Nem akarnak dolgozni a migránsok

A bevándorlás célja a munkaerőhiány enyhítése lenne, de miközben a született osztrákok körében csökken a munkanélküliség, a külföldiek körében kétszámjegyű növekedés tapasztalható. A bevándorlás szószólói azt állítják, hogy a migráció nélkül csökkenne a népesség, a népességcsökkenés miatt munkaerőhiány lesz, a szociális rendszert pedig nem lehet finanszírozni. Ugyanakkor az Ausztriába irányuló erős bevándorlás komoly társadalmi problémákkal jár. Ezt mutatják a jelenlegi munkaerőpiaci statisztikák. Május végén 2,9 százalékkal többen voltak állás nélkül Ausztriában, mint az előző év azonos hónapjában. Ha csak az osztrák útlevéllel rendelkezőket nézzük, körükben a munkanélküliség tovább csökkent, a külföldiek körében viszont 11,6 százalékkal nőtt – írja a Die Presse.

Eszerint májusban 248 037 munkanélkülit tartott nyilván az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (AMS), köztük 152 073 volt osztrák és 95 964 külföldi.

Az is kiderült, hogy a szíriaiak körében különösen magas a munkanélküliségi ráta. Több mint egyharmaduknak, 37 százalék, nincs munkája. Őket követik az afgánok (22 százalék), a csecsenek (20 százalék), a szerbek (19 százalék) és a törökök (14 százalék). Az osztrákok körében ez az arány öt százalék. Fontos megjegyezni azt is, hogy a kimutatás csak azokat tartalmazza, akiket ténylegesen munkakeresőként tartanak nyilván.

Bandaháborúk voltak Németország több városában: a bevándorlók machetékkel, baseball-ütőkkel, vasrudakkal és késekkel estek egymásnak. Észak-Rajna-Vesztfáliában szír és libanoni származású klánok próbáltak leszámolni egymással az utcán. Több százan vettek részt az összecsapásokban, a rendőrök csak nehezen tudták megfékezni az indulatokat, egy migráns és egy rendőr megsérült.

Fényes nappal a nyílt utcán verekedtek össze a migránsok az észak-németországi Castrop-Rauxelben. Machetéval, baseball-ütővel, vasrudakkal és falécekkel estek egymásnak. Kaotikus állapotok uralkodtak. A rendőrök nagy erőkkel vonultak a helyszínre, de csak nehezen tudták megfékezni az indulatokat.

Egy 23 éves férfit súlyos állapotban szállítottak kórházba, miután többször hasba szúrták, valamint egy rendőr is megsebesült az összecsapásokban.

A német rendőrség információi szerint szír és libanoni bandák között történt leszámolás.

Az ilyen incidenseket nem toleráljuk az utcáinkon – mondta a tartományi belügyminiszter. Herbert Reul közölte: a hatóságok több embert is őrizetbe vettek és később ismét kivonultak a helyszínre, hogy megfékezzék a migráns-klánok tagjait.

Az összehangolt akcióban 116 embert ellenőriztek, akiknél a csütörtöki esethez hasonlóan machetéket, vasrudakat, késeket találtak és foglaltak le.

Nem ez volt az egyetlen migránsbalhé Németországban. Alig 24 órával később Essenben is több száz szír és libanoni csapott össze. Törtek, zúztak, ütötték, rúgták egymást. A rendőrség úgy véli, hogy a két eset között összefüggés lehet.

Szíriai és libanoni bűnszervezetek 500 tagja keveredett tömegverekedésbe – írta Twitter-bejegyzésében Georg Pazderski. Az Alternatíva Németországért (AfD) párt politikusa kemény kritikával illette Nancy Faeser szövetségi belügyminisztert, amiért még mindig az Angela Merkel volt német kancellár által meghirdetett nyitott határok politikáját képviseli, és nem lép fel keményebben a Németországot egyre inkább sújtó migráció ellen.

A romló közbiztonság ellenére is ösztönzék a bevándorlást – írja a Magyar Nemzet online a németországi migránsbalhékkal összefüggésben. A portál szerint ezek az incidensek remek példái annak, hogy milyen hatása lehet, ha elfogadják a migránskvótát, amely értelmében a tagállamoknak meghatározott számú illegális bevándorlót kellene befogadniuk. Ha pedig nem teszik, hatalmas összeget kell fizetni.

A migránskvóta ellen több uniós ország, így hazánk is tiltakozik. Ez nem is meglepő – jegyzi meg a Magyar Nemzet, hiszen számok bizonyítják, hogy a nyitott határok politikája romló közbiztonságot, fokozódó erőszakot és terrorizmusfenyegetettséget hoz Európára.

Az Europol adatai szerint csak tavaly 380 személyt tartóztattak le terrorizmussal kapcsolatos ügyek gyanújával az Európai Unióban. Ebből 266 esetben iszlám dzsihadista volt az elkövető. A legtöbb eset pedig Franciaországban, Spanyolországban és Németországban történt.

Egy migrációs kvóta elvi keretei fogalmazódnak meg Brüsszelben. Pedig a közbiztonság romlása 2015, a tömeges migráció kezdete óta megfigyelhető, fontos az a magyar kormányzati álláspont, hogy meg kell védeni a határokat – hangsúlyozta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-en vasárnap este.

Bakondi György kifejtette: a Soros-terv első megfogalmazása, 2015 óta szeretne Brüsszel sok migránst beengedni, és nem lenne kivétel az elhelyezésükkel kapcsolatban. Azt szeretnék, hogy az embercsempészek által pénzért ideszállított ismeretlenek ne csak Németországba, Svédországba, Nagy-Britanniába menjenek, hanem minden más uniós állam is bevándorlóországgá váljon.

Azzal az állammal szemben pedig, amelyik ezt nem akarja – mint például Magyarország –, szankciókat, politikai nyomásgyakorlást alkalmaznak.

Brüsszelben mondanák meg, hogy melyik országnak hány migránst kell befogadnia, és minden egyes be nem fogadott migráns után nyolcmillió forintnak megfelelő összeget kellene fizetni – mondta.

Hozzátette, ezt erőszakosan próbálják rákényszeríteni az összes tagállamra, holott az elgondolás jogállami kereteket feszegető, gyakorlatilag is kivitelezhetetlen, a magyar emberek szempontjából pedig súlyos következményekkel jár, biztonsági fenyegetést jelent.

Úgy folytatta:

mindeközben a magyar–szerb határon felfegyverzett csempészbandák között tipikusan maffiajellegű erőszakos cselekmények történnek.

A bűnszervezetek felosztották egymás között a területet, fizetni kell az áthaladásért, ellenkező esetben összecsapnak a bűnözők. Kitért arra, hogy Európa más országaiban is felerősödtek a hasonló cselekmények: Németországban szíriai és líbiai migránsbandák verekedtek össze, Franciaországban egy késes gyilkos támadt babakocsiban ülő csecsemőkre, Angliában pedig – mondta – egy afrikai migráns gyilkolt.

A közbiztonság romlása 2015, a tömeges migráció kezdete óta megfigyelhető, fontos az a magyar kormányzati álláspont, hogy meg kell védeni a határokat – hangsúlyozta Bakondi György.

A magyar közvélemény „egyértelműen elzárkózik a brüsszeli migránskvóták rendszerétől” – derült ki Századvég Alapítvány MTI-hez pénteken eljuttatott közleményéből, amely a júniusban ezer ember megkérdezésével készült.

A kommüniké felidézte: június 8-án az Európai Unió belügyminiszterei – Magyarország és Lengyelország tiltakozása mellett – jóváhagyták az EU migrációs rendszerének reformjáról szóló javaslatcsomagot, amely szerint a jövőben egy kötelező erejű uniós mechanizmus révén Brüsszel elosztaná az illegális bevándorlókat a tagországok között.

Az elfogadott dokumentum értelmében azon országoknak, amelyek nem fogadják be a kötelező kvótarendszer keretében rájuk osztott migránsokat, 22 ezer euró (8 millió forint) büntetést kell fizetniük minden be nem fogadott migráns után – emlékeztetett a Századvég jelezve, hogy a döntéshozatali eljárás következő lépcsőjeként az Európai Parlament elé kerül a javaslat.

A Századvég e fejleményekre tekintettel megvizsgálta a magyarok álláspontját az illegális migránsok Brüsszel által tervezett kötelező, kvóták szerinti elosztásáról – közölte az alapítvány. A kutatás eredményét úgy összegezték, hogy „jelentős a kötelező betelepítési kvóta elutasítottsága”.

A részletekről azt írták: az adatok szerint az elmúlt időszakban a megkérdezettek 70 százaléka hallott Brüsszel tervéről, amely szerint újra kötelezővé akarják tenni az uniós tagállamok számára a migránsok kvóták szerinti elosztását, illetve a tagországokban a menekülttáborok létesítését és fenntartását.

A kommüniké hangsúlyozta, hogy a magyarországi közvélemény „egyértelműen elzárkózik a brüsszeli migránskvóták rendszerétől”.

A Századvég szerint megállapítható: a magyarok több mint kétharmada (68 százaléka) úgy vélekedik, hogy a Brüsszel által tervezett elosztási mechanizmus bevezetése esetén Magyarországnak ellen kell állnia a brüsszeli döntésnek, és tovább kell harcolnia a kötelező betelepítési kvóta ellen.

Azoknak az aránya, akik tudomásul vennék az illegális bevándorlók kötelező, kvóták szerinti betelepítését, 25 százalékra tehető – ismertette a közlemény.