Tízezrek sztrájkolnak a brit egészségügyben

Tovább folytatódnak az állami munkavállalói sztrájkok az Egyesült Királyságban, ahol jelenleg „az elmúlt évtized legnagyobb sztrájkját” hajtják végre az állami egészségügyben dolgozó ápolók és mentősök. A szakszervezetek az energiaválság miatt elszabadult megélhetési költségekkel arányos béremelést követelnek, valamint a munkakörülményeik javítását. A sajtónak nyilatkozó szakszervezetek azt állítják, hogy eddig csupán az egészségügyi államtitkárral folytattak tárgyalásokat, a ma kezdődő kétnapos sztrájkkal azonban a brit miniszterelnököt akarják arra kényszeríteni, hogy személyesen tárgyaljon a dolgozók követeléseiről.

Az ápolók szakszervezetének igazgatója, Patricia Marquis hétfőn arról beszélt a sajtónak, hogy az elmúlt napok munkabeszüntetése ellenére sem tudtak közvetlenül kapcsolatba lépni Rishi Sunak miniszterelnökkel.

A szakszervezeti vezető úgy fogalmazott: nem akarják, hogy folyamatosak legyenek a sztrájkok, ezért a ma elkezdett ápolói és mentős munkabeszüntetéssel a miniszterelnököt szólítják fel a közvetlen tárgyalásra.

A kormány és az egészségügyi szakszervezetek továbbra sem tudtak megállapodni a 2022–2023-as folyó évre vonatkozó béremelésekről. A kormány már tett ajánlatot korábban, a szakszervezetek viszont a továbbra is magas infláció alapján több emelést követelnek. A kormány álláspontja szerint azonban a korábban megajánlottnál nagyobb mértékű emelést nem tudnának kigazdálkodni.

A brit egészségügyi rendszer fenntarthatatlanságát és a kormányt hibáztató ellenzék adatközlése szerint 2022-ben egymilliárd fontot fordított a kormány az egészségügyi intézmények fenntartására. Az általuk közzétett adatok szerint a ráfordítások évről évre növekednek, miközben az ellátás minősége romlott. Az árnyékkormány szerint a brit vezetés nem teljesíti azt a vállalását, amelyben negyven új kórház építését ígérte még 2019-ben.

Az egészségügyi és Szociális Minisztérium ugyanakkor közölte: rekordösszegeket fordítanak az egészségügyi rendszer infrastruktúrájának fejlesztésére. Mint írták, a brit kormány az elmúlt négy évben 3,5 milliárd fontot fektetett a kórház-programba, valamint a kórházak felújításának idején plusz forrást biztosított az ellátás fennakadások nélküli biztosítására.

A tavaly óta húzódó dolgozói munkabeszüntetések csúcspontja február 1-jén volt, amikor a tanárok, az egyetemek dolgozói, a mozdonyvezetők, buszvezetők, biztonsági őrök és a köztisztviselők is sztrájkba kezdtek.

A brit lapok beszámolói szerint az elmúlt hetekben minden ötödik angol betegnek legalább egy órájába telt, mire egy mentőautóból fel tudták venni egy kórház sürgősségi osztályára. Több tízezer betegnek pedig 12 óránál is többet kellett várni a sürgősségi ellátásra. 

A szakemberek szerint, aki látta testközelből a káoszt, annak teljesen világos, hogy nem csak átmeneti problémáról van szó - írja a Kronen Zeitung. A brit egészségügyi dolgozók szövetségének (British Medical Association) elnöke szintén felemelte a hangját:

- nyilatkozta Phil Banfield. 

A brit miniszterelnök hárít

Rishi Sunak brit miniszterelnök újévi beszédében hangsúlyozta, hogy munkája során elsőbbséget élvez a jelenlegi egészségügyi rendszer nehézségeinek felszámolása. A kormányfő hangsúlyozta, hogy átmeneti problémáról van szó, amit  a korábbinál súlyosabb koronavírus- és influenzajárvány együttes megjelenése okoz. 

Az egészségügyben dolgozók ezzel szemben arra hívják fel a figyelmet, hogy a brit egészségügy már 10 éve folyamatos megszorításokon megy át. Az elmúlt hónapokban folyamatosak voltak a szakápolók és a sürgősségi osztályokon dolgozók sztrájkjai. Ezzel is a kormányra nehezedő nyomást akarták fokozni, amivel végsősoron azt szeretnék elérni, hogy növekedjenek a bérek és javuljanak a munkakörülmények. A jelenleg regnáló konzervatív kormány a rekord szinten lévő infláció ellenére is elutasítja a követeléseket.

Továbbra is a négy évtizedes csúcs közelében jár az infláció Írországban. Tavaly az áram ára 65, a gázé 87 százalékkal emelkedett, jelentősen drágult az élelmiszer is, de még ezeknél is súlyosabb a lakhatási válság. Kevés az ingatlan a piacon, miközben a bérleti díjak is emelkedtek. A miniszterelnök a hónap közepére ígérte az új intézkedések bejelentését, amelyek a legnehezebb helyzetben lévőket célozzák meg.

Németország történelmében példátlan mértékben és gyorsasággal csökken 2020 óta a bérek és fizetések reálértéke. A dolgozók fizetései és a nyugdíjak nominálisan emelkedtek ugyan, de messze nem olyan mértékben, hogy kiegyenlíthették volna az inflációt. Ugyanez vonatkozik a németek – európai mértékkel mérve – amúgy is alacsony megtakarításaira.

Gyors iramban csökkentek 2022-ben a reálbérek: az első negyedévben 1,8 százalékkal, a másodikban 4,4 százalékkal, a harmadikban pedig 5,7 százalékkal, miután már 2021 utolsó negyedében is 1,4 százalékkal lettek alacsonyabbak. Közben az infláció 2022-ben átlagosan 7,9 százalékot, az élelmiszereknél pedig 20 százalék fölötti szintet ért el, miközben a bérek és fizetések három és négy százalék közötti emelkedést mutatnak – olvasható a Neokohn.hun.

A cikk szerint a német nyugdíjasok helyzete különösen nehéz. A nyugdíjak 2022-ben a nyugati országrészben 5,35 százalékkal emelkedtek, keleten pedig – a nagyon alacsony nyugdíjak magas száma miatt – 6,12 százalékkal.

Az előrejelzések szerint 2023-ban még rosszabb lesz a helyzet, a nyár folyamán a nyugdíjak 3,5 illetve 4,2 százalékkal fognak emelkedni, vagyis a továbbra is száguldó inflációnak még a nyomába sem kerülnek.

A Neokohn.hu cikke szerint a nyugdíjak inflációs csökkentése tudatos politika, mivel a kormány megítélése szerint az államháztartás nem bírja a nyugdíjasokat a szokott szinten ellátni. Hogy ezzel szemben mi minden másra van pénz – például a 4–5 millió migráns magas színvonalú ellátására, arról több ízben tudósítottunk.

A helyzet a bérből és fizetésekből élők számára sem javul. Az infláció mértéke alig fog csökkenni, hivatalos kijelentések szerint előreláthatólag hat százalék körül fog mozogni, miközben egyetlen gazdasági ágazatban sem számíthatnak a dolgozók hasonló nagyságú béremelésre.

Egy Sbahn helyi vonat érkezik a berlini Suedkreuz pályaudvarra Berlinben, Németországban, 2022. november 04-én. A német szövetségi és tartományi vezetők a fogyasztókra nehezedő pénzügyi nyomás enyhítésének egyik intézkedéseként jóváhagyták a regionális tömegközlekedés havi 49 utazási jegyét. EPA/FILIP SINGER

Hasonló a helyzet a megtakarításokat illetően is. Bár a folyószámlákon és bankbetétekben 2022-ben körülbelül ugyanakkora összegek voltak, mint az előző évben, ezek reális értéke azonban kilenc százalékkal volt alacsonyabb, mint 2021-ben.

Miután az elmúlt hónapokban az ingatlanok ára süllyedni kezdett, a németek vagyonának értéke is csökkenőben van.

A rendszermédia az elszegényedést vagy egyszerűen, mint sorscsapást, tudomásul veszi, vagy a gaz kapitalizmust okolja. Mélyen hallgat azonban arról a tényről, hogy az elszegényedés a kormány tudatos politikájának a következménye.

Folyamatosan csökken a gáztárolók telítettsége Németországban, miután már nem érkezik gáz Oroszországból. A felépített LNG-terminálokkal csupán az orosz földgáz negyedét tudják pótolni, és a lakosokat továbbra is spórolásra ösztönzik.

Továbbra sem javul a földgázvészhelyzet Németországban.

A tíz hónap alatt felépített három LNG-terminál – amely a cseppfolyósított gázt fogadja – csupán az oroszoktól érkező korábbi földgázmennyiség negyedét képes pótolni. Közben az embereket folyamatosan arra szólítják fel, hogy spóroljanak az energiával.

„A kormány igyekszik meghatározni, hogy a háztartások hűtőszekrényein belül milyen legyen a hőmérséklet, mekkora fordulatszámon centrifugázzák a ruhákat annak érdekében, hogy később a szárítót ne kelljen magas hőfokra felkapcsolni, de a lakosoknak azt is tanácsolja, hogy a vizet ne a tűzhelyen, hanem vízforralóval melegítse fel” – számolt be róla az M1 helyszíni tudósítója Berlinből.

A német kormány elmondása szerint már olyan óvatos becslések is megjelentek, amelyek szerint a spórolással akár 500 kilowattóra áramot is meg lehet takarítani.