Putyin bemutatta a békeszerződést, amit Kijev aláírt, majd kihátrált belőle

Vlagyimir Putyin szombaton bemutatta az afrikai békedelegációnak azt az Ukrajna semlegességéről és biztonsági garanciáiról szóló békeszerződés-tervezetet, melyet Kijev 2022 márciusában aláírt az isztambuli béketárgyalások során, majd néhány nappal később kihátrált belőle. A dokumentum szerint a harcok azonnali beszüntetéséért cserébe Ukrajna az alkotmányában rögzítette volna az "állandó semlegességét", melyről Oroszország, az Egyesült Államok, Nagy Britannia, Kína és Franciaország kezeskedett volna - írja a TASSZ orosz állami hírügynökség. A portál beszámolója szerint a nyilvánosság számára most először bemutatott békeszerződést sosem titkosították, az orosz fél azonban nem érezte fontosságát mostanáig annak, hogy ismertesse és kommentálja a részleteit.

Mint ismert, az orosz-ukrán háború kezdeti szakaszában több béketárgyalásra is sor került a szemben álló felek között. Tavaly márciusban először Minszkben, majd Isztambulban ültek asztalhoz Oroszország és Ukrajna képviselői. 2022 tavaszán aztán a tárgyalások teljesen megszakadtak, miután Ukrajna azzal vádolta meg az orosz csapatokat, hogy civileket gyilkoltak meg Kijev környéki kisvárosokban, köztük Bucsában. A háborús bűncselekményekről szóló vádak közvetlenül azután hangzottak el, hogy az orosz katonák kivonultak az ukrán főváros környékéről. Moszkva akkor azt állította, hogy a kivonulást a most bemutatott békeszerződés részeként hajtotta végre, és tagadta, hogy a csapatai civileket öltek volna meg. 

- fogalmazott Vlagyimir Putyin szombaton az öt afrikai ország – Egyiptom, Dél-Afrika, Szenegál, Zambia és a Comore-szigetek – állam- és kormányfőiből álló békedelegációnak Szentpéterváron. Az orosz államfő elmondása szerint a bemutatott békeszerződés-tervezet azt mutatja, hogy nincs garancia arra, hogy Ukrajna a jövőben betartja majd a megállapodásokat.

A találkozó során Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök tízpontos béketervet mutatott be Putyinnak, és történelminek nevezte az afrikai békemissziót, amely - egyebek mellett - azt várná el, hogy az orosz csapatokat kivonják Ukrajnából, a taktikai atomfegyvereket Belaruszból. Ezzel párhuzamosan pedig felfüggesztetné a Putyin ellen irányuló nemzetközi büntetőbírósági elfogatóparancs végrehajtását, és enyhítene a Moszkva-ellenes szankciókon is.

Az orosz elnök visszautasította az ukrajnai háborús helyzet rendezésére irányuló afrikai béketerv kulcsfontosságú elemeit, mondván: "Moszkva nyitott a konstruktív párbeszédre, de Ukrajna nem hajlandó tárgyalásokat kezdeményezni."

Fontos elmondani, hogy a Putyinnal folytatott tárgyalások előtt az afrikai békedelegáció az ukrán elnökkel egyeztetett Kijevben. A pénteki találkozót követően Volodimir Zelenszkij azt mondta, hogy a béketárgyalásokhoz Moszkvának vissza kell vonnia erőit a megszállt ukrán területekről, ami Oroszország szerint nem képezi alku tárgyát.

Ahogy azt fentebb említettük, a hivatalos indoklás szerint Ukrajna a civilek elleni atrocitások miatt hátrált ki a Putyin által bemutatott békemegállapodásból. Naftali Bennett korábbi izraeli kormányfő idén márciusban azonban azt állította, hogy a nyugati nagyhatalmak "blokkolták" a tűzszüneti megállapodást, mivel úgy döntöttek, inkább "határozottabb álláspontot képviselnek" Oroszországgal szemben.

Bennett elmondása szerint 17-18 békemegállapodás-tervezet is született az isztambuli tárgyalások során, melyeken Putyin kifejezetten nyitott volt arra, hogy a „különleges hadművelet” céljaként megnevezett ukrajnai „nácitlanítást” és „demilitarizálást” feladja, Zelenszkij pedig nem zárkózott el attól, hogy országa lemondjon a NATO-tagságról szóló terveiről. 

- fogalmazott négy hónappal ezelőtt Bennett, akinek nyilatkozata akkor hatalmas médiafigyelmet kapott.