Az EU szinte biztosan visszaadja Oroszország lefoglalt vagyonát

Az orosz-ukrán háború befejezése után az Európai Bizottság szinte biztosan visszaadja Moszkvának az orosz jegybank befagyasztott pénzeszközeit - állítja a Die Welt online kiadása, egy, a lap birtokába került uniós jelentésre hivatkozva. A portál beszámolója szerint a brüsszeli tisztségviselők részéről ugyan megvan a politikai akarat, hogy az orosz vagyont egy az egyben odaadják Ukrajnának, de ennek áthidalhatatlan jogi akadályai vannak, ezért ezt a lehetőséget a zárt ajtók mögött már egy ideje elvetették.

Korábbi sajtóértesülések arról számoltak be, hogy az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió megközelítőleg 300 milliárd dollárnyi orosz devizatartalékot fagyasztott be a háború kirobbanása után. Ezekkel a pénzeszközökkel kapcsolatban az európai intézmények, valamint egyes tagállam vezetői többször kijelentették, hogy Ukrajna újjáépítési szükségleteire lehetne fordítani őket. De a Bizottság nemrég arra kijózanító következtetésre jutott, hogy ennek nincsenek meg a jogi keretei, ezért a tisztségviselők újabban kreatív megoldásokat keresnek. 

Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint a befagyasztott orosz vagyonból európai államkötvényeket vennének, melynek az évi 2,6 százalékos hozamából segítenék Ukrajnát. A Die Welt értesülései szerint ez a sürgősségi intézkedés valószínűleg jogilag lehetséges lenne. Ugyanakkor a lap hozzátette, hogy a Bizottság nehézségekbe ütközött az Európában lévő  lévő orosz vagyonok felkutatása során, ugyanis számos tagállam nem hajlandó adatokat szolgáltatni azok pontos helyéről és mértékéről. Ezzel kapcsolatban a Süddeutsche Zeitung hétfőn arról számolt be, hogy az EB még mindig nem tudja, pontosan hol van körülbelül 300 milliárd euró értékű befagyasztott orosz tartalék.

Az uniós vezetők mellett Volodimir Zelenszkij ukrán is többször kérte a nyugati országoktól, hogy a befagyasztott orosz vagyont használják fel Ukrajna újjáépítésére. Legutóbb épp csütörtök beszélt erről egy sajtótájékoztatón: „Fontos, hogy konkrét mechanizmusokat találjunk ki arra, hogy a befagyasztott orosz forrásokat megkaphassuk, hogy így kompenzálhassuk az Oroszország által okozott károkat”

Az Egyesült Államokban szintén parázs vita folyik a lefoglalt orosz vagyon sorsáról. A kongresszusi törvényhozók egy része igyekszik nyomást gyakorolni Joe Biden elnök kormányára, hogy fontolja meg egyes orosz kintlévőségek lefoglalását, melynek érdekébet olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, ami bizonyos esetekben engedélyezné ezt a kormányfőnek. Az amerikai kormányzat azonban eddig ellenállt ezeknek a kéréseknek, mert aggódik amiatt, hogy más külföldi központi bankokat elriasztana attól, hogy az Egyesült Államokban parkoltassanak a tartalékaikat. Az amerikai központi banki külföldi eszközeinek lefoglalása egyébként nem lenne példa nélküli. Szeptemberben ugyanis Washington úgy döntött, az afgán nemzeti bank 3,5 milliárd dollárnyi kintlévőségét egy svájci székhelyű szervezet felügyelete alá helyezi, hogy az iszlamista tálib rezsim ne férhessen hozzá.