RETRO RÁDIÓ

Fennáll a veszély, hogy az ukrán menekültek többsége külföldön marad

t.t.
Szerző
t.t.
Létrehozva2023. 04. 05. 18:00

Minél tovább tart a háború, annál több ukrán menekült marad végleg távol a hazájától.

Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) februári adatai szerint az orosz támadás kezdete óta az Ukrajnából Európába érkezett menekültek száma elérte a 7 915 287 főt.  4,9 millió menekült vesz részt a nemzeti átmeneti szociális védelmi és támogatási programokban. Összességében a múlt év február 24-e óta több mint 17 millió ember hagyta el Ukrajnát a szomszédos országokba, és körülbelül 9,2 millió lakóhelyét elhagyni kényszerült személy tért vissza Ukrajnába.

ukrán menekültek
Az ukrán menekültek többsége Lengyelországban tartózkodik. Fotó: BEATA ZAWRZEL

A Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán feltett kérdésében arra volt kíváncsi, hogy olvasóik szerint visszatérnek-e a háborús menekültek Ukrajnába. Válaszadóik 67,3 százaléka pesszimista a külföldre költözött ukrajnaiak visszatérést illetően. A fennmaradó 32,7 százalék szerint azonban van remény arra, hogy a többség a háborút követően Ukrajnában folytatja az életét.

Ez az eredmény nem meglepő, hiszen a nők gyermekeik biztonsága érdekében hagyták el az országot, míg a férfiak nagy részének a hadiállapot idején tilos elhagyni az országot. A megkérdezettek közül a legtöbben Kijevből (14%), Dnyipropetrovszk (12%) és Harkiv (11%) megyéből származnak.
A felnőtt menekültek túlnyomó többsége (70%) felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ez a mutató sokkal magasabb, mint a felsőfokú végzettségűek aránya Ukrajnában (29%) és az EU-ban (33%). Mindez azt eredményezheti, hogy az ukrán menekültek könnyebben tudnak majd munkát találni az EU-ban, másrészt a magasan kvalifikált szakemberek hiányát okozhat Ukrajnában.

Az ukrán menekültek többsége Lengyelországban (38%), Németországban (20%), Csehországban (12%) és Olaszországban (6%) tartózkodik.

Ezekben az országokban ideiglenes védelmi státuszt kaphatnak, amely jogot biztosít számukra a tartózkodásra, a munkavállalásra, az egészségügyi ellátásra és az oktatásban való részvételre. Azonban minden ország önállóan dönti el, hogy milyen szociális juttatásokat biztosít az ukránoknak, és hogyan adaptálja őket a társadalmi élethez.
A legbőkezűbb a szociális segélyek terén Németország: ott az ukránok havi 400 euró munkanélküli segélyt, továbbá gyermekellátást (a gyermek életkorától függően havi 285-376 euró) és lakásbérleti támogatást kaphatnak. Lengyelországban az egyetlen rendszeres segély, amelyet a menekültek kaphatnak, az a gyermektámogatás (körülbelül havi 100 euró). Csehországban az ukránok csak egyszeri segélyben részesülhetnek (kb. 200 euró). Olaszországban három hónapon keresztül havi 300 eurót folyósítanak. (Romániában most szigorítanak a menekültellátási rendszeren - a szerk.) 

Németországban a menekültek mindössze 15%-a dolgozik, Olaszországban ez az arány 12%. Lengyelországban az ukránok 41%-a, Csehországban 47%-a áll alkalmazásban.

Mint kiderült, az ukránok 50 százaléka határozottan tervezi a visszatérést, 24%-a inkább tervezi.

Azonban minél tovább tart a háború, annál többen alkalmazkodnak a külföldi élethez. A megkérdezettek fele a visszatérést csak a háború végét követően fontolgatja, harmada a harcok és légicsapások megszűnése esetén tenné ugyanezt. A gazdasági tényezők is fontosak: sokakat visszatart az ukrajnai jól fizető állás hiánya és az alacsony életszínvonal.

Ukrajnában már a háború előtt is nehéz volt a demográfiai helyzet: a lakosság elöregedett, a halálozási arány meghaladta a születések számát. A menekültek és gyermekeik külföldön maradása komoly veszélyt jelent Ukrajnára.

 

 

 

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.