Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Kijevbe érkezett, hogy megünnepelje az Európa-napot, és kifejezze támogatását Ukrajnának az orosz offenzívával szemben. A találkozó során Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy Európának együtt kell küzdenie Oroszország ellen. Mint fogalmazott, „az egyesült Európáért, a biztonságért és a békéért tett erőfeszítéseinknek ugyanolyan erősnek kell lenniük, mint az orosz törekvéseknek az európai szabadság elpusztítására.”

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Володимир Зеленський (@zelenskiy_official) által megosztott bejegyzés

„Szívből üdvözlöm Zelenszkij elnök úr döntését, hogy május 9-ét Európa-nappá nyilvánította. Ukrajna az európai családunk része. Jelenlétem Kijevben ma, május 9-én szimbolikus jelentőségű, de egyben döntő fontosságú és a valóság jele is: az EU számos kérdésben kéz a kézben dolgozik Ukrajnával. Ukrajna nagy előrelépést tett az uniós csatlakozási tárgyalások felé vezető úton"

- fogalmazott Ursula von der Leyen, aki felidézte, hogy az Európai Bizottság hét lépést javasolt, amelyet Ukrajnának el kell érnie ahhoz, hogy a tagállamok számára javasolni lehessen az ország uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését. Ukrajna pedig fáradhatatlanul és intenzíven dolgozik, annak ellenére, hogy a reformok végrehajtása nehézségekbe ütközik – mondta.

Biztosított arról is, hogy az EU továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy megpróbálja „megakadályozni az orosz hadigépezetet. A szankciók folytatódnak és működnek, mivel mintegy kétharmadával csökkentettük az orosz importot, megfosztva Moszkvát a háború folytatásához nélkülözhetetlen nyereségektől”.

"Our liberty.
Our democracy.
Our freedom of thought and of speech.

Ukraine is fighting for the ideals of Europe that we celebrate today.

Let me warmly welcome your decision to make the 9th of May Europe Day also here in Ukraine."

— President @vonderleyen in Kyiv, 9th May 2023… pic.twitter.com/cTdsKTlL3B
— European Commission (@EU_Commission) May 9, 2023

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a maga részéről sürgette az Európai Uniót, hogy döntsön az Ukrajna tagságáról szóló tárgyalások megkezdéséről. „Már rég eljött az ideje, hogy megszüntessük ezt a mesterséges politikai bizonytalanságot Ukrajna és az EU kapcsolataiban. Eljött az idő, hogy pozitív döntést hozzunk a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről” – fogalmazott az ukrán államfő. Az elnök ismét arról beszélt, hogy Európának együtt kell küzdenie Oroszország ellen. Ahogy fogalmazott: „az egyesült Európáért, a biztonságért és a békéért tett erőfeszítéseinknek ugyanolyan erősnek kell lenniük, mint az orosz törekvéseknek az európai szabadság elpusztítására”.

Zelenszkij köszönetet mondott az Európai Bizottság elnökének azért, hogy az EU kész Ukrajnának a szükséges lőszert és tüzérségi lövedékeket szállítani. „Megvitattuk a lőszerek szállításának gyorsaságát, mert most van rájuk szükségünk a harctéren” – nyilatkozta az ukrán elnök.

A tizenegyedik uniós szankciócsomag a büntetőintézkedések megkerülésének megakadályozására fog összpontosítani, így nem kizárt, hogy harmadik országok ellen is szankciókat vezet be – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott sajtótájékoztatóján.

„További termékekkel bővítjük a tranzitszállítási tilalmat, beleértve a repülőgép-alkatrészeket, amelyek Oroszországon keresztül harmadik országba szállításuk közben a Kreml kezébe kerülhetnek” – fogalmazott a bizottság elnöke.

Elmondása szerint

„a közelmúltban megnövekedett a kereskedelmi forgalom az EU és néhány ország között, és bizonyos áruk Oroszországban jelentek meg. Ha azt látjuk, hogy az Európai Unióból származó árukat harmadik országokba küldik, majd Oroszországban kötnek ki, javasolhatjuk, hogy a tagországok szankciókat vezessenek be ezen áruk kivitelére. Ezt a mechanizmust a kockázatelemzés és az EU-országok jóváhagyása után nagyon körültekintően használjuk majd, de általa meg kell mutatnunk, hogy dolgozunk a szankciók kijátszása ellen”

Zelenszkij a sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az Európai Uniónak szankciókat kell bevezetnie Oroszország nukleáris ipara ellen, mert ezáltal a 11. szankciócsomag ereje arányos lesz az orosz fenyegetés mértékével.

Az ukrán elnök felszólította a szomszédos országokat és az Európai Unió államait, tartózkodjanak attól, hogy az Ukrajnával folytatott kereskedelemről bármiféle döntést hozzanak anélkül, hogy Ukrajnával egyeztettek volna.

„Megbeszéltük az Európai Bizottság elnökével a mezőgazdasági termékeink exportjával kapcsolatos helyzetet. Általános megállapodásunk van a globális élelmezésbiztonsághoz való ukrán hozzájárulásunkról. Azonban – sajnálatos módon –, a háború miatti szolidaritás helyett problémákba ütköztünk. Szomszédaink brutális protekcionista intézkedései csalódást okoztak nekünk”

– fejtette ki, hangsúlyozva, hogy az ukrán export korlátozása elfogadhatatlan, mert növeli az agresszor Oroszország képességeit.

Ezzel összefüggésen Zelenszkij egy tanácsadói csoport létrehozását javasolta Ukrajna, valamint a szomszédos országok és az EU-tagállamok részvételével a kereskedelem problémás kérdéseinek elemzése érdekében. Az államfő azt is kijelentette, hogy határozott döntéseket vár az Európai Uniótól, továbbá minden kereskedelmi korlátozás mielőbbi megszüntetését.

(Fotó: EPA/Stefan Franko)

Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna az Európai Bizottságtól júniusban kedvező időközi értékelésére számít az európai integráció felé tett előrehaladásáról.

„Már rég eljött az idő, hogy felszámoljuk a mesterséges politikai bizonytalanságot Ukrajna és az Európai Unió kapcsolataiban. Eljött az idő, hogy pozitív döntést hozzanak az Ukrajna európai uniós tagságáról szóló tárgyalások megkezdéséről”

– hangsúlyozta az államfő. „Értékeink, biztonságunk, jólétünk, békénk a kontinensen csak Ukrajnával együtt valósulhatnak meg száz százalékban Európa számára” – szögezte le.

Zelenszkij szerint Ukrajna „mindig is a közös európai tér szerves része volt és lesz”.

Az ukrán elnök köszönetet mondott azért, hogy az Európai Unió kész egymillió darab tüzérségi lőszert adni Ukrajnának, amire, nagy szüksége van az ukrán hadseregnek.

Ursula von der Leyen jelképes napon érkezett Kijevbe. Zelenszkij hétfőn rendelkezett arról, hogy mostantól az EU-tagállamokhoz hasonlóan Ukrajnában is május 9-én ünneplik az Európa-napot. Döntésével hatályon kívül helyezte a 2003-as elnöki rendeletet, amelynek értelmében Ukrajnában eddig minden május harmadik szombatján tartották az Európa-napot.

Az Egyesült Államok újabb 1,2 milliárd dollár (mintegy 420 milliárd forint) katonai támogatást jelentett be kedden Ukrajna légvédelmének erősítésére és tüzérségi lőszerkészleteinek bővítésére.

A védelmi minisztérium, a Pentagon közleménye hangsúlyozza, hogy az újabb segítségnyújtás az Ukrajnai Biztonsági Támogatási Kezdeményezés (Ukraine Security Assistance Initiative) keretében valósul meg, ami nem az amerikai hadsereg készleteiből történő azonnali lehívást jelent, hanem az eszközök beszerzését gyártóktól és egyéb partnerektől.

A fegyverzetcsomag többi között tartalmaz újabb légvédelmi rendszereket, és olyan eszközöket, amelyek révén az ukrán légvédelmet össze lehet hangolni a nyugati légvédelem rendszereivel, azaz rakétakilövőkkel, rakétákkal, radarokkal. Emellett az amerikai védelmi minisztérium megrendelést ad le dróntámadások elhárítására alkalmas eszközökre, valamint a harcok során meghatározó fontosságú 155 milliméteres lövedékekre Ukrajna számára.

Az Európai Unió újabb embargós csomagja érintené a nukleáris ágazatot is, és a tervek szerint még ebben a hónapban életbe is léphet. Magyarország nem támogatja az atomenergiával összefüggő tiltásokat, mert azok meggátolnák Paks II. megépítését, ami nélkülözhetetlen Magyarország energiabiztonságához – hangzott el az M1 Híradójában.

Napirendre tűzhetik a héten Brüsszelben a 11. szankciós csomag megtárgyalását Oroszországgal szemben. Könnyen elképzelhető, hogy az újabb intézkedések már májusban életbe is lépnek, mivel jó néhány uniós tagállam egyre sürgetőbbnek érzi újabb tiltások bevezetését. Nem biztos még az, hogy mi fog ebben az újabb csomagban szerepelni.

A híradónak nyilatkozó elemző szerint ezért is megkérdőjelezhető az a várakozás, hogy minél hamarabb élebe lépjen az újabb szankciós csomag. Arról nem is beszélve, hogy az eddigi büntetőintézkedések magas inflációt, magas energiaárakat okoztak, és meghatározó vállalatok hagyták el Európát. Brüsszeli források szerint egyébként az újabb csomag több elemből állna össze.

„Az egyik irány a korábbi szankciók betartásának kikényszerítése lesz, hiszen láthatjuk, hogy ezek nem tökéletesen működnek, vannak olyan országok, amelyek megkerülik ezeket. Vannak olyan hangok is, akik azt mondják, hogy nagyon szigorú szankciókat kell bevezetni. A G7 azt szeretné elérni, hogy gyakorlatilag teljes exportstop legyen Oroszországból Európa irányába. És van egy olyan elképzelés is, hogy az atomenergiát azt kellene korlátozni, vagy akár teljesen nullára redukálni, amik Európába érkeznek. Nyilván ez nem érdeke rengeteg európai országnak” – mondta Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

Ennek oka, hogy jelenleg a Roszatom szállítja például az EU-ba az urán 20 százalékát. Emellett az orosz atomenergetikai vállalat 18 európai atomerőműbe visz alkatrészeket.

Magyarország is elutasítja a nukleáris szektort érintő szankciókat, mert az meggátolná Paks II. megépítését, miközben ez a beruházás nélkülözhetetlen az ország energiabiztonságához. Erről a külgazdasági és külügyminiszter beszélt korábban. Szijjártó Péter azt mondta: szakértői számítások szerint 2030-at követően hazánknak legalább 2400 megawattnyi újabb energiaforrásra van szüksége.

„Ezt környezetvédő módon, megfelelő mennyiségben, tartható menetrend szerint csak nukleáris energiával tudjuk előállítani. Ha Paks II. beruházást lehetetlenné teszik, akkor ellehetetlenítik azt, hogy Magyarország a gazdaság működtetéséhez és az emberek ellátásához szüksége villamosáram, villamosenergia mennyiséget a következő évtized elejére előtudja állítani” – tájékoztatott a külgazdasági és külügyminiszter.

Közben a külgazdasági és külügyminiszter a TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában leszögezte, hogy nem lesznek nagy változások a Paks II. beruházási szerződésében. Vagyis, a múlt hónapban moszkvai tárgyalásai során abban állapodott meg orosz partnereivel, hogy technikai módosításokat hajtanak végre annak érdekében, hogy a beruházást felgyorsítsák. Ez azt is jelenti, hogy a fővállalkozó minden ellenkező hírrel szemben a Roszatom marad.

Szijjártó Péter külön hangsúlyozta, azt várják el az Európai Uniótól, hogy ne akadályozza a szerződés módosítását, ez ugyanis mindenben megfelel az európai szabályoknak, az európai nukleáris biztonsági előírásoknak is. A miniszter szerint az Európai Bizottságnak könnyű dolga lesz és a változtatásokat gyorsan tudja majd engedélyezni.

Zelenszkij közös harcra szólította fel az Európai Uniót!