Multiérdekek az ukrán gabonaügy mögött

Az Európai Unió szeptember közepéig meghosszabbította az Ukrajnából származó gabonafélék – a búza, kukorica, repcemag és napraforgómag – behozatalára vonatkozó korlátozást – jelentette be az Európai Bizottság. A bizottság engedett az öt uniós tagállam, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia kérésének, miszerint a testületnek haladéktalanul intézkedéseket kell bevezetnie az Ukrajnából érkező, megnövekedett gabonaimport okozta tarthatatlan helyzet kezelésére, a korábban életbe lépő importkorlátozás ugyanis június 5-ével lejárt. Az olcsó ukrán gabona behozatala miatt  a hazai gabonapiac gyakorlatilag leállt, csak óriási veszteséggel lehetett volna eladni az itthon megtermett gabonát, az a veszély fenyegetett, hogy  a magyar gazdák ellehetetlenülnek.

Nagy István agrárminiszter még a brüsszeli döntés előtt felhívta a figyelmet arrra, hogy az EU távolabbi részein a magas szállítási költségek miatt már nem jelentkezik az ukrán gabona árelőnye. Közölte, hazánk szolidáris Ukrajnával, ugyanakkor a magyar gazdák érdekeit is meg kell védeni. Arra is emlékeztetett, hogy a tranzitszállítmányokat hazánk eddig sem gátolta, sőt lépéseket tett az átrakodó kapacitások növelése, ezáltal a termékek továbbszállításának felgyorsítására. Az új termés betakarításáig tehát rendezhetik soraikat az öt érintett ország gazdálkodói, ugyanakkor Brüsszel közölte, ezekre az intézkedésekre továbbra is korlátozott ideig van szükség. Vagyis arra kell készülni, hogy a verseny továbbra is éles lesz. Ráadásul az ukrán agrárgazdaságok mögött hatalmas külföldi befektetőcsoportok állnak. 

Háború és lopás: Ukrajna mezőgazdasági területeinek átvétele

A Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés meghirdetett célja szerint az éhínségek és a globális élelmiszerválság megelőzése érdekében tette lehetővé az Ukrajnából származó élelmiszerexportot az orosz tengeri blokád részleges feloldásával.  Antonio Guterres ENSZ főtitkár 2023. május 18-án azt mondta, a megújított életmentő megállapodás segít a rászoruló embereken szerte a világon. Az Európai Bizottság a kezdeményezést „kritikus előrelépésként” ünnepelte. Időközben azonban kiderült, Ukrajna mezőgazdasági exportjának legfőbb célpontja az Európai Unió, és Kína a második. Spanyolország a legnagyobb kedvezményezett Európában, eközben az ukrán export több millió európai gazdálkodó megélhetését veszélyezteti.  

Kinek származik haszna az exportból?

A közelmúltban Háború és lopás: Ukrajna mezőgazdasági területeinek átvétele címmel az Oakland Institute közölt érdekes elemzést. A tanulmány felfedte, hogy az Ukrajnából árukat exportáló termelők többnyire nagy mezőgazdasági vállalkozások és oligarchák, akik európai és észak-amerikai pénzügyi csportokkal állnak kapcsolatban. A jelentés részletezte, hogy ezek a termelők milyen mértékben vannak eladósodva a nyugati pénzintézeteknél, különösen az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál (EBRD), az Európai Beruházási Banknál (EBB), a Nemzetközi Pénzügyi Társaságnál (IFC), a Világbanknál. Ezek az intézmények együttesen jelentős hitelezői az ukrán mezőgazdasági vállalkozásoknak, az elmúlt években közel 1,7 milliárd USD-t adtak kölcsön Ukrajna legnagyobb földbirtokos cégei közül mindössze hatnak. A többi kulcsfontosságú hitelező főként európai és észak-amerikai pénzintézetek.
Úgy tűnik, hogy az ENSZ a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezéssel a nyugati érdekeltségű agrárvállalatok brókerévé vált. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a nyugati bankokkal és pénzintézetekkel együtt támogatja a nagy élelmiszer-kereskedelmi vállalatokat, oligarchákat, valamint hitelezőiket és részvényeseiket, hogy fenntartsák az exportüzletet és növeljék a profitot a háború  ellenére.

Kik a legnagyobb földbirtokosok, hitelezők?

A nagy mezőgazdasági vállalkozások által ellenőrzött teljes földterület több mint kilencmillió hektár, ami meghaladja Ukrajna szántóterületének 28 százalékát. A legnagyobb földbirtokok ukrán oligarchák és külföldi érdekeltségek, európai, észak-amerikai, valamint Szaúd-Arábia befektetési alapok keveréke. Ezek a cégek holdingtársaságok, és működésüket általában leányvállalatokon keresztül végzik. Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára az Agroképben közölt írásában foglalta össze a Okland Institute tanulmányának idevágó megállapításait.

A 10 legnagyobb ukrajnai mezőgazdasági cég néhány adata:

1) Kernel Holding S.A. (582 000 hektáron gazdálkodik), cégbejegyzés helye: Luxembourg

2) UkrLandFarming (403 000 hektár): Ciprus

3) MHP S.E. (360 000 hektár): Ciprus

4) TNA Corporate Solutions LLC (295 000 hektár): USA

5) NCH Capital (290 000 hektár): USA

6) Astarta Holding N.V. (264 000 hektár): Hollandia

7) Industrial Milk Company (IMC) S.A. (218 000 hektár): Luxembourg

8) PIF Saudi (228 000 hektár): Szaúd-Arábia

9) Agroton Public Limited (120 000 hektár): Ciprus

10) Nibulon (82 000 hektár): Ukrajna

Milyen befektetők állnak a nagy ukrán agrárcégek mögött?

Az 5. legnagyobb, 290 ezer hektáron gazdálkodó NCH Capital legnagyobb befektetői között ott van a:

– Dow Chemical nyugdíjalap (USA)

– Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)

– General Electric nyugdíjalap (USA)

– Lockheed Martin nyugdíjalap (USA)

– Harvard Egyetem (USA)

– Michigan Egyetem (USA)

Nehezen áttekinthető szövevényes befektetői összefonódások

Az Okland Institute szerint  a londoni székhelyű Heptagon Capital LLP magánbefektetési cég, amely 12,36 milliárd USD értékű vagyont kezel, részvényekkel rendelkezik a legnagyobb ukrán agrárcégben, a Kernelben, a harmadik legnagyobb MHP-ben és a hatodik  Astartában. A Kopernik Global Investors LLC-vel együtt kezeli a Kopernik Global All-Cap Equity Fundot, amely a mezőgazdaságban, a pálmaolaj-termelésben, az arany- és ezüstbányászatban, az urántermelésben és a földgázkitermelésben birtokol részesedéseket. A Norges Bank Investment Management mindkét fentebbiben részesedéssel rendelkezik, és kezeli a Norvég Kormányzati Nyugdíjalapot, az Olajalapot, amely Norvégia szuverén vagyonalapja.Több mint 1,4 billió USD értékű vagyonával a világ részvénypiacának legnagyobb egyedi tulajdonosa. A világ tőzsdén jegyzett társaságainak összes részvényének 1,5 százalékát ellenőrzi, és 2020-ban Ukrajna negyedik legnagyobb befektetője volt. 

Az Ukrajnából a szomszédos országokba irányuló egyes mezőgazdasági termékek behozatali tilalmának szeptember 15-ig tartó hatályát meg kellene hosszabbítani – jelentette ki Nagy István agrárminiszter csütörtökön Varsóban, lengyel hivatali kollégájával, Robert Telusszal közösen tartott sajtóértekezleten.

Nagy István méltatta az öt uniós tagállam – Lengyelország és Magyarország mellett Bulgária, Románia és Szlovákia – közös fellépését az ukrán gabonaügyben. A közös akaratérvényesítésnek köszönhetően ma már nem nemzeti, hanem európai uniós intézkedések hatására tudjuk védeni határainkat és a gazdáinkat – emelte ki.

– tette hozzá. 

Közölte továbbá: lengyel kollégájától arra kért mandátumot, hogy a török féllel új gabonakiviteli tengeri útvonalak megnyitásáról tárgyalhasson a meglévő három fekete-tengeri kikötő mellett. 

Úgy látta: a jelenlegi szolidaritási útvonalak nem teljesítik szerepüket, mivel a termékek az Ukrajnával szomszédos országokban maradnak. 

– érvelt az agrárminiszter. 

– mondta. Ezzel csökkenne a nyomás a szárazföldi útvonalon, és csökkenne az EU belső piacaira nehezedő nyomás is.

Fontosnak nevezte az öt uniós tagállam együttműködésének fenntartását és bővítését. Robert Telus fontosnak ítélte a fekete-tengeri út bővítésére irányuló magyar kezdeményezést, amelyet Varsó támogatni fog. Egyúttal aláhúzta a szárazföldi szállítási útvonalak fejlesztésének szükségességét.

Telus elismerően beszélt a magyar fél érdemeiről a gabonaügyben létrejött öt tagállami koalíció létrehozásában. E szövetség fellépése nélkül az Európai Bizottság (EB) egyáltalán nem látná a problémát – jegyezte meg.

A lengyel miniszter is hangsúlyozta, hogy fontos e szövetség fenntartása.

– jelentette ki.

Közölte továbbá: a magyar kollégájával megállapodtak abban, hogy közös találkozót szerveznek Mikola Szolszkij ukrán agrárpolitikai és élelmiszeripari miniszterrel, hogy közös megoldásokat keressenek a gabonaimport problémájának megoldására.