Joe Bidennek nem tetszik, hogy eltörölték a faji alapú megkülönböztetést az amerikai egyetemeken

Az Alkotmánybíróság szerepét is ellátó amerikai Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) tagjai kétharmados többséggel, 6-3 arányban alkotmányellenesnek nyilvánították csütörtökön a faji alapú megkülönböztetést a felsőoktatási felvételi eljárásban. A döntés értelmében véget kell vetni annak az évtizedes gyakorlatnak az amerikai egyetemeken, amely a színes bőrű (afroamerikai) diákokat részesítette előnyben - a többiekkel szemben - a jelentkezések elbírálása során  - írja BBC.

A Legfelsőbb Bíróság döntése egy évek óta húzódó jogi csatározás végére tett pontot. A Diákok az Igazságos Felvételiért (Students for Fair Admission) nevű, nagyrészt ázsiai diákot tömörítő szervezet még 2014-ben indított pert a Harvard Egyetem ellen az intézmény felvételi gyakorlata miatt. A felperesek szerint az intézmény megsértette a faj, a bőrszín és az etnikai származás alapú diszkrimináció tilalmát kimondó állampolgári jogokról szóló törvényt (Civil Rights Act) azzal, hogy előnybe részesített a fekete felvételizőket az ázsiai, a fehér és a spanyol ajkú amerikaiakkal (hispanic) szemben. A Diákok az Igazságos Felvételiért később az Észak-Karolinai Egyetem (UNC) ellen is pert indított ugyanezen okok miatt. A fenti felvételi rendszert megerősítő, alsóbbrendű bírósági határozatok ellen a szervezet rendre fellebbezett, így jutott el az ügy a Legfelsőbb Bíróságra. 

- fogalmazott a döntés indoklásában John Roberts főbíró, aki szerint az egyetemi felvételik sok tekintetben azon a káros sztereotípián alapultak, hogy egy fekete diák tud olyasmit magával hozni, amit egy fehér nem.

Clarence Thomas, bíró, aki a Legfelsőbb Bíróság második afroamerikai tagja a többségi döntést megszavazása mellett azzal érvelt, hogy az világossá teszi: az egyetemek eddigi felvételi gyakorlata nem más volt, mint egy irányt tévesztett, faji alapú különbségtétel, amit arra találtak ki, hogy biztosítsanak egy bizonyos faji-összetételt a bekerülő évfolyamokon. Hozzátette, hogy “fájdalmasan tisztában van azzal”, hogy a diszkrimináció milyen szenvedést okozott a saját faja tagjai számára, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államokban érvényesül az Alkotmányban és a Függetlenségi nyilatkozatban lefektetett alapelv miszerint, “minden ember egyenlőnek teremtetett, egyenlő állampolgár, és a törvény előtti egyenlő elbírálásban részesül".

. Clarence Thomas emellett leszögezte, hogy az alkotmány "színvak", és az egyetemeknek is annak kell lennie.

A történelmi jelentőségű határozat - elsősorban pártpolitikai törésvonalak mentén - rendkívül megosztotta az amerikai közvéleményt. A republikánusok szerint a döntés eltörli a faji alapú megkülönböztetés egyik utolsó bástyáját, és lehetővé teszi a diákok számára, hogy a képességeiknek megfelelően nyerjenek felvételt az egyetemekre. Ezzel szemben a demokraták úgy vélik, hogy a határozat erősíti az etnikai egyenlőtlenséget az oktatásban. 

Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy határozottan elítéli a bíróság csütörtöki döntését, amely szerinte semmiképp sem lehet végleges. Az elnök úgy véli, az Egyesült Államokban még mindig súlyos probléma a diszkrimináció. „Ez nem egy normális bíróság” – minősítette a döntésben résztvevő kilenc bíró munkáját.

Donald Trump korábbi amerikai elnök, „nagy napként” értékelte a döntést. „Végre megjutalmazzák a rendkívüli képességekkel rendelkező amerikaiakat” – írta a közösségi oldalán a volt kormányfő.

Barack Obama korábbi elnök, az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke szintén egyet nem értésének adott hangot a legfőbb jogi fórum döntése nyomán, aki feleségével együtt úgy fogalmazott, hogy “megszakad a szívük a fiatalokért”, akik érintettjei a döntésnek. Közben Tim Scott szintén afroamerikai szenátor, republikánus elnökjelölt-aspiráns méltatta a döntést, amit szavai szerint ünnepelni kell, és hazugságok terjesztésével vádolta Barack Obamát.

A Finnancial Times üzleti szakportálnak nyilatkozó jogi elemzők szerint a Legfelsőbb Bíróság döntésének hatására peres eljárások zúdulhatnak azokra a vállalatokra, melyek faji alapon, a sokszínűség jegyében döntötték el, kit vesznek fel bizonyos pozíciókra. „A faji alapú munkaerőfelvétel napjai meg vannak számlálva" - fogalmazott a lapnak Will Hild, a Consumers Research konzervatív jogvédő csoport vezetője. Elmondása szerint az Egyesült Államok törvényei tiltják a faji kvóták és a faji hovatartozás figyelembevételét az állásra jelentkezők értékelése során, ezt azonban rengetek cég szándékosan figyelmen kívül hagyta, hogy befogadónak tűnjön.