Nem mindenki akar háborút Nyugat-Európában

Berlinben, Brüsszelben és Londonban is utcára vonultak az emberek a hétvégén, hogy az Ukrajnába történő fegyverszállítással szemben béketárgyalásokat követeljenek. 

Tűzszünetet, a fegyverszállítások leállítását követelték

Berlinben a Brandenburgi kapunál összegyűlt emberek tűzszünetet, béketárgyalásokat és az ukrajnai fegyverszállítások leállítását követelték egy nappal a háború kitörésének első évfordulója után. A tüntetésen a szervezők szerint mintegy 50 ezren vettek rész. A demonstrációt Sahra Wagenknecht, a Baloldal (Die Linke) politikusa és Alice Schwarzer nőjogi aktivista szervezte.

A résztvevők háborúellenes transzparenseket vittek magukkal, "Tárgyalást, ne eszkalációt!", "Nem a mi háborúnk" jelszavakkal. A két fő szervező két hete "Békekiáltványt" tett közzé, amelyben arra szólították fel Olaf Scholz kancellárt, hogy "állítsa le a fegyverszállítások eszkalációját". Azonnali tűzszünetet követeltek és tárgyalási ajánlatot Oroszországnak, valamint aláírásgyűjtésbe is kezdtek. 

A petícióhoz legalább egymillió aláírást szeretnének összegyűjteni. Az interneten eddig már több mint 640 000 ember csatlakozott a felhíváshoz.

Brüsszelben azonnali diplomáciai megoldást sürgettek

Vasárnap 1600 ember csatlakozott az Európáért a Békéért és Szolidaritásért platform által szervezett tiltakozáshoz. A demonstrálók elítélték az orosz háborút, de „minden diplomáciai eszköz” bevetésére szólítottak fel a konfliktus lezárása és a tartós béke elérése érdekében. 

A tüntetők a NATO-t is bírálták, egyes résztvevők pedig „a NATO és Oroszország közötti háborúnak” nevezték az ukrajnai háborút. A vasárnapi tüntetés szervezői szerint „egy kollektív és oszthatatlan biztonsági rendszert, egy új biztonsági architektúrát kell kiépíteni, amely azon az elven alapul, hogy a biztonságot nem lehet mások rovására létrehozni”. Elutasítják a háború eszközét, amely a hadi kiadások nagymértékű növelésével jár az amúgy is túlfegyverzett világban. 

Négyezren vonulnak fel Londonban a háború lezárását célzó béketárgyalásokért

A "Stop the War and Campaign for Nuclear Disarmament" demonstráció mintegy 4000 tüntetőt mozgósított Londonban. Az emberek a BBC Portland Place-i főhadiszállásától a Trafalgar Square-en tartott nagygyűlésre vonultak. Nemet az orosz invázióra, nemet a NATO-ra és nemet az atomháborúra szlogeneket skandáltak. A felvonuláson,  a világszerte szaporodó  tiltakozások részeként  az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások  leállítását követelték.

A Stop the War korábbi elnöke, Andrew Murray a nagygyűlésen arról szólt, hogy a világ országainak túlnyomó többségének véleményét képviselik. 

A Stop the War elnöke, a zenész, Brian Eno arról beszélt, undorító, hogy egyesek a politikában és a médiában a háború folytatásáról szónokolnak. Közölte, a béketárgyalás az egyetlen módja a patthelyzet megszüntetésének. Szerinte ez a háború nem 2022. február 24-én kezdődött. Ennek mélyebb gyökerei vannak. 

Carlos Barros, a Közlekedési Szakszervezet elnöke elmondta, hogy szakszervezetének tagjai „nemzedékek óta a legnagyobb támadással” néznek szembe. "Azt mondták nekünk, hogy nincs pénz, de a múlt héten mindenki látta Rishi Sunak miniszterelnököt  hatalmas sisakjában, fényes új vadászgépével. "

Olaszország: A hadseregek háborúznak, az emberek békét kötnek

A február 24-e előtti napokban lezajlott előkészítő megbeszélések után több mint 40 ezren gyűltek össze az olaszországi békedemonstrációkon. Aktivisták ezrei, de hétköznapi polgárok is utcára vonultak Milánóban, Palermóban, Torinóban, Padovában, Veronában, Bolognában, Genovában, Cagliariban, Sondrióban, Mantovában, La Speziában, Modenában, Reggio Calabriában… és sok más közepes és kisvárosban. 

Az „Európa a békéért” mozgalom szerint a háborúk és a fegyverek az ellenség feletti győzelmet célozzák, de nem vezetnek békéhez, hanem újabb szenvedést okoznak a lakosságnak. Javaslatuk szerint a békét kell győztessé tenni,  garantálni kell a közös biztonságot. 

- ez mondandójuk lényege.

Az Ukrajna ellen indított háború befejezéséről, a védekezést támogató Nyugatnak azonban így is tárgyalásokra és kölcsönös engedményeken alapuló megállapodásra kell törekednie a világ egyik leghíresebb kortárs filozófusa, Jürgen Habermas szerint.

A Süddeutsche Zeitung című lapban szerdán közölt írásában kifejtette, hogy az orosz támadás elleni védekezést fegyverszállításokkal segítő nyugati országok könnyen a szakadék szélén kóborló alvajáró helyzetébe kerülhetnek, hiszen nem határozták meg a támogatás pontos célját, és Kijevre helyezik annak a döntésnek a felelősségét, hogy mikor kell tárgyalást kezdeni a harcok lezárásáról. Így előfordulhat, hogy dönteniük kell: magára hagyják Ukrajnát vagy bekapcsolódnak a háborúba.

Mint írta, a fegyverszállítások céljáról kialakult két „homályos” és egymással versengő meghatározás. Az egyik az, hogy Ukrajna nem veszíthet, a másik pedig az, hogy le kell győzni Oroszországot. A pontos támogatási cél megjelölésének elmulasztása „végzetes” hiba, az pedig „következetlen és felelőtlen”, hogy átengedik Kijevnek a döntést arról, hogy mikor legyen tárgyalás a háború lezárásáról és mi legyen a tárgyalási alap.

Aláhúzta: a Nyugat támogatásától is függ, hogy Ukrajna meddig bírja a harcot, és a Nyugat „erkölcsi felelősséget” is visel az általa biztosított fegyverekkel okozott pusztításért. Az Ukrajnát támogató nyugati országok azért sem háríthatják az ukrán kormányra a felelősséget a fegyverszállítások révén elhúzódó harcok „brutális” következményeiért, mert előállhat az a helyzet, amelytől a leginkább tartaniuk kell: azaz szembekerülhetnek azzal a dilemmával, hogy vagy magára hagyják az orosz túlerővel küzdő Ukrajnát, vagy pedig a háború részesévé válnak – fejtette ki a német filozófus. Hozzátette: az egyre modernebb fegyverek szállítása olyan „dinamikát” indított el, amely „észrevétlenül átlendíthet bennünket egy harmadik világháború küszöbén”.

Habermas szerint mindez azt mutatja, hogy a Nyugatnak magához kell ragadnia a kezdeményezést. Ugyanakkor egyelőre semmi nem utal arra, hogy Vlagyimir Putyin hajlandó lehet tárgyalni, ráadásul a kelet-ukrajnai területfoglalásokkal Kijev számára elfogadhatatlan helyzetet teremtett.

Ez azonban „talán válasz a nyugati szövetségesek azon hibájára, hogy Oroszországot kezdettől szándékosan homályban hagyta a katonai támogatás célját illetően”, hiszen a kétértelműség nyitva hagyta azt az értelmezési lehetőséget, hogy a Nyugat valódi célja a Kreml számára elfogadhatatlan „regime change”, vagyis az oroszországi rendszerváltás – írta Jürgen Habermas.

A háború az emberveszteség mellett napról napra több anyagi erőforrást is felemészt, amelyet nem lehet a végtelenségig pótolni. Ez a tény önmagában is azt jelzi, hogy a Nyugatnak „erősen” törekednie kell a tárgyalások megindítására.

Mint írta, olyan kompromisszumos megoldást kell találni, amelynek révén Oroszország nem szerez újabb területeket Ukrajnától a háború kitörése előtti állapothoz képest – vagyis Ukrajna nem veszíti el a háborút -, mégis lehetővé válik, hogy „arcvesztés” nélkül zárja le a harcokat.