Létrehozva: 2023.04.17.
Módosítva: 2023.04.17.

Eva Kaili visszatérne az Európai Parlamentbe, hogy a "lelkiismerete szerint szavazhasson"

A korrupcióval vádolt EP-képviselő a "jogait és kötelességeti" kívánja gyakorolni, amivel a választói megbízták.

Szerző Gaál József

Vissza akarok térni az Európai Parlamentbe, hogy a lelkiismeretem szerint szavazhassak, ahogy azt a bebörtönzésem előtt is tettem - jelentette ki Eva Kaili a szabadulás után adott első interjújában. A brüsszeli korrupciós botrány első számú gyanúsítottja a To Vima görög hetilapnak beszélt a rácsok mögött töltött időről, családról, politikai karrierről, valamint arról, mit fog tenni, ha a bíróság előtt nem sikerült tisztáznia azt a 600 ezer euró kenőpénzt, melyet bőröndökbe rejtve találtak a brüsszeli lakásán még decemberben a rendőrök.

Eva Kaili széles mosollyal az arcán hajtott ki a Haren luxusbörtönből péntek délután (Forrás. Twitter)

Mint ismert, az Európai Parlament volt szocialista alelnöke 4 hónap után, pénteken szabadult az előzetes letartóztatából. Kaili széles mosollyal az arcán, egy Mercedes hátsó ülésén gurult ki a börtön kapuján, majd a brüsszeli lakásába hajtott édesapja és ügyvédje, Michalis Dimitrakopoulos kíséretében. A rácsok mögött töltött idő során Kaili rendszeresen panaszkodott fogva tartási körülményeire, amit "harmadik világbeli kínzáshoz hasonlított". Ezzel szemben az igazság, hogy a Brüsszel külvárosában található Haren „luxusbörtönfalu”, ahol Kaili is raboskodott, számos kikapcsolódási lehetőséget biztosít a raboknak, akik még múzeumba is elmehetnek, ha éppen ahhoz támad kedvük. Emellett a cellákban saját hűtőszekrény, televízió, állítható termosztát, bejövő hívásokat fogadó vonalas telefon is rendelkezésre áll, valamint mindenféle relaxációs zónák, szociális műhelyek, sportpályák, játszó- és terápiás szobák.

Ügyvédei többszöri kérvényezésének köszönhetően Kaili most elektronikus nyomkövetővel a lábán, házi őrizetbe került a brüsszeli otthonába, ahol decemberben 600 ezer euró kenőpénzt találtak bőröndökbe rejtve a belga hatóságok. Egy hétvégén megjelent interjúban a szocialista politikus azt közölte: a házi őrizetet sem tartja igazságosnak, és a jogi képviselői már azon dolgoznak, hogy újra szabad ember lehessen. Sőt, azt is el szeretnék érni, hogy "a mandátuma lejártáig visszatérhessen az Európai Parlamentbe, hogy gyakorolja a jogait és kötelességeit, azaz részt vegyen az üléseken, és a lelkiismerete szerint szavazzon, mint ahogy azt mindig is tette.”

Arra az újságírói kérdésre, hogy mik a tervei a korrupciós ügy lezárulta után, Kaili kijelentette, hogy nem tér vissza a hazájába, Görögországba, ha nem sikerül bizonyítania az ártatlanságát. Mint fogalmazott, szégyellne szembenézni a szavazóival, akik Európai Parlamentbe juttatták.

Eva Kaili lakásán 600 ezer euró készpénzt találtak a brüsszeli hatóságok

A korrupciós hálózat kulcsfigurái közül Kaili került szabadlábra utolsóként, az ügy többi gyanúsítottja – köztük Eva Kaili édesapja és élettársa, Francesco Giorgi – már korábban szabadulhatott az előzetesből. A szocialista Andrea Cozzolino a kezdetek óta házi őrizetben van. Két másik olasz EP-képviselőt, Pier Antonio Panzerit és Marc Tarabellát pedig néhány napja engedték ki, őket is otthonukban nyomkövetővel figyelik meg. Kailit és társait azzal vádolják, hogy kenőpénzeket fogadtak el Katartól és Marokkótól, cserébe számukra kedvezően befolyásolták az uniós döntéshozatalt.

Belga hírforrósok szerint a brüsszeli korrupciós botrány miatt elrendelt nyomozás első szakasza, tehát a bizonyítékok összegyűjtése lezárult, és jelenleg ezek kiértékelése zajlik. Egyes becslések szerint a ügy első bírósági tárgyalására legkorábban két év múlva kerülhet sor. Szakértők úgy vélik, ha a gyanúsítottakat elítélik, legfeljebb két év börtönbüntetésre számíthatnak, amiből jó esetben is csak néhány hónapot kell majd leülniük a jó magaviseletre, valamint az előzetes letartóztatásra vonatkozó szabályok miatt.

Szigorít az Európai Parlament a katari és marokkói diplomatákkal való kapcsolattartás területén. A Politico hírportál arról ír, hogy a brüsszeli korrupciós botrányban leginkább érintett két országon túl Kínával, Belorusszal, Iránnal és Oroszországgal kapcsolatban is korlátozásokat állapítottak meg a döntéshozók. A szabályok betartása azonban semmilyen szankcióhoz nincs kötve, így minimum kétséges, mennyire működhet az új rendszer.

 

Vezető európai parlamenti képviselők által csütörtökön zárt ajtók mögött tartott ülésen elfogadott új irányelvek szerint a képviselőknek és munkatársaiknak engedélyt kell kérniük a parlamenttől, ha meghívják az országok diplomatáit a parlament épületébe, és a törvényhozóknak tájékoztatniuk kell Roberta Metsola elnököt is, ha találkoznak velük, írja a Politico.

Az irányelvek azonban nem kötelező érvényűek, azaz a képviselőket nem szankcionálják, ha nem tartják be azokat.

 

Egyszerű hivatalos utak nem, nemzetközi rendezvények igen

Céljuk elsősorban az, hogy tisztázzák, az európai parlamenti képviselők hogyan járjanak el, valamint hogy Metsola és a vezető köztisztviselők nagyobb rálátást kapjanak arra, hogy ki kivel találkozik. Eközben Belgiumban folyik a büntetőeljárás Eva Kaili, Marc Tarabella volt európai parlamenti vezetők és társaik ellen. A lépés ugyanakkor nem kapcsolódik a folyamatban lévő átláthatósági és etikai reformhoz, amelyet a parlament nyárig akar lezárni.

Tudnunk kell, hogy kivel és miért találkoznak. Azt hiszem, mindenki megérti, hogy ezentúl ezekre nem lehet szokásos ügymenetként tekinteni

– fogalmazott egy névtelenséget kérő európai parlamenti képviselő.

A dokumentum azt is tartalmazza, hogy a képviselők nem utazhatnak hivatalos úton Katarba vagy Marokkóba, amíg a Kailiék elleni büntetőjogi vizsgálat tart. Ugyanakkor nyitva hagyja az ajtót az európai parlamenti képviselőknek, hogy részt vegyenek a Katar és Marokkó által szervezett nemzetközi rendezvényeken.

Ilyen például az Unió a Mediterrán Térségért nevű szervezet parlamenti közgyűlése, amely 44 ország törvényhozását – köztük az Európai Parlamentet – tömörítő formátum, és amelyet jelenleg Marokkó elnököl.

A dokumentum azt is kimondja, hogy azok a katari és marokkói lobbisták, akik bejelentkeztek az úgynevezett átláthatósági nyilvántartásba, „a folyamatban lévő eljárásokra tekintettel” nem léphetnek be a parlament területére. 

Ennek az intézkedésnek a hatása azonban csekély a Politico szerint, mert az irányelvek csak azokra a lobbistákra vonatkoznak, akik önkéntesen jelentik be a nyilvántartásba, hogy tárgyalópartnereik Katarból vagy Marokkóból származnak – amit szinte biztosan nem mindegyikük tesz meg.

Egymást idegesen méregető európai parlamenti szocialista képviselőkről írta egy korábbi cikkében a Politico. Az Európai Parlament (EP) második legnagyobb, baloldali Szocialisták és Demokraták (S&D) frakciójának tagjai közül sokan gondolkodnak úgy a brüsszeli lap szerint, hogy hiába a megbonthatatlannak hitt politikai szövetség, a brüsszeli korrupciós botrány kirobbanásakor tanúsított egység és a hatékonyan keresztülvitt, mélyenhatónak szánt etikai reformok, a botrányok miatt jelentősen csökkent a bizalmuk egymás iránt, és ez a 2024-es európai parlamenti választásokon komolyan visszaüthet.

Az Európai Parlament baloldali S&D frakciója az utóbbi hónapokban többnyire a korrupciós botrányaival szerepelt a sajtóban: az Eva Kaili egykori EP-alelnök által elfogadott jelentős összegű kenőpénzektől kezdve Maria Arena európai parlamenti képviselő viselkedésén át – Arena egy elfogadott, de le nem jelentett katari út kapcsán adminisztratív hibáról beszélt és saját asszisztensét hibáztatta – egészen Marc Tarabella és többek letartóztatásáig elmondható, hogy egymást érik az S&D kapcsán feltárt terhelő esetek. A frakció soraiban a Politico szerint ezért egyre bizalmatlanabbak egymással a képviselők, mivel egyszerűen képtelenség megmondani, lesz-e még a fentiekhez hasonló eset. 

A nyilvánosság előtt a csoport figyelemre méltó szolidaritást tanúsított a korrupciós botrány kapcsán. A frakció vezetője, Iratxe García ambiciózus etikai reformjavaslatot készített, és belső vizsgálatot indított anélkül, hogy nyíltan megkérdőjelezték volna a vezetését, azonban a háttérben a bizalmatlanság és elkeseredés uralkodik.

Úgy érzem, hogy elárultak a képviselőcsoportunk munkatársai

– mondta Mohammed Chahim holland európai parlamenti képviselő. „Ami engem illet, mindannyian politikai áldozatok vagyunk, és remélem, hogy az igazságot egyszer nyilvánosságra tudjuk hozni”.

A kellemetlen hangulat áthúzódhat a 2024-es választásokra is: a botrányok komolyan árthatnak egyes baloldali jelöltek választási esélyeinek.

A frakciónak át kell gondolnia, hogyan nyerje vissza a választói bizalmat. Mindezt azután, hogy alapvetően jó pozícióból indultak: Olaf Scholz német kancellár hatalomra jutása és Sanna Marin finn miniszterelnök nemzetközi népszerűsége mellett tudtak politikai tőkét kovácsolni egyszerűen érthető témák – mint a folyamatos áremelkedés – napirendre tűzése révén.

„Egyszerűen semmit nem tudtunk arról, hogy mi folyik a háttérben” – nyilatkozta García, és fogadkozott, hogy a képviselőcsoport belső vizsgálata ki fogja deríteni, mit rontottak el. „Egyelőre viszont hagynunk kell, hogy a [vizsgálat lefolytatásáért felelős] emberek dolgozzanak” – fogalmazott a frakcióvezető.

Az S&D frakció népszerűsége a Politico tagállami adatgyűjtések alapján készített összeállítása alapján másfél éve nem volt ilyen alacsony. A lap Poll of Polls című választási előrejelzésén látható, hogy a baloldali csoport leszakadóban van a még mindig legnépszerűbb Európai Néppárt mögött, illetve az is, hogy lassan kúszik felfelé az Európai Konzervatívok és Reformisták nevű frakció népszerűsége.

Az összesítés alapján egy elképzelt március 5-i EP-választáson a Néppárt 165 mandátumot nyert volna, míg az S&D másodikként zárt volna 134 pozícióval. Harmadik a liberális ALDE utódja, a Renew Europe (Újítsuk meg Európát) 94, majd az ECR 81 elnyert mandátummal.

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek