tóth gabi
Egy informális találkozón dönthettek így a világ vezető hatalmainak képviselői.
Az orosz-ukrán háború rendezése céljából akár már jövő hónapban megkezdődhetnek a béketárgyalások a szemben álló felek között – állítja meg nem nevezett forrásokra hivatkozva az ARD német közszolgálati hírcsatorna. Az állami médium beszámolója szerint erről azon a koppenhágai csúcstalálkozón született döntés, melyen a világ közép- és nagyhatalmainak képviselői vettek részt "az ukrajnai konfliktus rendezése" céljából. A találkozón nyugati oldalról Nagy-Britannia, Dánia, az EU, Olaszország, Kanada, Németország, az USA és Franciaország, míg a "többiek" részéről Japán, Brazília, India, Dél-Afrika, Szaúd-Arábia, Törökország, illetve egyes hírek szerint Kína képviselői voltak jelen. A találkozó jelentőségét mutatja, hogy ukrán részről az Elnöki Iroda vezetője, a sokak által az ország második emberének tekintett Andrij Jermak, amerikai részről pedig Jake Sullivan nemzetbiztonsági főtanácsadó vett részt.
A megbeszélés után a közvéleményt semmilyen formában sem tájékoztatták az ott elhangzottakról. Andrij Jermak szűkszavúan csak annyit írt a Telegram-csatornáján: a koppenhágai találkozó egyértelmű jele Ukrajna tiszteletének és tisztességes küzdelemnek, a területi integritás és szuverenitásának támogatásának. A német ARD ugyanakkor arról számolt be, hogy a találkozó eredményeként akár már júliusban megkezdődhetnek a béketárgyalások.
Fontos elmondani, hogy a béketárgyalások lehetséges megkezdése mellett Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője a napokban arról beszélt, hogy a jövőbeli tárgyalásokban szerepe lehet Aljakszandr Lukasenka belarusz elnöknek. Ezt megelőzően nem sokkal pedig az ukrán katonai hírszerzés egy magasrangú tisztje vetette fel, hogy minden háború tárgyalásokkal ér véget, és elképzelhető, hogy Ukrajna végül kénytelen lesz lemondani bizonyos területekről.”
Ahogy arról a Ripost is beszámolt, Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hete bemutatta a nyilvánosságnak azt az Ukrajna semlegességéről és biztonsági garanciáiról szóló békeszerződés-tervezetet, melyet Kijev 2022 márciusában aláírt az isztambuli béketárgyalások során, majd néhány nappal később kihátrált belőle. A dokumentum szerint a harcok azonnali beszüntetéséért cserébe Ukrajna az alkotmányában rögzítette volna az "állandó semlegességét", melyről Oroszország, az Egyesült Államok, Nagy Britannia, Kína és Franciaország kezeskedett volna.
Naftali Bennett korábbi izraeli kormányfő idén márciusban azt állította, hogy a nyugati nagyhatalmak "blokkolták" a tűzszüneti megállapodást, mivel úgy döntöttek, inkább "határozottabb álláspontot képviselnek" Oroszországgal szemben. Bennett elmondása szerint 17-18 békemegállapodás-tervezet született az isztambuli tárgyalások során, melyeken Putyin kifejezetten nyitott volt arra, hogy a „különleges hadművelet” céljaként megnevezett ukrajnai „nácitlanítást” és „demilitarizálást” feladja, Zelenszkij pedig nem zárkózott el attól, hogy országa lemondjon a NATO-tagságról szóló terveiről.