Történelmi vereséget szenvedett a spanyol baloldal, előrehozott választások jönnek

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök hétfőn feloszlatta a madridi parlamentet és előrehozott általános választásokat jelentett be, miután a vasárnap megrendezett helyhatósági választásokon történelmi vereséget szenvedett a jelenleg koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és az Együtt képesek vagyunk (Unidas Podemos) pártszövetség. A parlamenti választásokat eredetileg december végén rendezték volna, Spanyolország uniós elnökségének végén. A baloldali kormányfő a voksolás új dátumát július 23-ára tűzte ki. 

- fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján Pedro Sánchez. Szakértők szerint a baloldali kormányfő ezzel a lépessel valószínűleg azt akarja megakadályozni, hogy pártja és annak lehetséges koalíciós partnerei tovább veszítsenek erejükből a következő fél évben. 

Vasárnap Spanyolország 17 tartománya közül 12-ben döntöttek a régió vezetéséről és autonóm parlamentjének összetételéről a választók, emellett több mint nyolcezer település önkormányzatának képviseletéről is szavaztak. A leadott szavazatok közel 100 százalékos feldolgozottság alapján a konzervatív Néppárt (PP) a voksok több mint 31,5 százalékát, míg az országot koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspártot (PSOE) közel 28,1 százalékát szerezte meg.

A szocialista PSOE elveszítette az irányítást a tartományok és nagyvárosok többségében, köztük olyan régiókban is, amelyeket eddig irányított, ilyen például Valencia, Kantábria vagy Aragónia. A városok esetében a konzervatívok két ciklus után újból nyerni tudtak például Valenciában, amely korábban több mint húsz évig a párt fontos bázisa volt. A jobboldal ráadásul győzelmet aratott az andalúziai Sevillában is, amelyet 1999 óta folyamatosan a PSOE vezetett.    

A madridi autonóm tartományban és a fővárosban megtartotta az irányítást a PP, mindkét választást abszolút többséggel nyerte, így önálló kormányzásra készülhet. Nem mondható el ugyanez a tartományok és városok többségéről, ahol nagyon szűk különbséggel végeztek az élen a konzervatívok, így a parlamenti többség megszerzéséhez más párttal, pártokkal kell együttműködést kötniük. Elemzők szerint erre a legesélyesebb jelölt a bevándorlásellenes Vox párt, amely a most lezárult ciklusban is szövetségre lépett több helyen a Néppárttal, például Kasztília és León tartományban.

A helyhatósági választások legnagyobb vesztese a centrista Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális középpárt, amely 1,3 százalékos támogatottságával lényegben eltűnt a politikai térképről. Szintén hatalmas bukott Barcelona eddigi polgármestere, Ada Colau is.

Helyi sajtóbeszámolók szerint a kormánypártok bukásához elsősorban a közel 14 százalékos munkanélküliségi ráta vezetett, ami európai összehasonlításban az egyik legmagasabb. Emellett az infláció és az orosz-ukrán háború következményei is megtépázták Sánchez népszerűségét. 

A spanyol lapok külön kiemelték, hogy a kormánypártok számára hatalmas fiaskónak bizonyult az úgynevezett  „csak az igen számít igennek" törvény, holott ez lett volna a koalíció egyik "zászlóshajóprojektje". A törvény értelmében a szexuális kapcsolat létesítéséhez a partnerek kimondott beleegyezése szükséges, tehát a hallgatás nem jelent automatikus hozzájárulást. A jogszabály azonban részben célt tévesztett, ugyanis megszüntette a különbséget jogi értelemben a szexuális visszaélés és nemi erőszak között, melynek következtében sok szexuális bűncselekményekért elítéltnek csökkent a büntetési tétele. A jogalkotási "baki" a kormánykoalíción belül is heves vitákhoz vezetett, a Néppárt pedig egyenesen Pedro Sánchez lemondását követelte.