Már a migránsok ellenőrzése is kritika tárgya

Az észak-dortmundi rendőröket súlyos bírálatok érték egy 16 éves fiatal tavalyi  halála miatt. A szenegáli menekült késsel támadt a rendőrökre, a halálos lövés után pedig vizsgálatot indított az ügyészség, hogy arányos volt-e a fegyverhasználat. Most néhány rendőr névtelenséget kérve arról számolt be a Bildnek, hogy  egyedül maradtak, és kriminalizálták őket.  

„Még a közösségi helyiségeinket is átkutatták állítólagos jobboldali szélsőséges hajlamaink miatt. A rendőrkapitány csak azt akarja, hogy jó színben tűnjön fel, velünk nem törődik.” „Egyre kevesebb a kolléga– állítják. - Egyes esetekben tíz rendőrrel csökkentették a műszakokat. A kora reggeli és éjszakai műszakokban gyakran csak két járőrkocsi van szolgálatban a város egész északi részén. További embereket ígértek, de valójában nem történt semmi. Ha a bűnelkövetők vagy baloldali szélsőségesek feljelentik a rendőröket, akkor a tisztviselőket azonnal felfüggesztik. Már nem érvényesül az ártatlanság vélelme.”

Emellett a vezetőség azt is közölte, hogy „a lehető legkevesebb migránst ellenőrizzék”. A Bild értesülése szerint a rendőrök azt kérdezik maguktól: „akkor kit ellenőrizzünk Nordstadtban, ott szinte csak migránsok élnek?” 
Az eredmény: 61 rendőr közül 41 szeretne távozni. A helyi lakosok és vállalkozók pedig nem érzik magukat biztonságban, a bűnözők nem veszik komolyan a hivatalos szerveket. "Ha letartóztatnál valakit, és az illető ellenáll, akkor intézkedned kell, de végül mégis te vagy a hülye" - mondják a rendőrök.

Az állampolgárság megadása a német társadalomba való sikeres beilleszkedés eredménye kellene, hogy legyen – hangzott el a német kormányt alkotó koalíció honosítási reformterveinek vitájában. Az új reform lehetővé tenné a német állampolgárság könnyebb megszerzését. Az elképzeléssel kapcsolatban Reem Alabali-Radovan, a szövetségi kormány integrációs biztosa kijelentette: „modern bevándorlóországot akarunk létrehozni, amibe beletartozik az is, hogy gyorsabban, jobban és több embert honosítunk.”

Vita alakult ki a német kormányt alakító koalícióban, ugyanis a Szabaddemokrata Párt (FDP) a szociáldemokrata Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter által kezdeményezett honosítási reform ellen emelt hangot.

„Nem most van itt az ideje az állampolgársági törvény egyszerűsítésének, hiszen nem történt előrelépés sem a visszatoloncolások, sem pedig az illegális migráció elleni küzdelem terén” – hívta fel a figyelmet Bijan Djir-Sarai, az FDP főtitkára.

Faeser terveire reagálva az FDP főtitkára továbbá hangsúlyozta, szerinte

„az állampolgárság megadása a német társadalomba való sikeres beilleszkedés eredménye kellene, hogy legyen, ezáltal (az állampolgárság megadását) nem szabad az integrációs folyamat elejére helyezni”.

A három párt alkotta kormánykoalícióban – amely az FDP-ből, az SPD-ből és a Zöldpártból áll – megállapodtak abban, hogy a Németországban élő külföldiek számára megkönnyítik az állampolgárság megszerzését, azonban az elképzelés részletei még nem kerültek kidolgozásra – számolt be a  Tagesspiegel hétfőn közzétett cikkében.

A belügyminiszter szeretne előre lépni a kérdésben, ezáltal a belügyminisztérium már egy tervezetet is kiadott, amelyben leírtak szerint azok a lakosok, akik már több éve Németországban élnek, könnyebben juthatnának német állampolgársághoz.

Faeser a Tagesspiegelben közölt cikkében fejtette ki elképzelését. Mint írta, a reform szerint azok a minősített tartózkodási joggal rendelkező külföldiek – akik letelepedett munkavállalónak minősülnek –, a jelenlegi nyolc év helyett öt év után lennének honosíthatók.

A különösen jól beilleszkedett személyek esetében hároméves időszakot kellene alkalmazni.

 „Az új állampolgársági törvénnyel tehát az integrációra ösztönzünk, ahelyett, hogy akadályokat állítanánk fel és hosszú várakozási időt írnánk elő”

– fogalmazott a szövetségi belügyminiszter.

„Modern bevándorlóországot akarunk létrehozni”

Az ellenzékben politizáló Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) is szkeptikusan nyilatkozott a belügyminiszter terveiről. A CDU főtitkára, Mario Czaja úgy fogalmazott, hogy a német útlevelet nem szabad leértékelni, valamint továbbra is érvényesnek kell lennie annak a mottónak, hogy „először az integráció, aztán pedig állampolgárság” következik.

Reem Alabali-Radovan, a német kormány integrációs biztosa, az SPD politikusa ezzel szemben védelmébe vette a honosítási reformterveket.

„Modern bevándorlóországot akarunk létrehozni, amibe beletartozik, hogy gyorsabban, jobban és több embert honosítunk”

 – fogalmazott a szociáldemokrata politikus. Kiemelte: „Németországnak olyan szakképzett munkaerőre van szüksége, aki szívesen jön és marad nálunk. Ha ez nem történik meg, akkor az ország gazdasági erejét és jólétét tesszük kockára.”

Reem Alabali-Radovan ezzel Alexander Dobrindt a CSU frakcióvezetőjének azon véleményére utalt, mely szerint

„a német állampolgárság odaajándékozása nem az integrációt segíti elő, hanem éppen az ellenkezőjét váltja ki, és további mágneshatást okoz az illegális migráció terén”.

Christian Dürr, az FDP frakcióvezetője a Funke Médiacsoport hétfői műsorában egyet értett abban, hogy Németországnak modern bevándorló országgá kell válnia, azonban kiemelte, a migránsok integrációjának nem a társadalombiztosítási rendszerekbe való beillesztését kell jelentenie, hanem a munkaerőpiacra történő irányítását, így a jövőben az állampolgársági jogot is pontosan ehhez kell igazítani.

„Aki keményen dolgozik és jól beilleszkedik, annak lehetőséget kell adni, hogy német állampolgár lehessen, aki nem akar integrálódni, az hagyja el újra az országot” – mutatott rá a frakcióvezető.

A német szövetségi kormány meg szeretné könnyíteni a külföldi szakmunkások beáramlását Németországba, ennek következtében a kabinet egy új törvény irányvonalát dolgozta ki.

„Németországnak a jövőben szüksége lesz szorgos kezekre és okos fejekre. A szakmunkások biztosítása egyenlő a jólét biztosításával” – mondta Hubertus Heil munkaügyi miniszter az új tervezet bemutatása során – a Tagesschau híroldal beszámolója szerint.

A szociáldemokrata politikus továbbá hozzátette, hogy 2035-ig a gazdaság szinte minden területén – így a betegápolásban, a gyermekgondozásban, illetve az önkormányzatok esetében is – legalább egymillió új munkaerőre lesz szükség.

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezek a szakemberek meg is érkezzenek hozzánk. Ehhez viszont szükség van azokra a lépésekre, amelyek megkönnyítik a külföldi munkavállalók hozzáférését a német munkahelyekhez. A német kormány első körben toborozni akar, ez fontos és nagy lépést jelent a stratégiánkban”

– hangsúlyozta a munkaügyi miniszter.

A sorompókat fel kell emelni a bevándorlók előtt

Robert Habeck alkancellár és gazdaságért felelős miniszter kiemelte, az éghajlatvédelem és a digitalizáció mellett a demográfiai átalakulás is komoly változást hozhat a munkaerőpiacon, ezért a szakmunkások bevándorlását gyorsan és pragmatikusan kell lebonyolítani.

„A sorompókat fel kell emelni a bevándorlók előtt, és mindemelett javítani fogunk az integrációjukon is”

– ígérte meg a zöldpárti politikus. Nancy Faeser szociáldemokrata belügyminiszter is bizakodóan nyilatkozott, továbbá úgy gondolja, hogy az új törvénytervezetet hamarosan végleges formájában fogja bemutatni.

Nancy Faeser német belügyminiszter felszólal a Németország. A bevándorlás nemzete. Párbeszéd a részvételért és a tiszteletért című rendezvényen a berlini Festsaal Kreuzbergben 2022. november 28-án. Olaf Scholz német kancellár, aki szintén felszólalt a rendezvényen, ismertette kormánykoalíciójának tervét, amely szerint enyhítenék a külföldi lakosok előtt álló akadályokat a német állampolgárság megszerzése előtt (Fotó: EPA/Sean Gallup)

Hubertus Heil közölte, hogy a szakmunkások bevándorlását érintő kérdéseket a német parlament a jövő év elején veszi napirendre.

Szakmai tapasztalat a célkeresztben

A javaslat továbbá azt is rögzíti, hogy az elismert külföldi szakmunkások a jövőben olyan területen is dolgozhassanak, amely eltér eredeti foglalkozásuktól és végzettségüktől.

Egy szerelő például raktárosként, míg egy rendőr pedig akár felszolgálóként is dolgozhatna. A szakmai tapasztalat sokat nyomna a latban a munkavállalói vízum igénylésekor – ismertette a híroldal.

Mindemellett a német hatóságokkal az otthon megszerzett végzettséget nem lenne kötelező elismertetni a beutazást megelőzően. A felsőoktatásban tanuló diákok pedig – úgy ahogy eddig is – egyszerűsített eljárás segítségével léphetnének be az ország területére.

Ezenfelül az ígéretesnek tűnő, harmadik országból származó munkakeresők egy pontrendszer segítségével érkezhetnének Németországba, annak érdekében, hogy helyben munkahelyet találhassanak.

A minisztériumok között történt megállapodás értelmében az értékelés olyan kritériumok alapján történne, mint a végzettség, nyelvtudás, szakmai tapasztalat, Németországhoz való viszonyulás, valamint az életkor. Ebben az új rendszerben is szintén a szakmai tapasztalat számítana a legnagyobb mértékben – jegyezte meg a Tagesschau.

További viták várhatók a pontrendszert illetően

A pontrendszer részletei miatt további vitákra lehet még számítani a zöldek, a liberálisok, illetve a szociáldemokraták között, kérdéses ugyanis, hogy hány pontot érhet majd például a nyelvismeret foka vagy pedig a személyes viszony megléte Németországgal szemben.

Az utóbbival kapcsolatban a híroldal kiemelte, hogy

a beilleszkedés mértéke magasabbnak számít, ha például az egyén korábban már többször járt az országban, esetleg hazájában már egy német cégnek is dolgozott, vagy pedig rokonai élnek Németországban.

Annak kérdése, hogy a rokonokra milyen kritériumok vonatkoznának – például, hogy szintén munkavállalónak kellene lenniük –, még nem került kidolgozásra.

Honosítási reform – „esélyt adó tartózkodási engedély”

A könnyített szakmunkás-bevándorlás csak egy része a migrációs és menekültügyi törvényjavaslati csomagnak, ugyanis Nancy Faeser hamarosan a kabinet elé terjeszti azon tervezetét, amely a német állampolgárság felvételét könnyítené meg az országban élő külföldi polgárok számára.

Pénteken dönt a német parlament az úgynevezett „esélyt adó tartózkodási engedélyről”,

amely a már évek óta Németországban élő, jól integrálódott, azonban még nem rendezett tartózkodási joggal rendelkező külföldiek számára adna lehetőséget, hogy az országban maradjanak és munkát vállaljanak.

Az a személy, aki 2022. október 31-én bizonyítottan öt éve tartózkodik az országban, továbbá büntetlen előéletű, egy 18 hónapos ideiglenes tartózkodási engedélyt kapna, mely idő alatt lehetősége nyílik legális státuszának intézésére, nyelvtanfolyamra járhat, valamint munkát szerezhet – tette hozzá a Tagesschau.