszerezni a főtitkári posztot. Az Európai Bizottság elnökét többek közt azért tartják alkalmasnak a pozíció betöltésére, mert jó kapcsolatokat ápol Washingtonnal, az ukrajnai háború kitörése óta rengeteget dolgozott együtt a védelmi szövetség legfelsőbb vezetőivel, valamint korábban védelmi miniszterként dolgozott hazájában, Németországban.
A Telegraph ugyanakkor rámutatott arra is, hogy von der Leyennek hátránya is származhat abból, hogy a 2013 és 2019 között ő irányította a német védelmi minisztériumot, ugyanis sokan elégedetlenek voltak a munkájával. Ezzel kapcsolatban a lap egy 2015-ös jelentést idéz fel, amely azt állította, hogy "a német katonáknak nehéz géppuskákat kellett seprűnyélre cserélniük egy NATO-gyakorlatok során, hogy elrejtsék felszerelésük hiányosságait".