Bidenék magyarázkodnak, miután amerikai páncélosokkal törtek be Oroszországba

Ukrajna számtalan alkalommal a szavát adta, hogy a NATO-szövetségesektől kapott fegyvereket csak és kizárólag az oroszok által megszállt ukrán területeken ellen vetik be. Ezt az ígéretet elsősorban az Egyesült Államok csikarta Kijevtől, Washington ugyanis úgy véli, hogyha az Orosz Föderációt támadnák a fegyvereikkel, az rövid távon eszkalációhoz vezetne, sőt, akár egy NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktust is eredményezhetne - amit mindenképp szeretnének elkerülni. Volodimir Zelenszkij és az ukrán vezetés egészen mostanáig tartotta magát ehhez a kitételhez, hétfőn azonban egy Kijevhez lojális "oroszokból álló légió" áttörte az orosz-ukrán határon, és nyugati páncélosokkal támadást indított az oroszországi Belgorod ellen - írja a Financial Times online kiadása. A miheztartás véget érdemes elmondani, hogy igény eddig is lett volna hasonló támadásokra, a Washington Post a birtokába került titkos amerikai hírszerzési dokumentumok alapján ugyanis Zelenszkij zárt ajtók mögött korábban orosz falvak elfoglalását, és Oroszországon belüli célpontok támadását javasolta. 

Az orosz területre hétfőn benyomuló alakulatokról annyit tudni, hogy egy gépesített lövészszázad erejű egység tört át az orosz-ukrán határon Belgorod város irányába és elfoglaltak három nagyjából védtelen falut. Erre reagálva az oroszok ellentámadást indítottak, és a helyszínre küldtek több vadászbombázót, önjáró tüzérséget, helikoptereket és gyalogsági egységeket. Az orosz védelmi minisztérium legfrissebb közlése szerint a „szabotőröket" kedd estére kiszorították az országból, az általuk használt haditechnikai eszközöket pedig lefoglalták vagy likvidálták. A helyszínen készült felvételek szerint az Ukrajna felül támadó csapatok főleg nyugati páncélosokkal, köztük kettő amerikai International MaxxPro MRAP páncélozott harcjárművel, három amerikai HMMWV 4x4-es páncélozott többcélú katonai járművel, és egy lengyel AMZ Dzik-2 MRAP gyalogsági járművel hatoltak be Oroszország területére. 

A nyugati fegyverekről készült képek hitelességét már több nyugati sajtóorgánum, köztük a New York Times is hitelesítette, az amerikai kormány azonban "szkeptikus" az eredetiségüket illetően. Azt azonban a New York Times is kiemeli, hogy a páncélosokról készült felvételek mutatnak pár furcsaságot: például több járművön is frissen felfestett „Za Bahmut!” (Bahmutért!) felirat volt látható. A lap szerint ezeket a feliratokat nagyon valószínű, hogy az oroszok fújták fel a zsákmányolt eszközökre, hogy alátámasszák azt az orosz narratívát, hogy Belgorod megtámadását Kijev azért szervezte meg, hogy eltereljék a figyelmet Bahmut elvesztéséről.

Ezzel szemben Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője kedden azt állította: „Láttuk, hogy a közösségi médiában és másutt is terjedtek olyan jelentések, amelyek azt állítják, hogy az Egyesült Államok által szállított fegyvereket használtak ezekben a támadásokban. Azt mondom, hogy jelenleg szkeptikusak vagyunk e jelentések valódiságát illetően.” Miller kijelentette, hogy a megsemmisült járművekről készült felvételek hamisak lehetnek. 

Nagyon hasonlóan fogalmazott a Pentagon sajtótitkára, Pat Ryder is, aki azt mondta: az Egyesült Államok nem hagyta jóvá, hogy a nyugati felszereléseket az ukrán fegyveres erőkön kívüli félkatonai szervezetek is használhassák. Hozzátette: az amerikai tisztviselők „rendszeresen közlik Ukrajnával”, hogy Washington biztonsági segítségét csak az országon belül szabad felhasználni szuverenitásának megvédésére.

Mihajlo Podojak, az ukrán elnöki hivatal vezető tanácsadója szerint az ukrán vezetésnek „semmi köze” sincsen a Belgorod elleni támadáshoz. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen nem kommentálta, hogy amerikai fegyverekkel támadtak orosz területeket.

„Örülök, hogy több országban, például Lengyelországban végre megkezdődött az ukrán pilóták kiképzése az F–16-os vadászgépek vezetésére”, ez a folyamat időt vesz igénybe, de minél hamarabb kezdődik, annál jobb, mert ez megnyitja majd az utat ahhoz, hogy az ukrán erők megkapják a védelmükhöz szükséges vadászgépeket – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül -és biztonságpolitikáért felelős főképviselője kedden Brüsszelben, az EU-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve.

Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter az értekezlet előtt elmondta, hogy Kijev nyugat-európai támogatói szeretnék minél hamarább elkezdeni a kiképzést, és felgyorsítani a folyamatot, miután erre az Egyesült Államok is jóváhagyását adta.

Mint mondta,

a kiképzés, amely segít fokozni a harckészültséget, az első lépés a fejlett nyugati vadászgépek Ukrajnába szállítása felé, de ez a téma egyelőre még nem szerepel a napirenden.

Boris Pistorius német védelmi miniszter bírálta Magyarországot, amiért Budapest blokkolja az Ukrajnának nyújtott további katonai segélyt.

„Csalódott és ingerült vagyok magyar barátaink viselkedése miatt”  – jelentette ki.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán rámutatott, hogy az Európai Békekeretből már 5,7 milliárd eurót fordítottak az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására, és noha Magyarország álláspontja szerint ez eszkalációs veszélyt jelent, a kormány eddig nem lehetetlenítette el a kifizetéseket.

A külügyminiszter ugyanakkor világossá tette, hogy mindaddig ellenezni fogja az újabb részletet, amíg Ukrajna le nem veszi a semmilyen nemzetközi jogszabályt nem megsértő OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról.

Az uniós tagállamok védelmi minisztereinek találkozóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vett, aki sajtótájékoztatóján szintén üdvözölte, hogy Washington szabad utat adott a pilóták kiképzésének.

„Fontos lépés történt, amely részben lehetővé teszi számunkra, hogy majd vadászgépeket szállítsunk Ukrajnának”

– jelentette ki. Kiemelte, hogy a pilótaképzés nem jelenti azt, hogy a NATO a konfliktus részesévé válik, csak annyit, hogy a szövetséges államok támogatják Ukrajna önvédelemhez való jogát az orosz agressziós háborúval szemben.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Ukrajnának nyújtott támogatás hatékonnyá tételéhez a fegyver- és lőszergyártás fokozására is szükség van.

„El kell kerülnünk, hogy új akadályokat hozzunk létre a NATO-szövetségesek között, meg kell erősítenünk a transzatlanti ipari bázist annak biztosítása érdekében, hogy saját készleteinket fel tudjuk tölteni, így saját védelmünket is biztosítva továbbra is támogathassuk Ukrajnát” – mondta Stoltenberg.

Mint mondta,

a jövő hónapban tartandó NATO-védelmi miniszteri találkozóra a hadiipar képviselőit is meghívta, hogy a termelés felgyorsítása érdekében tárgyaljanak a szövetséges országokkal.

Véleménye szerint Putyin nagy stratégiai hibát követett el Ukrajna megtámadásával, mert alábecsülte az ukrán ellenállást és a NATO-szövetségesek szolidaritását és támogatását, amelynek köszönhetően az ukrán erők már több területet is visszafoglaltak.

„Teljesen biztos vagyok abban, hogy Ukrajnának megvan a kapacitása, az akarata, a bátorsága, úgy ahogy nekünk, szövetségeseknek az elkötelezettségünk amellett hogy ezt a háborút ne Putyin elnök nyerje” – jelentett ki a NATO-főtitkár.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ígéretet tett arra, hogy nem vetik be az amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépeket oroszországi célpontok ellen – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök.

„Zelenszkij egyértelműen megígérte, hogy nem fognak velük orosz légtérbe behatolni” – mondta Biden még Japánban a csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatón.

Az amerikai elnök elvileg megadta az engedélyt az Egyesült Államok által gyártott F–16-os vadászgépek Ukrajnába szállításához a szövetségi együttműködés keretében, mivel véleménye szerint megváltozott a katonai helyzet a háborúban álló országban.

Biden világossá tette: ha az ukrán csapatok sikeresen előre tudnak jutni a fronton, akkor előállhat olyan katonai helyzet, amelyben nagyobb hatósugarú fegyverekre lesz szükségük, mint amilyenekkel jelenleg rendelkeznek.

Hozzátette azt is, hogy egy jövőbeli orosz-ukrán békemegállapodás esetén az F–16-os vadászgépek növelhetik Ukrajna vezetésének önbizalmát arra az esetre, ha az orosz csapatok ismét megtámadnák az országot.