tóth gabi
Szakértők szerint mindeddig kevés figyelmet fordítottak az emberi építmények szerepére ebben a folyamatban, pedig egyáltalán nem elhanyagolható tényezőről van szó.
A felhőkarcolók irgalmatlan súlya miatt New York városa lassan, de folyamatosan süllyed - derült ki egy, a Earth’s Future folyóiratban közzé tett tanulmányból. A napokban publikált eredmények szerint a város átlagosan 1-2 millimétert süllyed, ami első ránézésre nem tűnik olyan vészesen soknak, de ugyebár sok kicsi sokra megy – arról nem is beszélve, hogy ez csak az átlag, és vannak olyan kerületek, ahol ennél sokkal nagyobb a probléma.
A kutatás során a tudósok több mint egymillió épületet vizsgált meg, köztük hatezer felhőkarcolót. Számításaik szerint az épületek össztömege meghaladja a 764 milliárd kilogrammot (764 millió tonna). A adatokból egy 100×100 méteres felbontású nyomástérkép készült, amiből kiderült, hogy a város egyes részei mekkora terhet jelentenek az alatta lévő kőzetre, talajra nézve. Ezeket az adatokat aztán összevetették a műholdas mérési adatokkal, így kiderülhetett, hogy milyen mértékben járul hozzá New York süllyedéséhez az épületek tömege.
Tom Parsons, a Rhode Island-i Egyetem geofizikusa szerint mindeddig kevés figyelmet fordítottak az emberi építmények szerepére ebben a folyamatban, pedig egyáltalán nem elhanyagolható tényezőről van szó. A 2012-es Sandy és a 2021-es Ida hurrikánok alatt már kiderült, hogy a város alacsonyan fekvő területeit pillanatok alatt elönti az árvíz, ez pedig a tengerszint további emelkedésével és a város süllyedésével együtt csak romlani fog.
Egy 2020-as tanulmány szerint az ember által gyártott és épített holmik össztömege már megközelítette, esetleg meg is haladta a Földön élő összes élőlény tömegét, az épületek és utak pedig már annyit nyomnak, mint a bolygó összes fája és bokra együtt. Ez, valamint a talajvíz felhasználása jelentősen meggyorsítja a süllyedési folyamatot, és több millió ember lakhatását veszélyezteti.
A Rhode Island-i Egyetem egy korábbi kutatása szerint a legnagyobb bajban Dél-, Délkelet- és Kelet-Ázsia van, de az észak-amerikai, afrikai és ausztráliai vízparti városok is gyorsabban süllyednek, mint ahogyan a tengerszint emelkedik. A talajvíz kitermelése eddig a legsúlyosabban Dzsakartát, Indonézia fővárosát érintette: a város évente tizenegy centimétert süllyed, egyes részei 2050-re pedig végleg víz alá kerülhetnek majd, az indonéz kormány ezért elköltözteti a fővárost.