Uniós ügynökség: rekordszinten az illegális bevándorlás a Földközi-tengeren

Rekordszintet ért el, 292 százalékkal növekedett az illegális határátlépések száma a Földközi-tenger középső medencéjében kialakult migrációs útvonalon a január és április között az előző év azonos időszakához képest – közölte az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) hétfőn. A varsói központú uniós ügynökség jelentése szerint az év első négy hónapjában az Európai Unió külső határain közel 80 700 illegális határátlépésről számoltak be az illetékes nemzeti hatóságok, ami közel 30 százalékos emelkedést jelent a múlt év hasonló időszakához képest.

A Földközi-tenger középső részén kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon észlelt illegális határátlépések száma 2023 első négy hónapjában 42 156-ra emelkedett, azaz megnégyszereződött az előző év azonos időszakához képest. Ez a legmagasabb január-áprilisi adat, amióta a Frontex 2009-ben megkezdte a vonatkozó adatgyűjtést – jegyezték meg.

Áprilisban az észlelések száma ezen az útvonalon a márciusi 13 ezret is meghaladó számokhoz képest 14 474-re nőtt.

A Nyugat-Balkán országain keresztül főként Magyarországra és Horvátországba vezető migrációs útvonal a második legaktívabb volt a január és április közötti időszakban. Ebben a térségben 22 546 esetben kellett intézkedniük az illetékes hatóságoknak, ez 21 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A visszaesés okait elemezve az uniós ügynökség megjegyezte: a térség unión kívüli országai összehangolták vízumpolitikájukat az EU vonatkozó szabályozásaival, Magyarország pedig megerősítette határellenőrzési kapacitásait.

A régióban áprilisban 7140 illegális határátlépésről számoltak be az illetékes hatóságok, míg ez az adat márciusban 6181 volt – közölték.

A Nagy-Britanniával közös tengerszakaszon az év első négy hónapjának összesített adatai szerint 12 149-en próbálkoztak a tengeri átkeléssel, ami négyszázalékos visszaesést jelent a tavalyi adatokhoz képest. Ugyanitt áprilisban 4656 illegális átkelést jegyeztek fel, míg márciusban 1888-at.

Az Európai Unió keleti, Fehéroroszországgal közös határán januárban, februárban, márciusban és áprilisban – a tavalyi azonos hónapokban feljegyzett adatokhoz képest – 20 százalékos csökkenést regisztráltak, 1561-en lépték át illegálisan az EU keleti határait. Amíg márciusban mindössze 27-en próbálkoztak ezzel, addig számuk áprilisban 47-re emelkedett – derül ki a jelentésből.

A Földközi-tenger keleti térségében kialakult, Görögországot és Ciprust érintő migrációs útvonalon 31 százalékkal kevesebb, 7856 ember próbált meg bejutni az EU területére. Közülük április folyamán 1473-an, amíg márciusban 1899-en.

Az uniós ügynökség az illegális migrációs számok csökkenéséről számolt be a Földközi-tenger nyugati medencéjében, a főként Spanyolországot érintő migrációs útvonalat érintően is. Ebben a térségben az év első négy hónapjában 2876 jogtalan határátlépést jeleztek, ami 15 százalékkal marad el a tavalyitól. Ugyanitt áprilisban 830 illegális határátlépést észleltek, amíg márciusban 796-ot. A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken 3420 illegális migráns szállt partra az év elején, 47 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Áprilisban ugyanitt 1203, márciusban 332-en próbálkoztak ezen a tengerszakaszon Európába jutni – közölték.

Az uniós ügynökség hozzátette: noha idén eddig a magukat szír állampolgároknak valló bevándorlók voltak a legtöbben, számuk az elmúlt hónapokban csökkent. Az afgán állampolgárok száma pedig valamivel több mint a felére esett vissza. Ezzel szemben a szubszaharai országok állampolgárai jelentősen emelkedő számban próbáltak illegálisan az Európai Unióba jutni. Az elefántcsont-partiak száma nyolcszorosára nőtt, a guineai állampolgárok száma pedig megötszöröződött az év elején – jegyezték meg.

Minél erőteljesebb a migrációs nyomás Olaszországban, annál rosszabb a közbiztonság. A rendfenntartó erők számára egyre komolyabb kihívást jelent a közrend és biztonság megteremtése.

A nyílt utcán kezdett el a levegőbe lövöldözni egy afrikai migráns Vicenza külvárosában tegnap. A marokkói származású férfia Allah Akbar kiálltása közepette adta le a lövéseit. 

Az elkövető egy rendőrjárőrtől vette el fegyvert, akit súlyosan meg is sebesített. A sebesült rendőrt kórházban ápolják.

 – jegyzi meg az Il Giornale napilap.

A terrorizmus veszélye is fokozott készültséget igényel a hatóságoktól. Az olasz rendőrség hivatalos közleménye szerint múlt pénteken egy szíriai származású 18 éves férfit tartóztattak le az olasz hatóságok terrorizmus gyanújával a szicíliai Messinában. 

Komoly aggodalomra ad okot az is, hogy egyre gyakoribb a bevándorlók által nők ellen elkövetett erőszak.

Április elején az olasz sajtó egy fiatal diáklány esetéről számolt be, akit egy Milánóba tartó üres vonatfülkében támadt meg, majd erőszakolt meg egy férfi. A nyomozás során kiderült, hogy az elkövető egy 36 éves egyiptomi származású migráns volt.

Sajtóbeszámolókból az is kiderült, hogy a befogadóközpontokban sem jobb a helyzet: megrázó hír futotta körbe az olasz sajtót, miszerint egy 38 éves kameruni férfi egy calabriai befogadóközpontban egy kilencéves kislányt becstelenített meg.

Domenico Pianese, a rendőr szakszervezet főtitkára az Il Giornale napilapnak adott interjúban számolt be arról, mekkora terhet jelent a szektor munkatársai számára az illegális bevándorlók ellenőrzése.

A migrációs nyomás ugyanis hatványozottan megemelkedett, márciusban 13 ezren érkeztek, tízszer többen, mint az előző év ugyanazon időszakában. Áprilisban több, mint  nyolcezren.

Pianese az interjú során kitért arra is, hogy egyetért a Giorgia Meloni vezette kormány migrációs rendszerét módosító célkitűzéseivel. Véleménye szerint a bevándorlóknak biztosított széles körű menedékjogi rendszer egy „óriási csapda”, és az csak az emberkereskedőknek és bűnszervezeteknek kedvez, miközben az olasz rendőrök munkáját ellehetetleníti.

Cáfolhatatlan tény, amelyre az olasz hatóságok már 2020-ban figyelmeztettek, hogy a menedékjog korábbi kiszélesítésének a bevezetése a bűnszervezetek megerősödését, a Földközi-tengeren való utaztatás tarifáinak megemelkedését eredményezte.

Komoly közbiztonsági veszélyforrássá válnak a különleges védelmi jogban részesült bevándorlók, mivel többségük nem tud elhelyezkedni, így pályaudvarok vagy nagyvárosok peremvidékén „gettósodnak”, majd a szervezett bűnözés áldozataivá válnak – számolt be a keserű valóságról a rendőr szakszervezet főtitkára.

A római parlament felsőháza 92 támogató és 64 elutasító szavazattal elfogadta a Meloni-kormány által a migrációs jogviszonyokat szigorító törvénymódosítási javaslatot csütörtökön. A képviselőház a szenátus jóváhagyását követően május 10-ig bezárólag vitatja meg és hoz végső döntést a kérdésben. A kormánykoalíciós partnerek által felterjesztett módosítás a rendkívüli menedék védelemről döntött. A migrációs jogviszonyok szigorítását elsősorban a második legnagyobb kormánypárt, a Liga kezdeményezte még februárban. 

 Salvini azt is elmondta, 2020 óta negyvenötezer, Olaszországban partra szállt bevándorló tartózkodási kérelmét hagyták jóvá, közülük 2600 személynek sikerült elhelyezkednie. 

 – magyarázta Salvini. 

A menedékjogok kiszélesítését célzó rendkívüli védelmet 2018-ban a baloldali Demokrata Párt és az Ötcsillag Mozgalom koalíciós kabinet léptette életbe. Olyan személyek számára jelent kétéves tartózkodási lehetőséget, akik másfajta menedékre nem jogosultak. Négy évi időintervallumot biztosít a bevándorlóknak a munkapiacon való elhelyezkedésre és a későbbiekben tovább hosszabbítható. 

A Demokrata Párt elnöke, Elly Schlein a parlamenti vitát megelőző nyilatkozatában azzal vádolta a Giorgia Meloni vezette kabinetet, hogy a magyar kormány módszereit alkalmazza, „Magyarországgá akarja változtatni Olaszországot”. Azt állította, hogy a migrációs szigorítás még a Salvini-csomagnál is rosszabb, embertelen és veszélyes. 

 Bejelentették: április 28-án országos szintű demonstrációra készülnek.