A Kongresszus kivenné Joe Biden kezéből a nukleáris fegyverek indítógombját

Jelentősen korlátozná a mindenkori amerikai elnök nukleáris fegyverhasználati jogát egy törvénytervezet, melyet pénteken nyújtottak be a Kongresszus elé. A javaslat szerint az regnáló kormányfőnek nem lenne hatalma egyoldalúan atomcsapást elrendelnie, ehhez minden esetben a szövetségi kormány, azaz a Törvényhozás és Szenátus beleegyezésére lenne szüksége - írja a Republic World hírportál.

A törvényt, amely „a nukleáris fegyverek használatának korlátozása" nevet viseli, két demokrata párti politikus, Ed Markey szenátor és Ted Lieu képviselő nyújtotta be. Indoklásuk szerint "egyetlen elnöknek sincs alkotmányos joga kongresszusi felhatalmazás nélkül háborút indítania, ezért olyan csapást sem lenne szabadna egyedül elrendelnie, amely véget vetne az általunk ismert életnek".

A javaslatról szóló közleményükben a politikusok azt állítják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fenyegetettséget jelent a szabad világra nézve. Ezért az Egyesült Államoknak példát kell mutatni ezen a téren, és a Kongresszusnak meg kell fosztani az amerikai elnököt az atomcsapás elrendelésének jogától. "A háborús bűnös Vlagyimir Putyin miatt a nukleáris fegyverek kiszámíthatatlan használatából fakadó veszély még soha nem volt magasabb, mint most. Ezért szükséges megteremteni a védőkorlátokat az amerikai elnök nukleáris fegyverek indításának képességéhez" - érveltek a demokrata törvényhozók.

Emellett a politikusok egy olyan történetet is felemlegettek a javaslatuk mellett, melyet sokan városi legendának tartanak. Mint írták, 1969. április 15-én egy észak-koreai Mig-21-es vadászgép lelőtt egy felderítő küldetésen levő amerikai Lockheed EC-121 Warning Star kémrepülőt a Japán-tenger felett, kb. 160 kilométerre Észak-Korea partjaitól. A gép a tengerbe zuhant, a teljes legénysége, 31 katona meghalt. Amikor ez a hír eljutott a néhány hónapja beiktatott Richard Nixon amerikai elnökhöz, a kormányfő állítólag épp nagyon részeg volt, ezért elrendelte, hogy dobjanak egy 330 kilotonnás, a hirosimainál 22-szer nagyobb atombombát egy észak-koreai katonai reptérre. Az atomcsapás végül azért maradt el, mert Nixot tanácsadói, Henry Kissingerrel az élen rábeszélték az elnököt, hogy aludjon egyet a dologra, és józanodjon ki, mielőtt döntést hozna a kérdésben. A fáma szerint Nixon végül semmilyen megtorlóintézkedést nem hozott Észak-Koreával szemben - azon túl, hogy a környező tengereken fokozta a katonai jelenlétet.

Ed Markey és Ted Lieu szerint ez az incidens „felfedte annak a veszélyes lehetőségét, hogy egy szélhámos amerikai elnök nukleáris csapást rendeljen el a Kongresszus engedélye nélkül”.

Ahogy arról a Ripost is beszámolt, az atomháború veszélyére Orbán Viktor is felhívta a figyelmet pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Ha világháború lesz, akkor atomháború lesz – jelentette ki a miniszterelnök, aki az orosz–ukrán konfliktussal kapcsán hangsúlyozta: minden héttel romlik helyzet, az eszkaláció veszélye nő. A legutóbbi hírek szerint a britek szegényített urántartalmú lövedéket akarnak eljuttatni az ukrán frontra, Oroszország pedig taktikai atomfegyvereket telepít Belorussziába – tette hozzá.

Atomfegyvereket telepít Moszkva Fehéroroszországba. Ezt  az orosz elnök jelentette be két hete. Vlagyimir Putyin azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok is nukleáris fegyvereket állomásoztat európai szövetségesei területén. Washington úgy reagált: nem látják okát, hogy változtassanak politikájukon, és szerintük nem fenyeget a nukleáris háború veszélye. Az amerikai hadsereg vezérkari bizottsága azonban figyelmeztetett: két atomhatalom is fenyegeti Amerika nemzetközi érdekeit, ezért a védelmi kiadások növelését javasoAz orosz elnök azt mondta: a döntést Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel közösen hozták meg azután, hogy az

Egyesült Királyság bejelentette: szegényített urániumot tartalmazó lövedékek adnak át Ukrajnának.

Aljakszandr Lukasenka azt mondta: mi vagyunk a legközelebbi szövetségesetek. Amerika is nukleáris fegyvereket telepít szövetségesei területére, s kiképzi haderejét és pilótáit azok bevetésére. „Megegyeztünk, hogy mi is ezt fogjuk tenni anélkül, hogy megszegnénk az atomsorompó egyezményt” – fogalmazott Vlagyimir Putyin.

„Nincs okunk arra, hogy megváltoztassuk stratégiai nukleáris álláspontunkat” – így reagált az orosz elnök bejelentésére az amerikai külügyminisztérium szóvivője. A CNN-nek küldött közleményében Vedant Patel kijelentette:

nem látnak arra utaló jelet, hogy Oroszország nukleáris fegyverek bevetésére készülne.

Másként látja a helyzetet Dmitrij Medvegyev korábbi orosz miniszterelnök. Az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese kijelentette:

ha Ukrajna megpróbálja visszafoglalni a Krímet, az már elegendő indok lenne az atomfegyverek bevetésére.

„Az ukránok offenzívára készülnek, ezt mindenki tudja. A vezérkarunk számításba veszi, és felkészül kezelésére. Teljesen világos, hogy a komolyabb offenzívák, például a Krím visszafoglalására tett kísérlet, alapjául szolgálhat a védelem bármely eszközének alkalmazására, köztük a nukleáris elrettentés doktrínája által nyújtott lehetőségekre” – figyelmeztetett Dmitrij Medvegyev.

„Példa nélküli fenyegetéssel néz szembe az Egyesült Államok” – jelentette ki a hadsereg vezérkari főnökinek egyesített bizottságát elnöklő Mark Milley tábornok a Képviselőház szakbizottsága előtt. A Kongresszus a Pentagon jövő évi költségvetéstervezetéről vitázott. Lloyd Austin védelmi miniszter azzal indokolta a kiadások tervezett évi növelését, hogy Amerikának a megváltozott globális politikai helyzetben is késznek kell állnia, mint fogalmazott, a világ védelmére. Mark Milley tábornok azzal érvelt: két atomhatalommal néz farkasszemet az Egyesült Államok.

„A nemzetközi rendszer nyomás alatt áll. Nemzetünk történetében először két atomhatalommal állunk szemben, melyek létfontosságú nemzetbiztonsági érdekei versenyeznek az Egyesült Államokéval. Kína és Oroszország is képes veszélyeztetni érdekeinket és értékeinket, ám a háború elkerülhető”

– figyelmeztetett a tábornok.

A Pentagon 842 milliárd dolláros költségvetést javasol védelmi kiadásokra 2024-re:

ez az összeg több mint a világ legszegényebb 106 országnak teljes évi GDP-je együttvéve.lták .

Stratégiai atomfegyverek telepítésével fenyegette meg a Nyugatot Viktar Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter pénteken egy előre be nem jelentett hadgyakorlat során.

Amennyibben szükségessé válik, lesznek stratégiai atomfegyvereink is. Már megkezdtük az indítóállások előkészítését

- hangoztatta Hrenyin egy gyakorlótéren nyilatkozva. Amennyiben a Nyugat nem hagy fel ellenséges retorikájával, ez lesz majd "a következő lépés" - figyelmeztetett. Hasonló kijelentéseket tett korábban már Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető is.

Vlagyimir Putyin orosz elnök március végén jelentette be, hogy hogy Minszk kérésére orosz taktikai atomfegyvereket telepítenek a szövetséges ország területére. A stratégiai atomfegyverek a taktikaiakhoz képest jóval nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek.

Hrenyin azzal vádolta a szomszédos Lengyelországot, hogy háborús előkészületeket tesz Fehéroroszországgal és Oroszországgal szemben. "Amerikai és dél-koreai fegyverszállítmányokat terveznek. Látjuk azt is, hogy készenlétbe helyezik a katonai infrastruktúrájukat, és újabb alakulatokat, valamint dandárokat  hoznak létre, amelyekről korábban nem volt szó" - jelentette ki a tárcavezető.

A nyugat-fehéroroszországi Breszt térségében zajló manőverről az mondta, hogy igazi premiernek számít, mivel első ízben ellenőrzik bejelentés nélkül ilyen nagy méretekben a csapatok harckészségét. Hozzátette, hogy egy hatezer katonát számláló teljes dandárt mozgósítottak a hadgyakorlat keretében.