Német köztévé: a lakosság többsége kritikus a bevándorlással

A németek egyre nagyobb hányada véli úgy, hogy a bevándorlásnak inkább negatív, mint pozitív hatásai vannak az országra nézve – derült ki az ARD közszolgálati műsorszolgáltató megbízásából készült, csütörtökön közzétett felmérésből. A publikált adatok szerint az összességében megkérdezettek 52 százaléka úgy véli, hogy Németországnak a jelenleginél kevesebb menekültet kellene befogadnia,ami 2020 eleje óta 12 százalékpontos növekedést jelent. Az országban jelenleg 2,2 millió menekült él, köztük 900 ezer ukrán, az ENSZ adatai szerint.

A politikai hovatartozás szerinti bontás nagy megosztottságot mutat a kormányzó „közlekedési lámpa koalícióban” részt vevő pártok támogatói között: a Szabad Demokraták (FDP) 54 százaléka negatívan vélekedik a bevándorlásról, míg a Zöldek 68 százaléka és a Szociáldemokraták (SPD) 57 százaléka szerint a bevándorlás jó dolog. A németek csaknem 80 százaléka helyesli, hogy a menedékkérelmeket az EU külső határain dolgozzák fel, ahogyan azt Nancy Faeser belügyminiszter nemrégiben javasolta – írta meg a tagesschau.

A felmérés azt is kimutatta, hogy a németek különbséget tesznek a menekültek kategóriái között. Míg 84 százalékuk helyesli a háború vagy polgárháború miatt elüldözött emberek befogadását, addig csak 30 százalékuk van kibékülve azokkal, akik a munkanélküliség miatt vándorolnak el. Az éhínség vagy természeti katasztrófák (70 százalék), illetve a politikai és vallási üldöztetés (68 százalék) miatt menekülőkkel szemben is magas a szimpátia mértéke. A németek jelentős része helyesli a szakképzettek bevándorlását, 41 százaléka szeretne több ilyen munkaerőt külföldről, 28 százalékuknak megfelel a jelenlegi arány, és csak 23 százalékuk szeretné, ha csökkenne.

Míg a megkérdezett németek 77 százaléka úgy véli, hogy a politikai pártok „túl keveset” tesznek a bevándorlás okozta problémák kezelése érdekében, ez az arány 2014 óta mindössze egy százalékponttal nőtt. Eközben többnyire továbbra is ugyanazokat a politikai pártokat támogatják, amelyek jelenleg is hatalmon vannak.

Olaf Scholz kancellár SPD-je egy ponttal 17 százalékra csúszott, míg koalíciós partnerei, a Zöldek és a Szabad Demokraták 16 százalékon, illetve 7 százalékon maradtak. Az ellenzéki CDU szintén változatlanul 30 százalékon áll. Az egyetlen párt, amelynek támogatottsága nőtt, a jobboldali Alternatíva Németországért (AFD) és a baloldali Die Linke volt, mindkettő egy-egy ponttal magasabban, 16 százalékon áll.

A schengeni térséghez tartozó országok között csupán szúrópróbaszerű határellenőrzések zajlanak, azonban a német szövetségi belügyminiszter, Nancy Faeser szerint az illegális migráció visszaszorítása érdekében az állandó ellenőrzések fenntartása indokolt.

A szociáldemokrata politikus, Nancy Faeser a német-osztrák határon további hat hónappal hosszabbította meg a már korábban bevezetett határellenőrzést. „Az időszakos határellenőrzés új szakasza május 12-től kezdődően újabb 6 hónapig marad érvényben” – fogalmazott a döntéssel kapcsolatban a miniszter szóvivője.

A jövő tavaszi európai parlamenti választásokkal záruló európai uniós törvényhozási ciklus végéig meg kell valósítani a közösség menekültügyi rendszerének reformját – jelentette ki a német belügyminiszter pénteken Berlinben öt tagállam képviselőivel folytatott megbeszélése után.

Nancy Faeser a belga, a francia, az olasz, a spanyol és a svéd kormány migrációs és menekültügyi kérdésekkel foglalkozó tagjával tartott találkozó után kiemelte, hogy a felelősségvállalás és a szolidaritás elvére kell építeni az új rendszert, amelynek a menedékkérők tagállamok közötti önkéntes alapú szétosztását szabályozó „önkéntes szolidaritási mechanizmust” is tartalmaznia kell.

Hozzátette:

a tagállamoknak nyárig megegyezésre kell jutniuk, hogy maradjon elég idő a jogalkotási folyamatra a törvényhozási ciklus végéig.

Hangsúlyozta, hogy a reform nélkül „nagy veszélybe” kerül a belső határok állandó ellenőrzése nélküli schengeni térség. Ezt a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is tudnia kell – mondta.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a határkerítések „részben hozzátartoznak” a rendszerhez, ha a közösség külső határának biztosítását szolgálják, de a reform célja nem a „bezárkózás”.

Hozzátette, hogy a német kormány fordulatot hajt végre a migrációs politikában, az „irreguláris migráció” visszaszorítására törekszik, és az együttműködésért cserébe partnerséget és a munkavállalási célú legális, szabályozott bevándorlás lehetőségét kínálja fel az úgynevezett származási országoknak.

Ez a partneri együttműködés alkalmas lehet arra, hogy „szétzúzza az embercsempészek üzleti modelljét”

– fogalmazott. Kifejtette: a közös új menekültügyi rendszerben gondoskodni kell a menedékkérők szabályos nyilvántartásba vételéről, amint belépnek az EU területére, és lehetőleg már ebben az első szakaszban meg kell állapítani, hogy az illető jogosult-e menedékjogra.

További fontos elem a fellépés az úgynevezett másodlagos migrációval szemben, vagyis annak megakadályozása, hogy a menedékkérők az ügyükben illetékes tagországból átvándoroljanak más uniós tagországba.

Az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét ellátó Svédország képviseletében Anders Hall belügyi államtitkár kiemelte, hogy

a soros elnökség osztja a német aggodalmakat a schengeni övezet működését fenyegető veszélyekről.

Hozzátette, hogy a reform sikeréhez súlyos kompromisszumokra, nehezen megtett kölcsönös engedményekre lesz szükség, amelyek révén senki nem lesz teljesen elégedett az új rendszerrel, de legalább mindenki „egyformán elégedetlen” lehet.

A következő soros elnök, a tisztséget júliustól ellátó Spanyolország képviseletében Fernando Grande-Marlaska belügyminiszter ugyancsak hangsúlyozta, hogy „sürget az idő”. Hozzátette, hogy a szabad mozgás a schengeni övezetben az EU legnagyobb vívmányai közé tartozik, ezért csak legvégső és különleges esetben szabad visszatérni az térség belső határainak állandó ellenőrzéséhez.

„Mi, migránsok vagyunk ennek az országnak az örökösei” – írta az iráni származású, de Németországban élő Behzad Karim Khani.

A Neokohnban megjelent cikk szerint Behzad Karim Khani egyike azoknak az „aranynál is többet érő” embereknek (idézet Martin Schulztól, az Európai Parlament volt szociáldemokrata elnökétől), akikkel a 2014 óta tartó tömeges migrációnak köszönhetően gyarapodott Németország. A 46 éves iráni származású író, volt berlini bártulajdonos nemrégiben kendőzetlen nyíltsággal szólt a német nép jövőjéről és a hozzá hasonló migránsoknak e jövő alakításában betöltendő szerepéről.

Az Európai Unióba tartó migránsok a lengyel határnál, a kuznicai átkelőnél, a fehéroroszországi Grodno környékén 2021. november 15-én (Fotó: MTI/AP/BelTA/Okszana Mancsuk)

Cikkének megírására Khanit a migránsok szilveszteri tombolása, illetve néhány politikus és újságíró ennek nyomán kifejezésre juttatott szelíd és visszafogott ejnye-bejnyéje ihlette meg.

Írását röviden ennyiben lehet összefoglalni: nekünk, migránsoknak az a feladatunk, hogy elfoglaljuk Németországot.

„Mi, migránsok vagyunk ennek az országnak az örökösei”

– írta. Behzad Karim Khani szerint a „németek gyenge, bizonytalan népek, hedonizmusuk áldozatai, erkölcsileg könnyen sebezhetők, mi – a migránsok – pedig azért vagyunk itt, hogy a németek végleg eltűnjenek a föld színéről.” Azután megismétli a kormányzó zöldektől és a szabaddemokratáktól untig ismételt szólamot, hogy az országnak évente 400 000 új munkaerőre, vagyis évente egymillió migránsra lenne szüksége a további létezéshez.

Hogy az eddig bevándorolt munkabíró korban levő szírek kétharmada, az afgánoknak pedig 43,7 százaléka szociális segélyen és egyéb nagyvonalú juttatásokból él, az valamelyest ellentmond ennek a víziónak. És még egy kérdésre nem adott választ a szerző: ha a németekkel együtt az adófizetők is kihaltak, akkor ki fogja a migránshadat ellátni?

Eddig mindenkit, aki azt merte állítani, hogy a migráció segítségével tudatos népességcsere folyik Németországban, azonnal nyilvánosan, mint szélsőjobboldalit kiátkoztak, lerasszistáztak és kiutasítottak a tisztességes emberek társadalmából.

Így történt ez például a szociáldemokrata Thilo Sarrazinnal, aki a Németország felszámolja önmagát című könyvében már 2010-ben felhívta a figyelmet a korlátlan migráció következményeire. Sarrazint ezért kizárták a szociáldemokrata pártból, és a rendszermédia a mai napig a sátán egyik megtestesüléseként tartja számon.

De amíg Thilo Sarrazinnak ez a felismerés a karrierjébe került, addig a baloldaliként ismert Khani nyugodtan kimondhatja, hogy a militáns iszlám migránsok célja igenis a népességcsere. Az itt ismertetett cikket a Berliner Zeitung című baloldali napilap kultúra rovatában közölte, és csak annyit tartott szükségesnek hozzáfűzni, hogy a cikk nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Khani nem az egyetlen baloldali, aki a német nép végét vizionálja, és Sarrazin nem az egyetlen, aki erre rámutatott, és ez a vesztét okozta.

Itt van például Axel Steier, a Lifeline nevű, a Földközi-tengeren tevékenykedő embercsempész-szervezet alapítója és elnöke, maga is német. Steier január 12-én a következőket írta Twitteren: „Mindenki abban reménykedik, hogy véget ér a rasszizmus és az elzárkózás politikája. Attól tartok, hogy ez mindaddig nem fog bekövetkezni, amíg Németország létezik.”

Arra a kérdésre, hogy miért kell a migránsokat Európába hozni, azt válaszolta: „Na, mert mi ezt így akarjuk. Mert mi vagyunk az erősebbek. Nemsokára vége lesz a »fehérkenyerek« vidám életének.”

A „fehérkenyerek” kifejezést a migránsok használják, ha megvetően akarnak a németekről beszélni. Majd így folytatja: „Eljön az idő, amikor már nem lesznek »fehérkenyerek«, mert utódaik az elkövetkező ötven vagy száz év folyamán nem fehér partnereket keresnek maguknak. A társadalom homogenitásának megszüntetése folyamatban van, és én ezt támogatom a munkámmal.”

Ha most valaki azt gondolná, hogy Khani és Steier kijelentéseit hatalmas nyilvános felhördülés követte, hogy a német nép egy emberként felállt, hát nem. Az eddigi egyetlen hangos reakció – az viszont az összes rendszerpárt és rendszermédia részéről egybehangzóan – a fehérellenes rasszizmus ellen fellépő Hans-Georg Maassenhez köthető.

Maassen 60 éves jogász, 2018-ig a német alkotmányvédelmi hivatal elnöke volt. 2018-ban az okozta a vesztét, hogy nyilvánosan ellent mert mondani Merkelnek, aki szerint egy chemnitzi tüntetésen, melynek kiváltó oka egy migráns által elkövetett gyilkosság volt, migránsellenes hajtóvadászat folyt. Azóta a CDU-tag Maassent a rendszerfenntartó elit a CDU vezetés lelkes támogatásával kizárta a tisztességes emberek sorából, mert állítólag rasszista, antiszemita, összeesküvés-elméletek támogatója, Covid-tagadó és ki tudja még mi minden más – anélkül hogy vádjaikra valaha is egyetlen bizonyítékot bemutattak volna.

Maassen az ellene folytatott hajtóvadászat ellenére továbbra is bírálta a migrációt és az ország jogállami lezüllését, bűneit tovább tetézve azzal, hogy a CDU-n belüli konzervatív Értékunió megválasztotta elnökének.

Illegális migránsok beszállnak az olasz parti őrség egyik hajójának fedélzetére Lampedusa szigetén 2022. augusztus 3-án (Fotó: MTI/AP/David Lohmüller)

Ő volt most is az egyetlen politikus, aki felhívta a figyelmet a Khani és Steier által meghirdetett fehérellenes rasszista kijelentésekre, amire a rendszermédia és a rendszerpártok a szokásos harsány vagdalkozással válaszoltak.

Karin Prien, a CDU vezetőség tagja és az oktatási miniszterek konferenciájának soros elnöke, Massen kijelentéseit „tűrhetetlennek” minősítette, és követelte kizárását a CDU-ból, mivel az „antiszemita kódokat használ” és „nyitott a jobboldali extrémizmus irányába”.

Mit is mondott Maassen valójában? Például ezt: „Hálásaknak kell lennünk Steier úrnak. Olyan biztos a dolgában, hogy nyíltan meg meri nevezni az irányt, amelybe a politika és a média erői nyomulnak: megsemmisítő rasszizmus a fehérek ellen, és az égető vágy, hogy dögöljön meg Németország” (a szélsőbal tüntetéseken szívesen ordított jelszava a „dögöljön meg Németország”).

A svájci Weltwoche-ban megjelent cikkében a következőket írja: „A politikai baloldal a korlátlan bevándorlást akarja. A menekültek védelme és a szakemberek bevándorlása csak ürügy”, amely mögött a fehér németek létének eltörlése áll.

Ez – mondta egy másik esetben „fajelmélet, fordított előjellel. Egy embertenyésztési program, amelynek értelmében a »fehérkenyerek« silány fajnak számítanak. Ezért nem éreznek ennek támogatói semmiféle együttérzést a migránsok által elkövetett gyilkosságok német áldozataival szemben.”

Maassen fellépése nyomán a CDU-nál betelt a pohár, na nem a migránsok és a baloldal németellenes tombolása, hanem Maassen nyílt szavai miatt. Aki a fehérellenes rasszizmust nevén nevezi, az maga is rasszista, mert ezt a kifejezést csak idegenellenes megnyilatkozásokra szabad alkalmazni – így tudnánk összefoglalni a CDU vezetés helyzetértékelését. A médián keresztül a pártból való azonnali kilépésre szólították fel Maassent, aki természetesen nem tette meg nekik ezt a szívességet. Maassen szívós és bátor ember, kitűnő jogász, és valahol érzi is, hogy nagyon sok német polgárnak szívéből beszél, még ha az egyetértés csak suttogva, a privát lakásokban és a kocsmák törzsvendég-asztalainál kerül szóba.

Mindenesetre a CDU-nak nem lesz könnyű dolga Maassennal, és a kizárási perekkel magának többet fog ártani, mint a legyőzendő új sátánnak. De hát a legfontosabb az, hogy a CDU továbbra is számba jöhessen a zöldek kormányzó partnereként, bizonyítsa elvhűségét, és hogy ezen az úton a zöldek segítségével végre újra elfoglalhassa a kancellári széket.

A német nép jövője? Ugyan már, kit érdekel.