Védelemre szoruló menekültek követtek el több százezer bűncselekményt

 A 2022-es országos bűnügyi statisztika (PKS) szerint az erőszakos bűncselekmények száma 197 ezerre emelkedett Németországban tavaly. 2019-hez képest 8,9 százalékos a növekedés, a súlyos testi sértések száma is 8,7 százalékkal nőtt. A késes támadásokat csak 2020 óta regisztrálják, a tavalyi 8160 ilyen jellegű bűncselekmény 15,4 százalékos növekedést mutat a 2021-es 7071 esethez képest.
 

A fiatalkorú gyanúsítottak száma 93 ezer volt 2022-ben, aggasztó fejlemény, hogy a diákok a csevegőcsoportokban gyermekpornográf videó- ​​és képfájlokat is terjesztenek. A kiskorúak által elkövetett leggyakoribb bűncselekmények közé a lopás, testi sértés, vagyoni károkozás, valamint a kábítószerrel kapcsolatos ügyek tartoznak.
 

– mondta 

 a Bildnek. Mint ismeretes, a közelmúltban meggyilkolt 12 éves Luise esete sokkolta az embereket. A lányt az azonos korú diáktársak 75-ször szúrták meg.

A gyanúsítottak teljes száma 2,093 millióra emelkedett! Ez 10,7 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest.

► A 2 millió gyanúsított közül 783 876 nem német állampolgár (22,6 százalékos növekedés).

► Köztük 310 062 bevándorló volt (plusz 35 százalék). A rendőrség „bevándorlóként” definiálja a „menedékkérő”, „védelemre jogosult”, „engedély nélkül tartózkodó” és „tűrt” tartózkodási státusú személyeket.

Manuel Ostermann úgy véli: 

Lényegesen több volt a lopás és a betörés
A gépjárműlopással kapcsolatos 25 511 eset 18,2 százalékos növekedést mutat a 2021-es számokhoz viszonyítva, nincsenek biztonságba a kerékpárok sem, ezek száma 265 ezer volt, ez 13,7 százalékos növekedésnek felel meg.  A zsebtolvajlások és bolti lopások esetében viszont több mint 30 százalékkal nőtt az eljárások száma. A lakásokba és házakba történt 65 908 betörés 21,5 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest.

Dirk Peglow, a Német Bűnügyi Nyomozók Szövetségének elnöke hangsúlyozza, hogy a „kiberbűnözés” terén van egy nagy be nem jelentett terület. A feljegyzett 136 865 eset csak töredéke lehet a ténylegesen történteknek.

Németország a nemzetközi bűnözés Eldorádója lesz – így reagált a német rendőrök szakszervezetének vezetője arra a bejelentésre, hogy a berlini kormány továbbra is létszámkorlátozás nélkül fogadja be a migránsokat. A rendőrszakszervezet elnöke szerint a kabinet figyelmen kívül hagyja a migrációval járó veszélyeket. A statisztikák alapján ugyanis Németországban jelentősen emelkedett a migránsok által elkövetett erőszakos bűncselekmények száma.

„Ha így megy tovább, Németország lesz a nemzetközi bűnözés Eldorádója” – ezt nyilatkozta a napokban a német rendőrszakszervezet elnöke. Heiko Teggatz kijelentette, komoly veszélyt jelent Németországra, hogy az Olaf Scholz vezette szövetségi kormány kitart a bevándorlás támogatása mellett – számolt be az M1 Híradója.

Néhány napja ugyanis Nancy Faeser belügyminiszter egy interjúban arról beszélt, hogy a jövőben sem lesz felső létszámkorlát az országba érkező migránsok számának, és hogy emiatt nem nyújtanak gazdasági támogatást azoknak az országoknak, ahonnan a legtöbb bevándorló érkezik.

Rendőrautók a szászországi Bautzenben lévő Kornmarkt téren, 2016. szeptember 14-én este, miután mintegy 80 fiatal helyi lakos és húsz fiatal migráns került összetűzésbe. Az összetűzés előzménye, hogy a fiatalok „Bautzen a németeké” szlogent skandáltak. A városban elszállásolt migránsok megdobálták a helyszínre vezényelt mintegy 100 rendőrt, akik paprikaspray-vel és gumibottal léptek fel a támadókkal szemben. (MTI/EPA/Xcitepress/Christian Essler)

A rendőrszakszervezet vezetője szerint a belügyminiszter elveszítette a kapcsolatot a valósággal, a német kormány pedig figyelmen kívül hagyja a migrációval járó közbiztonsági veszélyeket.

A korábban kiszivárgott dokumentumok szerint ugyanis Németországban jelentősen emelkedett az olyan erőszakos esetek száma, amelyekben migrációs hátterűek voltak a gyanúsítottak, és ez folyamat a szexuális indíttatású bűncselekményeknél is kimutatható.

A migrációs nyomás azonban nem enyhül, sőt, évek óta nem érkeztek ilyen sokan. A német szövetségi migrációs hivatal adatai szerint az év első két hónapjában majdnem 55 ezer menedékkérelmet nyújtottak be. Ez csaknem 85 százalékos növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest.

A szövetségi rendőrség belső helyzetjelentései pedig azt mutatják, hogy az év elején több mint 220 százalékkal több illegális migráns indult útnak a földköz-tengeri útvonalon, a balkáni útvonalon pedig majdnem 150 százalékkal többen érkeztek eddig tavalyhoz képest.

A jövő tavaszi európai parlamenti választásokkal záruló európai uniós törvényhozási ciklus végéig meg kell valósítani a közösség menekültügyi rendszerének reformját – jelentette ki a német belügyminiszter pénteken Berlinben öt tagállam képviselőivel folytatott megbeszélése után.

Nancy Faeser a belga, a francia, az olasz, a spanyol és a svéd kormány migrációs és menekültügyi kérdésekkel foglalkozó tagjával tartott találkozó után kiemelte, hogy a felelősségvállalás és a szolidaritás elvére kell építeni az új rendszert, amelynek a menedékkérők tagállamok közötti önkéntes alapú szétosztását szabályozó „önkéntes szolidaritási mechanizmust” is tartalmaznia kell.

Hozzátette:

a tagállamoknak nyárig megegyezésre kell jutniuk, hogy maradjon elég idő a jogalkotási folyamatra a törvényhozási ciklus végéig.

Hangsúlyozta, hogy a reform nélkül „nagy veszélybe” kerül a belső határok állandó ellenőrzése nélküli schengeni térség. Ezt a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is tudnia kell – mondta.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a határkerítések „részben hozzátartoznak” a rendszerhez, ha a közösség külső határának biztosítását szolgálják, de a reform célja nem a „bezárkózás”.

Hozzátette, hogy a német kormány fordulatot hajt végre a migrációs politikában, az „irreguláris migráció” visszaszorítására törekszik, és az együttműködésért cserébe partnerséget és a munkavállalási célú legális, szabályozott bevándorlás lehetőségét kínálja fel az úgynevezett származási országoknak.

Ez a partneri együttműködés alkalmas lehet arra, hogy „szétzúzza az embercsempészek üzleti modelljét”

– fogalmazott. Kifejtette: a közös új menekültügyi rendszerben gondoskodni kell a menedékkérők szabályos nyilvántartásba vételéről, amint belépnek az EU területére, és lehetőleg már ebben az első szakaszban meg kell állapítani, hogy az illető jogosult-e menedékjogra.

További fontos elem a fellépés az úgynevezett másodlagos migrációval szemben, vagyis annak megakadályozása, hogy a menedékkérők az ügyükben illetékes tagországból átvándoroljanak más uniós tagországba.

Az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét ellátó Svédország képviseletében Anders Hall belügyi államtitkár kiemelte, hogy

a soros elnökség osztja a német aggodalmakat a schengeni övezet működését fenyegető veszélyekről.

Hozzátette, hogy a reform sikeréhez súlyos kompromisszumokra, nehezen megtett kölcsönös engedményekre lesz szükség, amelyek révén senki nem lesz teljesen elégedett az új rendszerrel, de legalább mindenki „egyformán elégedetlen” lehet.

A következő soros elnök, a tisztséget júliustól ellátó Spanyolország képviseletében Fernando Grande-Marlaska belügyminiszter ugyancsak hangsúlyozta, hogy „sürget az idő”. Hozzátette, hogy a szabad mozgás a schengeni övezetben az EU legnagyobb vívmányai közé tartozik, ezért csak legvégső és különleges esetben szabad visszatérni az térség belső határainak állandó ellenőrzéséhez.

A tavalyi évben többek között az Iszlám Állam (ISIS) dzsihadista terrorszervezethez köthető külföldi állampolgárok juthattak be illegálisan a La Manche csatornán keresztül Észak-Franciaországból az Egyesült Királyságba, ahol a legtöbbjük azóta menedékjogi kérelmet is benyújtott. Az előbb említett terrorgyanús személyek közül Daily Mail napilap értesülései szerint 19 férfi vélhetően jelenleg a brit adófizetők pénzén szállodákban lakik.

A lap kiemelte, hogy a 19 személy közül korábban már heten megfigyelés alatt álltak más országokban, mielőtt Nagy-Britanniába érkeztek volna, továbbá a csoport néhány tagját már a brit hírszerző ügynökség (MI5), a kormányzati kommunikációs központ (GCHQ) és terrorelhárítás szerve is szemmel tartja. A brit kormány azonban tehetetlen, ugyanis az emberi jogi törvényeknek értelmében nem lehetséges kitoloncolásuk, mivel hazájukban kínzás vagy bántalmazás veszélye fenyegeti őket.

A tavaly érkezett ismert terrorgyanús személyek közül öt iraki, öt iráni, négy afgán, négy szomáliai, továbbá egy személy líbiai származású. Továbbá az előbb említett hét megfigyelés alatt álló migráns közül öt az Iszlám Állam terrorszervezethez vagy annak valamelyik mellékszervezetéhez köthető,

melyből három iraki migráns és még két személy az ISIS afganisztáni társszervezetével, az Iszlám Állam-Horaszán tartományi csoportjával áll kapcsolatban. A fennmaradó kettő iráni terrorcsoportokkal hozható összefüggésbe.

A brit biztonsági szolgálatok a terrorgyanús személyek csoportjába tartozó legtöbb migráns valódi személyazonosságát a La Manche csatornán érkezők rutinszerű vizsgálatkor, ujjlenyomatok segítségével állapították meg. Az ellenük szóló bizonyítékok ugyan eltérők, azonban feltételezések szerint korábbi ítéleteket és hírszerzési anyagokat is tartalmazhatnak.

Az ügy nagy nyomást gyakorol a brit kormány illegális migrációról szóló törvényjavaslatának ellenzőire. A tervezet a csatornán érkező migránsok visszaszorítását venné célba, mely szerint minden olyan illegális migránst kitoloncolnának, aki biztonságos ország érintésével érkezik az Egyesült Királyságba, így ezek a személyek Ruandában várhatnák meg menedékkérelmük elbírálását.

Szembe kellene végre nézni a valósággal

Bob Seely, a konzervatívok parlamenti képviselője az eset kapcsán felháborodásának adott hangot, mint fogalmazott: „Most már nemcsak bűnözők érkeznek illegálisan az országba, hanem terrorista kötődésű emberek is. Ez megdöbbentő és mélységesen aggasztó. Biztonsági szervezeteinknek már így is elég dolguk van, mindemellett az egyre növekvő külföldi terrorgyanús személyek beáramlása miatti ellenőrzéseket is még tovább kellene fokozniuk. Azoknak pedig, akik ellenzik a kormány intézkedéseit az átkelő hajók okozta (migráns)válság megállítására, őszintén szükségük van arra, hogy a valósággal szembenézzenek.”

A brit határőrség 60 illegális migránst szállító Hurricane mentőhajója visszatér Doverbe a La Manche csatornáról 2022. augusztus 4-én. (Fotó: MTI/EPA/Stuart Brock)

Egy másik konzervatív politikus, Natalie Elphicke szerint

„az emberek joggal aggódnak amiatt, hogy a terrorizmussal gyanúsítottak hajókon léphettek be az országunkba, és nem tartóztatták fel őket. Ez egy olyan botrány, amely nem mellesleg komoly nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet. A minisztereknek sürgősen felül kell vizsgálniuk a helyzetet, továbbá biztosítaniuk kell azt is, hogy a közbiztonság védelme mindig előnyt élvezzen”.

Alan Mendoza, a Henry Jackson Society elnevezésű terrorizmus ellen küzdő szervezet ügyvezető igazgatója és társalapítója is aggasztónak tartja a helyzetet: „Már így is elég gondunk van a hazai terrorfenyegetettséggel anélkül, hogy még másokat is importálnánk, akik ezt (a szituációt) csak tovább fokozzák. Ez eléggé szörnyű, és tovább erősíti a kormány azon állítását, hogy a csatornán keresztül történő migráció valós veszélyt jelent”.

Az MI5 mintegy háromezer úgynevezett megfigyelésre érdemes személyt tart nyilván, akik ellen aktív nyomozás folyik

Azonban a rendőrség és az MI5 a rendkívül magas költségek miatt

legfeljebb csak tíz ilyen személy intenzív, éjjel-nappal tartó megfigyelését tudja vállalni, ugyanis egy gyanúsított megfigyeléséhez több mint húsz fegyveres rendőrnek kell dolgoznia, ami évente akár több mint kétmillió fontba (kb. 858 millió forint) is belekerülhet.

A 19 terrorgyanús személy elleni büntetőeljárás lefolytatása pedig jelenleg lehetetlennek tűnik – mutatott rá a Daily Mail, ugyanis ha az ellenük indított ügyek megfigyelési anyagokon – vagy más, hírszerzéstől származó információkon – alapulnak, azok ebben az esetben nem használhatók fel a brit bíróságon. Az MI5 és a hírszerző ügynökség (MI6) ugyanis ellenáll az ilyen bizonyítékok nyílt bírósági felhasználására irányuló kísérleteknek, mivel attól tartanak, hogy az leleplezné megfigyelési képességeiket vagy pedig veszélybe sodorná titkos forrásaikat.

Ezáltal a gyanúsítottak őrizetbe vétele, valamint előzetes letartóztatása sem lehetséges, mivel a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nincs kilátás arra, hogy vádat emelhetnek vagy pedig büntetőeljárást indíthatnak ellenük – tette hozzá a brit lap.

Drákói szigorral próbálja megállítani az illegális bevándorlást London. Egy készülő új törvény szerint mindenkit kitoloncolnak, aki biztonságos ország érintésével érkezik az Egyesült Királyságba. A tervek szerint a migránsokat Ruandába telepítenék.
Egy építőipari szakképzési központ végzőseivel pózolt Ruandában a brit belügyminiszter a hét végén. A tervek szerint a jövőben az Egyesült Királyságból áttelepített illegális bevándorlók is részt vehetnek a képzésen. Suella Braverman egy épülő lakótelepet is megtekintett, ahol a helyiek mellett az ide szállított migránsok is fedélhez juthatnak.

London tavaly áprilisban állapodott meg a ruandai kormánnyal arról,

hogy a brit hatóságok áttelepíthetik a közép-afrikai országba mindazokat, akik illegálisan lépnek be a szigetország területére.

A deportált migránsok Ruandában várhatják meg, hogy az Egyesült Királyságban elbírálják menedékkérelmüket. Akit visszautasítanak, az maradhat az afrikai országban. A brit kormány első körben 120 millió fonttal, azaz több, mint 55 milliárd forintnak megfelelő összeggel finanszírozza a programot.

Ám azóta még egyetlen kitoloncolt bevándorló sem érkezett Ruandába, miután több szervezet és magánszemély a bíróságon támadta meg az egyezséget.

Tavaly júniusban az Emberi Jogok Európai Bírósága ideiglenes döntéssel akadályozta meg, hogy elinduljon az első, néhány fős csoportot szállító repülőgép Kigaliba. Bár decemberben a londoni felsőbíróság jogszerűnek minősítette a programot, a fellebbezések miatt az ügy tovább húzódik.

A brit kormány azonban bizakodó.

A belügyminiszter vasárnap aláírta a paktum kiterjesztését, amelynek értelmében Ruanda akár korlátlan számú bevándorlót is kész fogadni.

„Egészen biztos vagyok abban, hogy mindez jelentősen akadályozza majd a kizsákmányolást. Aki illegálisan érkezik az Egyesült Királyságba, mondjuk egy lélekvesztőn, miután fizetett az embercsempészeknek, közben kockáztatja saját és mások életét, annak nem lesz joga az Egyesült Királyságban élni. A tervezett jogszabályok az embercsempészbandák lehetőségeit is leszűkítik” – jelentette ki Braverman.

A londoni parlament már tárgyalja a törvényjavaslatot, amelynek értelmében mindenkit ki kell toloncolni, aki biztonságos országok érintésével érkezik.

Menedékkérelmet sem nyújthatnak be, és végleg kitiltják őket az Egyesült Királyságból. A szigorú szabály a kísérő nélkül érkező gyermekekre nem lesz érvényes.

Közben a brit és a francia kormány is aláírt egy új megállapodást, amely szerint London évente több, mint 60 milliárd forintnyi összeggel támogatja a francia parti őrséget, hogy segítsen feltartóztatni a La Manche csatornán át a brit sziget felé tartó illegális migrációt.

A Calais környékéről induló csónakok a csatorna legszűkebb pontján kelnek át, és általában Dover közelében érnek partot. A helyiek kételkednek abban, hogy a bevándorlási szabályok szigorítása megfékezi az áradatot.

„Nem hiszünk az egészben, de valójában nem is tehetünk semmit. Hiába rakjuk fel a migránsokat Doverben az első kompra, mert a franciáknak sem kellenek, így újra megjelennek a brit partoknál” – vélte egy doveri férfi.

A brit belügyminisztérium összesítése szerint csak tavaly 45 ezer illegális bevándorló kelt át csónakkal Franciaországból az Egyesült Királyságba, csaknem kétszer annyian, mint az előző évben.