Egyre nő a migránsok száma Nyugat-Európában

Ausztria lakossága 125 843 fővel, 1,4 százalékkal nőtt tavaly.  2023. január 1-jén 9 millió 104 772-en éltek az országban – közölte az osztrák statisztikai hivatal. Az előző évben 261 937-en költöztek külföldről Ausztriába, és 124 958-an vándoroltak ki más országokba.

Az előző évhez képest 161 százalékkal nőtt a nettó bevándorlás. Vagyis magasabb volt, mint a 2015-ös migrációs válság kezdetén, amikor az egyenleg plusz 113 067 bevándorló volt. 2023. január 1-jén összesen 1 729 820 nem osztrák állampolgár élt Ausztriában, 143 111-el többen voltak, mint egy évvel korábban. A külföldiek aránya a teljes népességen belül 17,7 százalékról 19,0 százalékra emelkedett. Vagyis az Ausztriában élők ötöde külföldi.
2022-ben Bécsben volt a legerősebb a népességnövekedés (2,6%) , és Karintiában regisztrálták a legkisebb népességnövekedést (0.8%). Kiugróan nőtt – 67 353-mal – az ukrán bevándorlók száma, Szíriából 14 127-en érkeztek az országba.  A születési egyenleg viszont ismét negatív volt, 10 705-tel többen haltak meg, mint ahányan születtek.

 – hangsúlyozta Tobias Thomas, az osztrák statisztikai hivatal főigazgatója.

2022-ben  82 627 gyermek született Ausztriában, négy százalékkal kevesebben, mint 2021-ben. Ugyanebben az időszakban 93 332-en haltak meg, 1,5 százalékkal többen, mint az előző évben. Ez a lakossághoz viszonyítva 9,1 ezrelékes születési és 10,3 ezrelékes halálozási aránynak felel meg. 

A Máltán gyereket szülő anyák háromnegyede EU-n kívüli országban született. Összességében tehát Máltán minden harmadik gyerek bevándorlótól születik, és tíz év alatt 7 százalékról 24-re nőtt azon újszülöttek aránya, akiknek az anyja EU-n kívüli országból származik.

A változás azért is ilyen látványos, mert az uniós országok közül Máltán a legalacsonyabb a reprodukciós ráta (2020-ban 1,13). A máltai szülőktől származó újszülöttek száma számottevően csökkent az elmúlt években, a mostani trendek alapján tehát alapvetően alakul át Málta népessége.

Bár Málta szélsőséges példa, hasonló trendek rajzolódnak ki a legtöbb nyugat-európai országban, még ha jóval lassabban is. Az Európai Unióban a népesség 13 százaléka született másik országban, de az újszülöttek anyái között jóval nagyobb ez az arány, 21 százalékos.

Az egész EU-t tekintve ez dinamikus, 20 százalékos növekedés nyolc év alatt, és néhány országban jóval nagyobb mértékben nőtt ez az arány. Például Görögországban közel 50 százalékkal, Finnországban közel 40 százalékkal nőtt a külföldön született anyától származó újszülöttek száma.

Ausztriában és Belgiumban az újszülöttek nagyjából harmada született külföldön született anyától, Németországban, Spanyolországban és Svédországban 30 százalék körüli ez az arány.

Az eurózóna országaiban 21,5 százalékról 25,3 százalékra nőtt a külföldön született anyától származó újszülöttek száma, Nyugat-Európában tehát minden negyedik gyereknek külföldi származású az anyja.

Részletesebben megnézve egy konkrét példát, Spanyolország viszonylag jól leképzi a nyugat-európai népesedési trendeket. A lakosság 17 százaléka született más országban, az újszülötteket nézve pedig 22 százalékról 28-ra nőtt az arányuk nyolc év alatt.

A lakosság öregszik, a spanyol anyától származó újszülöttek száma 25 százalékkal csökkent nyolc év alatt, a más EU-s országokból érkező kismamák száma szintén csökken. Eközben pedig nő azon újszülöttek száma, akiknek az anyja EU-n kívüli országban született.

Az egész Európai Unióra igaz, hogy a külföldön született kismamák nagy többsége EU-n kívüli országban született, 2020-ban az újszülöttek 78 százaléka volt ilyen az EU-ban.

Az EU-ban nyolc év alatt 13,3 százalékról 16 százalékra nőtt nyolc év alatt azoknak az újszülötteknek az aránya, akiknek az anyja EU-n kívüli országban született. Svédországban és Svájcban 26 százalékos az arányuk, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban is meghaladja a 20 százalékot (ennél részletesebb adatokat nem közöl az Eurostat, ezért az nem derül ki, hogy pontosan mely országokból származnak).

Egy tanulmány arról ír, hogy a más országokban született anyák gyerekeinek kulcsszerepe van az EU népesedésében. Jóval nagyobb szerepük van a népesség alakulásában, mint a migrációnak, és elsősorban nekik köszönhető, hogy főleg Dél-Európában kevésbé látványos a népességfogyást, nyugati és északi országokban pedig akár nő is a népesség miattuk. 

Bár a külföldi származású lakosság növekedése egyelőre Nyugat-Európában igazán látványos, az elmúlt években több kelet-európai országban is jelentősen nőtt a külföldön született anyától származó gyerekek száma.

Bár alacsony bázisról indult, Romániában kilencszeresére, Lengyelországban nyolcszorosára nőtt az ilyen gyerekek száma 2013 és 2020 között. Csehországban 40 százalékkal, Szlovéniában és Szlovákiában több mint 20 százalékkal nőtt a számuk, ugyanakkor Magyarországon némileg csökkent.

A földrajzi elhelyezkedés és infrastrukturális jellemzők révén hazánk viszonylatában három befelé irányuló főbb migrációs útvonal különböztethető meg.

• Keleti-útvonal: az illegális migránsok Közép-Ázsiából indulva Oroszország és Ukrajna területén keresztül érkeznek az EU keleti külső határaihoz, ahol Magyarországon vagy Szlovákián keresztül jutnak el valamely nyugat-európai államba. A Kelet felöl érkező illegális migránsok állampolgárságát tekintve, míg korábban az ukrán, orosz, szerb, koszovói és moldáv állampolgárok voltak a legjellemzőbb kategória, úgy az utóbbi évben jelentősen nőtt az elfogott Közel-Keletről érkező palesztin és afgán állampolgárok száma.
• Mediterrán-útvolnal: az Észak-Afrikából érkezők kiindulva Törökország érintésével Bulgárián és Románián keresztül érkeznek Magyarországra, ahol egy részük Szlovénia irányában célozza meg a dél-ausztriai, és észak-olaszországi területeket, a más részük pedig közvetlenül Ausztrián keresztül próbál eljutni Németország, Hollandia, és az Egyesült Királyság területeire. Az állampolgárságokat tekintve az illegális migránsok nagy számát jellemzően a tunéziai, egyiptomi és líbiai állampolgárok adják.
• „Klasszikus” Balkáni-útvonal: Törökországból indul és Görögországon, Albánián és Szerbián keresztül éri el Magyarországot, ezzel jelentős nyomás alá helyezve a szerb-magyar szárazföldi határszakaszt. A határsértő elfogások során itt is egyre jellemzőbb az iraki, szomáliai, afganisztáni, pakisztáni, koszóvói és szerb állampolgárok száma.

A migráns-csoportok összetétele a világ társadalmi és gazdasági változásainak hatására folyamatosan változik és alakul. A Magyarországra illegálisan vándorlók 90%-a jelenleg jellemzően Görögország – Macedónia – Szerbia útvonalon keresztül érkezik, nem kis feladat elé állítva ezzel hazánk dél-alföldi régiójának határellenőrző szerveit. Az illegálisan érkezők fennmaradó hányada Ukrajna, illetve Románia felől lépi át az országhatárt. Míg 2010-ben az volt a jellemző, hogy az embercsempészek a migránsokat jelentős arányban (kb.50 %-ban) utaztatták vasúton illetve közúton, addig 2011-ben ez az arány 80 %-ban a közúton történő utaztatásra tolódott át. Az elfogott illegális migránsok zöme a Győr-Hegyeshalom irányban (M1 autópálya, nemzetközi vasútvonal) próbálkozott keresztül utazni az országon.