tóth gabi
Minél tovább tart a háború, annál több ukrán menekült marad végleg távol a hazájától.
Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) februári adatai szerint az orosz támadás kezdete óta az Ukrajnából Európába érkezett menekültek száma elérte a 7 915 287 főt. 4,9 millió menekült vesz részt a nemzeti átmeneti szociális védelmi és támogatási programokban. Összességében a múlt év február 24-e óta több mint 17 millió ember hagyta el Ukrajnát a szomszédos országokba, és körülbelül 9,2 millió lakóhelyét elhagyni kényszerült személy tért vissza Ukrajnába.
A Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán feltett kérdésében arra volt kíváncsi, hogy olvasóik szerint visszatérnek-e a háborús menekültek Ukrajnába. Válaszadóik 67,3 százaléka pesszimista a külföldre költözött ukrajnaiak visszatérést illetően. A fennmaradó 32,7 százalék szerint azonban van remény arra, hogy a többség a háborút követően Ukrajnában folytatja az életét.
Ez az eredmény nem meglepő, hiszen a nők gyermekeik biztonsága érdekében hagyták el az országot, míg a férfiak nagy részének a hadiállapot idején tilos elhagyni az országot. A megkérdezettek közül a legtöbben Kijevből (14%), Dnyipropetrovszk (12%) és Harkiv (11%) megyéből származnak.
A felnőtt menekültek túlnyomó többsége (70%) felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ez a mutató sokkal magasabb, mint a felsőfokú végzettségűek aránya Ukrajnában (29%) és az EU-ban (33%). Mindez azt eredményezheti, hogy az ukrán menekültek könnyebben tudnak majd munkát találni az EU-ban, másrészt a magasan kvalifikált szakemberek hiányát okozhat Ukrajnában.
Az ukrán menekültek többsége Lengyelországban (38%), Németországban (20%), Csehországban (12%) és Olaszországban (6%) tartózkodik.
Ezekben az országokban ideiglenes védelmi státuszt kaphatnak, amely jogot biztosít számukra a tartózkodásra, a munkavállalásra, az egészségügyi ellátásra és az oktatásban való részvételre. Azonban minden ország önállóan dönti el, hogy milyen szociális juttatásokat biztosít az ukránoknak, és hogyan adaptálja őket a társadalmi élethez.
A legbőkezűbb a szociális segélyek terén Németország: ott az ukránok havi 400 euró munkanélküli segélyt, továbbá gyermekellátást (a gyermek életkorától függően havi 285-376 euró) és lakásbérleti támogatást kaphatnak. Lengyelországban az egyetlen rendszeres segély, amelyet a menekültek kaphatnak, az a gyermektámogatás (körülbelül havi 100 euró). Csehországban az ukránok csak egyszeri segélyben részesülhetnek (kb. 200 euró). Olaszországban három hónapon keresztül havi 300 eurót folyósítanak. (Romániában most szigorítanak a menekültellátási rendszeren - a szerk.)
Németországban a menekültek mindössze 15%-a dolgozik, Olaszországban ez az arány 12%. Lengyelországban az ukránok 41%-a, Csehországban 47%-a áll alkalmazásban.
Mint kiderült, az ukránok 50 százaléka határozottan tervezi a visszatérést, 24%-a inkább tervezi.
Azonban minél tovább tart a háború, annál többen alkalmazkodnak a külföldi élethez. A megkérdezettek fele a visszatérést csak a háború végét követően fontolgatja, harmada a harcok és légicsapások megszűnése esetén tenné ugyanezt. A gazdasági tényezők is fontosak: sokakat visszatart az ukrajnai jól fizető állás hiánya és az alacsony életszínvonal.
Ukrajnában már a háború előtt is nehéz volt a demográfiai helyzet: a lakosság elöregedett, a halálozási arány meghaladta a születések számát. A menekültek és gyermekeik külföldön maradása komoly veszélyt jelent Ukrajnára.