Ukrajna a saját drónját lőtte le Kijev felett, 5 millió dollár vált hamuvá

Csütörtök kora este az ukrán légvédelem lelőtt egy pilóta nélküli légi járművet Kijev központja felett - jelentette több hírügynökség helyszíni tudósítókra és szemtanúkra hivatkozva. Az eset után Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője arról adott tájékoztatást, hogy egy ellenséges drónt semmisítettek meg, és az ukrán légvédelem remekül működött. Néhány órával később azonban a légierő már azt közölte, hogy a saját drónjukat semmisítették meg.

Miután a drón lelövéséről készült számtalan videofelvétel megjelent az interneten, többen is arra hívták fel a figyelmet, hogy a megsemmisített eszköz szinte biztosan egy török gyártású Baykartar TB2-es drón volt, melyet a harcban álló felek közül kizárólag Ukrajna használ. Ezt a híresztelést később az ukrán légierő is megerősítette, mely szerint a lelőtt Baykartar drón egy tervezett repülésen vett részt a régió felett, amikor elvesztették felette az irányítást. „Mivel az irányíthatatlan drón Kijev felett nemkívánatos következményekhez vezethetett volna, a megsemmisítése mellett döntöttünk” – írták.

Mielőtt az ukránok beismerték volna, hogy a saját drónjukat lőtték le, a helyi hatóságok légiriadót rendeltek el a főváros és Kijev megye területére. Kijev polgármestere, Vitalij Klitschko pedig elmondta, hogy a lelőtt drón maradványai két becsapódást okoztak, tüzet okozva egy, a városközponttól nyugatra, a Szolomjanszkij kerületben található bevásárlóközpontban. Elmondta továbbá, hogy sérültek nem voltak.

Noha a Baykartar TB2-es pontos ára nem ismert, a szaksajtó becslései szerint 5-6 millió dollár lehet a török fegyver példányonkénti ára.

Katonai szakérők szerint az ukrán légierő közleménye - miszerint a drón irányíthatatlanná vált, ezért le kellett lőni - több ponton is önellentmondásos. Például ha tényleg azt akarták volna, hogy az eszköz lelövése ne vezessen "nem kívánatos következményekhez", akkor megvárják, amíg lakatlan terület felé érkezik, és nem a város fölött veszik célba. 

Külön érdekesség, hogy a Twitteren megjelent egy felvétel, melyen az látható, ahogy valaki gépkarabéllyal veszi célba a Bayraktar drónt. A videó vége fele tisztán látszik, hogy az eszközt megsemmisítő légvédelmi rakéta egy több emeletes panelház tetejéről startol, melyből sokan arra következtetnek, hogy az ukrán légvédelem lakóépületekre telepített rakétarendszereket. Mindez pedig azt jelenti, hogyha az oroszok ezeket megsemmisítenék, biztosan civil célpontok is áldozatául esnének a csapásoknak. 

Az ukránok egyébként éppen egy nappal azután lőtték le a saját drónjukat, hogy Moszkvában a Kreml elleni dróntámadást hiúsítottak meg. Az oroszok az Egyesült Államokat sejtik a támadás kitervelése és az ukránokat a végrehajtása mögött. Mindkét ország tagadta, hogy közük lenne az incidenshez.

Az orosz média, nevezetesen a TASZSZ, az RT és a Szputnyik News szerint két drón támadta Vlagyimir Putyin elnök Kremlben lévő lakrészét. Május 3-án este nem tartózkodott az épületben az orosz elnök, így a támadás, ha valóban indult is, nem érhette volna el a célját, Putyin meggyilkolását. Cikkünkben utánajártunk, mit lehet tudni eddig az esetről, mit mondanak a szakértők, és kinek állhatott szándékában egy ilyen támadás végrehajtása.

A Kreml az incidenst követően közölt videók egyikén egy olyan drón látható, amely körülbelül 15 méter magasan a föld felett robbant fel. Ezen a felvételen két személyt is láthatunk – egyesek szerint katonákat –, akik felmásznak az egyik épületre, amelynek kupolaszerű építményét a szenátusi palota kupolájaként azonosították.

Azt azonban nem tudni, hogy mit keresett ott a két személy.

Moszkva mostanra a világ egyik legfejlettebb repülőgép- és rakétavédelmi rendszerével rendelkezik, amely talán vetekszik Izrael többszintű légvédelmével. Egy integrált légvédelmi hálózatnak képesnek kellett volna lennie arra, hogy bármilyen dróntámadást jóval azelőtt elfogjon, hogy az a Kreml közelébe kerül.

Különböző blogokon egy olyan teóriával is találkozhatunk, amely szerint

a Kreml elleni támadás belső munka volt, amelyben ukrán zsoldosok egy csapata közvetlenül a Kreml falai mellől indította a drónokat.

Az oroszok szerint a drónokat végül elektronikus eszközökkel sikerült megállítani. Ez arra utal, hogy nemcsak a drónok elektronikáját zavarhatták meg, hanem az oroszok képesek voltak a drónra szerelt robbanóanyagot is felrobbantani. Lehetséges ez? A válasz igen, mivel az oroszok nemcsak egyszerű zavaró berendezésekkel rendelkeznek, hanem olyanokkal is, amelyek talán elég erősek ahhoz, hogy működésbe hozzák a drón robbanócsomagját.

Az oroszországi jelentések szerint a megsemmisített drónok ezernyi darabban hullottak a földre. Más szavakkal, nincs szilárd bizonyíték arra, hogy a támadás megtörtént és nem annak meghiúsítását láthattuk.

Az ukránok tagadnak

Az ukrán kormány tagadta, hogy köze lenne a Putyin ellen irányuló, a Kreml elleni dróntámadáshoz. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rövid finnországi látogatását követően szerdán késő este érkezett Hollandiába. Bölcsen vagy talán óvatosan, elhalasztotta visszatérését Ukrajnába.

Egy másik nézőpontból Zelenszkij finnországi és hollandiai látogatását arra használhatta fel, hogy időt hagyjon egy Putyin elleni különleges műveletnek, ugyanis amennyiben ez sikerrel járt volna, akkor hősként térhetett volna haza Ukrajnába.

Amerikai tisztviselők úgy nyilatkoztak, hogy amennyiben dróntámadásra került volna is sor, Washington nem kapott előzetes figyelmeztetést Ukrajnától. Ez egy kényelmes módja annak, hogy elkerüljék a felelősséget, legalábbis addig, amíg nincs ellenkező bizonyíték. Antony Blinken amerikai külügyminiszter az üggyel kapcsolatban azt mondta, „amennyiben Ukrajnáról van szó, amely nap mint nap támadásoknak van kitéve, maga dönt, hogy hogyan kíván védekezni”.

Az oroszok pedig úgy reagáltak, hogy a Kreml támadására a maguk által választott időben és helyen fognak válaszolni.

Moszkva szerint az Egyesült Államok áll a dróntámadás mögött

Oroszország csütörtökön közölte, hogy az Egyesült Államok áll a Kreml elleni dróntámadás mögött, amelynek célja Vlagyimir Putyin elnök megölése volt, miközben a moszkvai erők több harci drónt lőttek ki ukrán városokra, köztük a fővárosra, Kijevre – számolt be róla a Reuters.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője, anélkül, hogy bizonyítékokkal szolgált volna, azt mondta, hogy Ukrajna amerikai utasításra cselekedett a Kreml fellegvára elleni állítólagos dróntámadással szerdán kora hajnalban.

Peszkov elmondta, hogy sürgős vizsgálat folyik, és hogy minden válaszlépést alaposan megfontolnak, hogy azok kiegyensúlyozottak legyenek.

Az orosz külügyminisztérium korábban azt is közölte, hogy az állítólagos dróntámadás nem maradhat válasz nélkül, és mindez azt mutatja, Kijev nem akarja tárgyalóasztal mellett lezárni a 15 hónapja tartó háborút.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője úgy reagált, hogy Peszkov hazudik, az Egyesült Államok nem bátorította és nem tette lehetővé, hogy Ukrajna a határain kívül csapást mérjen. Hozzátette, továbbra sem világos, mi történt a Kremlnél.

Háborús Tanulmányok Intézete: Megrendezett volt a Kreml elleni dróntámadás

Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) cikke szerint a támadást nem Ukrajna követte el. Oroszország azért rendezhette meg a támadást, hogy megpróbálja a háborút az orosz belföldi közönség elé tárni, és megteremtse a feltételeket egy szélesebb körű társadalmi mozgósításhoz.

„Több jel is arra utal, hogy a csapás belső irányítású és célzottan megrendezett volt. Az orosz hatóságok a közelmúltban lépéseket tettek az orosz légvédelmi képességek növelésére, beleértve magát Moszkvát is, és ezért rendkívül valószínűtlen, hogy két drón áthatolt volna a légvédelem több rétegén, és felrobbant vagy lelőtték volna közvetlenül a Kreml szíve fölött olyan módon, amelyet kamera is rögzített” – írja az ISW.

Orosz partizáncsoport áll a háttérben?

Egy volt orosz törvényhozó, aki kapcsolatban állt oroszországi militáns csoportokkal, azt állítja, hogy a Kreml ellen szerdán elkövetett állítólagos dróntámadás mögött orosz partizánok álltak, nem pedig az ukrán hadsereg.

Egy exkluzív interjúban Ilja Ponomarev a CNN-nek azt mondta, hogy

„az egyik orosz partizáncsoportról lehet szó”, hozzátéve, hogy „többet nem mondhatok, mivel még nem vállalták nyilvánosan a felelősséget”.

Az Ukrajnában és Lengyelországban száműzetésben élő Ponomarev volt az egyetlen orosz képviselő, aki 2014-ben a Krím Oroszország általi annektálása ellen szavazott, és az orosz hatóságok szerint azóta felkerült a terrorizmussal gyanúsítottak listájára.

Ponomarev szerint az Oroszországon belüli partizáncsoport tagjai általában fiatalok, diákok, nagyvárosok lakói. „Tudomásom van a partizánok tevékenységéről Oroszország mintegy negyven városában. Minden partizáncsoportnak megvan a maga fókusza, specialitása, alapvető tudása. Néhányan közülük vasúti szabotázsra összpontosítanak, mások katonai toborzóállomások felgyújtásával foglalkoznak. Némelyikük háborúpárti aktivisták elleni támadásokkal, némelyikük hackertámadásokkal foglalkozik” – mondta.

„Amit Putyin elad a nemzetnek és különösen az elitnek, az a sebezhetetlenség és a biztonság érzése. A partizánok pedig mindkettőt megcáfolják. Valójában azt mondják, hogy a háború itt van, és senki sincs biztonságban” – mondta Ponomarjov.

Demkó Attila: A kérdés az orosz válasz

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) geopolitikai műhelyének vezetője közösségi oldalán osztotta meg álláspontját a dróntámadással kapcsolatban. A szakértő szerint a támadás biztos, hogy nem célzott merénylet volt.

„Honnan indult a drón? Van radarkép? Ha látták radaron, akkor hogyan jutott el odáig?” – tette fel a kérdéseket.

Egy másik bejegyzésében pedig arról írt, hogy szerinte „a látott videó alapján ez a drón sok mindenre alkalmas – Putyin meggyilkolására nem, kivéve, ha szó szerint fizikailag eltalálja, vagy talán ha esetleg Putyin ablakánál robban, amikor az pár méter távolságban van. Tehát az épületen belül nem okozhatott volna komoly károkat”.

„Ez a drón az épület felett robbant fel, nem csapódott be, nem volt nagyobb egy általában két-három kiló robbanóanyagot hordozó öngyilkos drónnál. Egy hattonnás Tu–141 Strizh más lenne, de az aligha jutna el a Kremlig”

– tette hozzá Demkó Attila.

Ám a szakértő szerint az oroszok képesek komoly csapást mérni Kijev politikai célpontjaira válaszul – de eddig nem tették.

„Sok értelme egyébként nem lenne, legfeljebb az orosz nacionalisták bosszúvágyát csökkentené. Ettől még most nem feltétlenül biztonságos Kijev belvárosában sétálni, de ha az oroszoknak van eszük, nem válaszolnak” – tette hozzá.

Továbbá Demkó Attila úgy véli, hogy az eset az orosz fél részéről nem elég egy nukleáris csapás indoklására, annak most értelme sem lenne.

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő felszólította Oroszországot, hogy a Kreml elleni állítólagos hétfő hajnali dróntámadást ne használja fel ürügyként az Ukrajna elleni agresszió kiterjesztésére.

Mint mondta, aggasztónak találja, hogy a támadást Moszkva arra használhatja, hogy még több embert toborozzanak és fokozzák a katonai fellépést Ukrajna ellen.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök világosan kijelentette, hogy Ukrajnának nem volt köze a hétfő hajnali Kreml elleni állítólagos dróntámadáshoz, az ukrán csapatok saját földjükön harcolnak, nem támadnak az orosz területeket, és amit az ukrán elnök mondott, azt kell nekem is mondanom – mondta Borrell csütörtökön Brüsszelben az uniós tagországok fejlesztési minisztereinek tanácskozására érkezve

„A legfontosabb, amit tehetünk, hogy továbbra is támogatjuk Ukrajnát, katonailag, politikailag és gazdaságilag. A háború meg csak akkor érhet véget, ha Oroszország leáll a további támadásokkal, és kivonja seregei Ukrajnából” – szögezte le Josep Borrell.

Az Egyesült Államok fokozott elővigyázatossággal kezeli Oroszország szerdai állítását azzal kapcsolatban, hogy lelőttek két ukrán drónt, amely a Kremlt vette célba Moszkvában – közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

„Láttam az erről szóló híreket. Nem tudom, hitelesek-e, nem lehet tudni” – mondta Blinken, hozzátéve, hogy minden olyan információt, amely a Kremlből jön, fokozott elővigyázatossággal kezelnek.

„Legalábbis különösnek” nevezte csütörtökön Catherine Colonna francia külügyminiszter az előző napi, Moszkva elleni állítólagos ukrán dróntámadások esetét.

A France Inter rádiónak nyilatkozva Colonna kijelentette, nem hajlandó „találgatások kis játszmájába” belemenni.

Úgy fogalmazott,

„normál helyzetben eléggé kevéssé hihető”, hogy drónok eljuthatnak egészen a Kremlig, és felidézte, hogy az ukránok szerdán hivatalosan is jelezték, hogy semmi közük nincs az esethez.

Catherine Colonna bírálta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettesének szavait, aki Telegram-csatornáján úgy fogalmazott a dróntámadás után, hogy meg kell semmisíteni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és kijevi bandáját.

A francia külügyminiszter sajnálatosnak nevezte Medvegyev szélsőséges felhívását, amellyel „ismét csak Oroszország részéről igyekeznek félelmet kelteni és ürügyet találni arra, hogy igazolni tudják az igazolhatatlant”.

Az orosz elnöki hivatal szerdán délután közölte, hogy

Ukrajna előző éjjel dróntámadást kísérelt meg a Kreml ellen az orosz elnök meggyilkolása céljából, de a két drónt az orosz védelem semlegesítette.

A Kreml kitervelt terrortámadásnak, az elnök elleni merényletkísérletnek minősítette a történteket, és jelezte: fenntartja a jogot a megtorló intézkedésekre, „ott és akkor, ahol és amikor jónak látja”.

Karine Jean-Pierre, a washingtoni Fehér Ház szóvivője az esettel kapcsolatban azt mondta,

az Egyesült Államok nem tudja megerősíteni Oroszország állításának hitelességét.

Hozzátette, hogy a konfliktus kezdete óta az Egyesült Államok „nem bátorítja és nem teszi képessé” Ukrajnát arra, hogy a határain kívülre indítson támadásokat.

Farhan Haq, az ENSZ helyettes szóvivője is úgy nyilatkozott, a világszervezet nincs abban a helyzetben, hogy megerősíthetné a dróntámadásokkal kapcsolatos állításokat. Felhívta az érintett feleket, hogy tartózkodjanak minden olyan megnyilvánulástól vagy lépéstől, amely tovább élezné a konfliktust.