Továbbra is súlyos gondokat okoz a szankciós politika

Az európaiak energiaellátásba vetett bizalma évek óta csökken, és ez a tendencia az energiaválság hatására jelentősen felgyorsult. Míg 2016-ban három uniós polgárból kettő nem tartott az áramkimaradásoktól, 2021-re a lakosság fele, 2022-re pedig már csak a negyede nyilatkozott úgy, hogy bízik a zavartalan ellátásban. Az áramszünetektől való félelem legkevésbé hazánkra jellemző: az EU-ban egyedül Magyarországon vannak többségben azok, akik bíznak az áramellátásban.

Az energiapolitika kiemelt feladata az ellátás folyamatos, zavartalan biztosítása. A feladat elvégzésének sikerességéről alkotott társadalmi kép jól mérhető a lakosság áramkimaradásoktól való félelmének alakulásával. Ezért a Századvég – a European Social Survey 2016-os adatfelvételét követően – az európai energiaválság kirobbanását megelőző hónapokban (2021. augusztus 1. és szeptember 15. között), valamint 2022 őszén is megkérdezte az európaiakat arról, hogy mennyire tartanak az áramszünetektől.

Folyamatosan növekszik a félelem az ellátási kimaradásoktól

Már az energiaválságot megelőző kutatás eredményei is rámutattak, hogy az európaiak egyre kevésbé bíznak az energiaellátásban. Míg 2016-ban a válaszadók csaknem kétharmada (64 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem tart az áramszünetektől, ez az arány 2021-re 48 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan 11-ről 17 százalékra emelkedett azoknak az európaiaknak az aránya, akik nagyon tartanak a problémától. A romló tendencia elsősorban azzal magyarázható, hogy – Brüsszel szakpolitikai törekvései nyomán – az EU tagállamainak jelentős része leépítette hagyományos energiatermelő- és átalakító kapacitásait, valamint hosszú távú beszerzési szerződéseit, ami kiszámíthatatlanabbá tette Európa energiarendszerét.

Az energiaválság kirobbanását követően a romló tendencia felgyorsult, és azoknak az aránya, akik nagyon tartanak az áramszünetektől – mindössze egyetlen év alatt – 17-ről 32 százalékra növekedett, a zavartalan ellátásban bízó válaszadóké pedig 48-ról 26 százalékra csökkent.

A folyamathoz – az energiaválság és a brüsszeli szankciós politika okozta általános hangulatromláson túl – vélhetően az is hozzájárult, hogy több tagállam médiakampányok keretében hívta föl a lakosság figyelmét az ellátási zavarok növekvő esélyére.

Forrás: Századvég

Egyedül Magyarországon vannak többségben azok, akik bíznak az energiaellátásban

Az egyes uniós tagállamok között jelentős különbségek mutatkoznak az áramkimaradásoktól való félelem tekintetében. Legkevésbé a lengyelek (17 százalék), a görögök (18 százalék) és az olaszok (21 százalék) bíznak a zavartalan ellátásban. Az eredmények alapján leginkább két tényező okozza a tagállami különbségeket. Egyrészt a fokozódó kereskedelmi konfliktus eltérő mértékben érintette az egyes országok energiaellátását. Lengyelország például – a közös európai büntetőintézkedéseken túl – önálló szankciókat is bevezetett, aminek következményeképpen az orosz energiabeszerzései már a háború korai szakaszában jelentősen lecsökkentek. Másrészt a tagállamok eltérő lakossági tarifaszabályozása miatt az EU egészében tapasztalható energiaár-emelkedés különböző mértékű terhet jelent az egyes országokban. Ahogyan arra egy korábbi beszámoló rámutatott, a fűtési és díjfizetési nehézséggel küzdők aránya Görögországban a legmagasabb. Az egzisztenciális nehézségek pedig jelentős mértékben csökkentik az ellátásbiztonságba vetett bizalmat is.

Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol többségben vannak azok, akik bíznak az energiaellátás biztonságában. Azoknak az aránya pedig, akik nagyon tartanak az áramszünetektől, hazánkban a legalacsonyabb: 15 százalék. Az európai összevetésben kedvező eredmény egyfelől annak köszönhető, hogy Magyarország mentességet harcolt ki magának az energiaellátását veszélyeztető uniós büntetőintézkedések alól. Másrészt a magyar kormány rezsicsökkentési programja megakadályozza a drasztikusan megemelkedett piaci energiaárak begyűrűzését a lakossági tarifákba, így a magyarokat – az ellátásbiztonsági veszélyek mellett – a kedvezőtlen egzisztenciális hatások is kevésbé érintik.

Forrás: Századvég

A Századvég Európában a magyarok tartanak legkevésbé az áramszünetektől című teljes elemzése elérhető a Századvég weboldalán.

Már februárban bevezetheti a tizedik szankciós csomagot az Európai Unió az oroszok ellen – számolt be róla a brüsszeli Politico. A portál uniós diplomatáktól úgy tudja: az orosz nukleáris energia és Fehéroroszország ellen hoznának szigorúbb büntetőintézkedéseket. Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában arról beszélt, hogy ideje lenne ha Brüsszel belátná, ezt elszúrta. A miniszterelnök hangsúlyozta: ha a szankciókat megszüntetnék, akkor az energiárak azonnal csökkennének, az infláció pedig megfeleződne.

Az Európai Tanács elnöke december közepén jelentette be az Oroszország elleni kilencedik szankciós csomagot. De hamarosan jöhet az újabb.

Lengyelország, Litvánia és Ukrajna további lépéseket, a tizedik szankciós csomag elfogadását követeli – tudta meg uniós diplomatáktól a brüsszeli Politico. A portál szerint az orosz nukleáris energia és Fehérorszország ellen vezetnének be szigorúbb büntetőintézkedéseket. Ezeket már februárban el is fogadhatják. A lapnak az egyik informátor azt mondta: a háború kitörésének egyéves évfordulója előtt szeretnének újabb nyomást gyakorolni Moszkvára.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Deutsch Tamás: Gyökeres fordulatra van szükség a szankciós politikában

A napnál is világosabb, hogy a büntetőintézkedések csődöt mondtak, azokat el kell törölni. Brüsszel és számos uniós tagállam azonban kitart a szankciók mellett – mondta a Fidesz európai parlamenti képviselője a Kossuth Rádióban hétfőn.

Az Európai Bizottság eltökélten hisz abban, hogy a szankciókkal sikerül tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Vlagyimir Putyint. De hiába: a háború még mindig tart, és az elmúlt 11 hónapban még a jele sem látszott annak, hogy a felek rövid időn belül békét kötnének.

A szanciók viszont egész Európában energiaválságot okoztak. Eszabadult az áram és a gáz ára, ami egyúttal háborús inflációhoz is vezetett.

„Az európai emberek a kárvallottjai az elhibázott szankciós politikának” – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök hangsúlyozta: Brüsszelnek be kellene látnia, hogy ezt elszúrta.

„Ha a szankciókat megszüntetnék, akkor pillanatok alatt az energiaára leesne és vele együtt az általános árszínvonal, vagyis az infláció is azonnal megfeleződne. Tehát az infláció mértéke minimum a felére, de lehet, hogy még annál is nagyobb mértékben csökkenne. Ehhez egész egyszerűen egy politikai döntést kellene hozni Brüsszelben” – fogalmazott a miniszterelnök.

A kormányfő hozzátette, hogy erre nem lát túl sok esélyt, így a következő időszakban – bátorság és erő híján – folytatódhat a szerencsétlenkedés Brüsszelben. Orbán Viktor kiemelte, hogy a kormány továbbra is megvédi a magyar embereket és nem hagyja, hogy családok milliói menjenek tönkre.

„Magyarország nem egyszerűen áthárította, mint a a legtöbb országban, szinte mindenehol a megnövekedett energiárakat az emberekre, hanem egy rezsivédelmi alapot állítottunk fel és megvédtük a rezsicsökkentett árakat, ezzel mindne egyes magyar család havonta kapott 181 ezer forintot. Ami persze nem tűnik fel az embereknek, mert nem hozta a postás, nem adta be a 181 ezer forintot de nem is jött senki, aki elvigye. És ezért nem engedtük, hogy családok millió menjenek tönkre” – fogalmazott a miniszterelnök.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a „veszélyek korát éljük, 2023-ban pedig a meglévő veszélyek mellé újabbak jönnek majd. De Magyarország nem hagyja magát”.

Elemzők szerint a brüsszeli szankciós politika rövid- és középtávon is kudarcot vallott, brüsszeli politikusok azonban további korlátozások bevezetését akarják. Pedig jelenleg Európában minden negyedik családnak gondot okoz a téli fűtés, sokaknak közüzemi díjtartozásai is vannak. Európában viszont Magyarországon hónapok óta az egyik legolcsóbb az áram és a gáz, ami annak köszönhető, hogy a kormány felmentéseket harcolt ki az energetikai szankciók alól.

Február 3-án az EU-nak teljesítenie kell, Kijevnek egyértelmű kötelezettségvállalásokra van szüksége – erről írt néhány napja Guy Verhofstadt. A liberális EP képviselő szerint a február eleji EU-Ukrajna csúcstalálkozón az uniós vezetőknek egyebek mellett további katonai támogatásról és a szankciók szigorításáról kell biztosítania Kijevet.

Guy Verhofstad nem a béke ösztönzését, hanem a fegyverszállítások és a szankciós politika fokozását, illetve akár újabb szankciókat vár az Európai Uniótól.

„Van egy betonfal és az EU újra és újra, nekifutásból nekimegy ennek a betonfalnak” – fogalmazott Kovács Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője. Az uniós döntéshozók továbbra sem látják be, hogy a szankciós politika rövid és középtávon is kudarcot vallott, és tovább akarják folytatni.

Az elemző szerint a szankciók nemhogy nem váltották be a céljukat és hozták el a háború végét, hanem romba döntötték Európa gazdaságát.

„Rövidtávon ránk nézve negatív hatása volt összességében a szankciós csomagnak, és az oroszokra mért csapás az sokkal kisebb, mint amit Ursula von der Leyen ígért, illetve ami az előrejelzésekben szerepelt.”

Van hatása az orosz állampolgárokra is, de elhanyagolható ahhoz képest, hogy milyen hatásait érzi a szankciós csomagoknak az európai állampolgár”

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Deutsch Tamás: Az önsorsrontó brüsszeli szankciós politikát meg kell változtatni

A szankciókat el kell törölni, a brüsszeli korrupciós gépezetet pedig fel kell számolni – jelentette ki Deutsch Tamás.

Európa válságban

Az Európai Unió tavaly február óta 9 szankciós csomagot fogadott el Oroszországgal szemben. Brüsszel tavasszal még azt ígérte, hogy a szankciók nem érintik az energiahordozókat. Viszont nyáron elfogadták az olajszállításokra vonatkozó embargót, majd decemberben olajársapkát és gázárplafont is bevezettek.

A szankcióknak az lett a következménye, hogy Európában energiaválság van, akadoznak az ellátási láncok és elszabadult a szankciós infláció is. Európában átlagosan minden negyedik család fűtési nehézségekkel és közüzemi díjelmaradással küzd.

Ugyanakkor annak köszönhetően, hogy a magyar kormány több felmentést is kiharcolt, illetve megtartotta a rezsicsökkentést, Magyarország érintettsége ezekben a problémákban minimális.

A rezsiköltségek mindenhol sokkal magasabbak, mint Magyarországon. Európa küzd a szankciók miatti magas energiaárakkal több helyen a gáz a 10-, az áram ára pedig az 5-szörösére emelkedett – erről Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium elemzője beszélt az M1-en.

A magyar modell működik

Az elemző kiemelte: az európai kormányok több eszközzel is megpróbálták csökkenteni a szankciós infláció miatt megemelkedett energiaárak lakossági hatásait, de az idő azt mutatja, hogy ezek közül a magyar intézkedések voltak a leghatékonyabbak.

„A magyar modell, ami a legjobban működik Európában, tehát ahogy nézzük azon háztartások számát, ahol energiaszegénységben élnek, akár azt, hogy mekkora részét teszi ki a teljes kiadásoknak a rezsiköltség, mind a két mutatóban Magyarország a legjobb, vagy a második legjobb az Európai Unióban.

Tehát a magyar lépések hatékonyak, és hatásosan védték meg a családokat a magas energiaáraktól.”

Sebestyén Géza hozzátette: a gázárak jelenleg csökkennek a holland tőzsdén, de még most is jóval magasabbak mint a háború előtt, ezért a fogyasztói árak érezhető mérséklődése még várni kell.

A brüsszeli szankciós politika elhibázott, önsorsrontó, ezért azt meg kell változtatni, a szankciókat el kell törölni, a brüsszeli korrupciós gépezetet pedig fel kell számolni – jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselőcsoportjának vezetője.

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Deutsch Tamás hangsúlyozta: az Európai Parlamentben továbbra is az elhibázott, önsorsrontó brüsszeli szankciós politika megváltoztatásáért fog kiállni a képviselőcsoport.

Deutsch Tamást felhívta a figyelmet:

azok az Európán kívüli hatalmi szereplők, melyek a brüsszeli szankciós politika támogatói, a szankciók miatt az EU nemzetgazdaságait sújtó kibontakozó gazdasági válságokat, az elszálló energiaárakat és az egekbe szökött inflációt csupán járulékos veszteségnek tartják.

Kijelentette: itt az ideje, hogy Európa végre a saját érdekeit képviselje, hogy a brüsszeli bürokrácia is belássa, a szankciós politika elhibázott. Nagyobb gazdasági károkat okoz az európai nemzetgazdaságoknak, mint a szankciók célzottjának.

„Legfontosabb feladatunk, hogy az Európai Parlamentben ahhoz a józan kisebbséghez tartozva hallassuk a hangunkat, amelyik amellett áll ki, hogy a szankcióknak véget kell vetni”

– fogalmazott.

Deutsch Tamás kiemelte: Magyarország kormánya teljesítette a vállalását, eredményes tárgyalássorozat végén létrejött a megállapodás Brüsszellel, ezzel elhárultak az uniós forrásokhoz való hozzáférés útjából a jogi és politikai akadályok. 2023-ban Magyarország rendelkezésére állnak az uniós források, a mezőgazdaság továbbá eddig nem látott nagyságrendű támogatásokra számíthat – mondta.

A delegációvezető felhívta a figyelmet: továbbra is várható, hogy Brüsszelből újabb akadályokat akarnak gördíteni az uniós források tényleges felhasználásának útjába. A lényeg azonban, hogy Magyarország minden vállalását teljesítette, az uniós források rendelkezésére állnak, a fejlesztési pályázatokat kiírhatják – húzta alá.

A fideszes EP-képviselő a brüsszeli korrupciós ügy kapcsán hangsúlyozta: a brüsszeli korrupciós gépezetet fel kell számolni. Megjegyezte, az összes eddig gyanúba keveredett EP-képviselő a szocialista frakcióhoz tartozik, „Dobrevék és Ujhelyi, a dollárbaloldal frakciótársai”. Szavai szerint „ez csak a jéghegy csúcsa”, a brüsszeli források további EP-képviselők érintettségéről beszélnek.

„Kizárt, hogy brüsszeli bürokrácia és a brüsszelita politikusok ezt a számukra hatalmi-politikai szempontból hasznos rendszert megváltoztassák. Ezen a rendszeren csak mi, európai választópolgárok tudunk 2024-ben változtatni”

– fogalmazott a delegációvezető, majd hozzátette: derűlátásra ad okot, hogy a lelepleződés egy nagy európai fordulathoz vezethet 2024-ben.

És hogy milyen ez közvetlen közelről?

A legolvasottabb német napilap, a Bild felkeresett az otthonában egy 80 éves nyugdíjast, aki arra panaszkodik, hogy januártól nem fogja tudni fizetni a rezsit. Heidemarie Inghels egy 40 négyzetméteres önkormányzati lakásban él. Otthonában 19,5 fok van, lejjebb már nem tudja tekerni a fűtést, mert ízületi betegségben szenved. Kötött gyapjúmellényben és pléddel a lábán fogadta az újságírókat. 

Az idős hölgy azt meséli a lapnak, hogy eddig még pont ki tudta fizetni a minimál nyugdíjából a bérleti költségeket. A közel 150 ezer forintnak megfelelő bérleti díjon túl még 40 ezer körül fizet az úgynevezett társasház működtetési díjaiért. A lényeg azonban, hogy szeptember előtt 60 euró, vagyis kb. 25 ezer forint volt központi fűtésért fizetendő összeg. Ezt szeptembertől 95 euróra emelték, azóta pedig újabb levelet kapott a szolgáltatótól, hogy januártól 180 euró, vagyis az eddigi összeg háromszorosa lesz a díjszabás. 

Mivel biztos volt benne, hogy ez jogtalan, így egy jogiképviselő segítségével panaszt tett. Azt a választ kapta, hogy feltehetően a következő ősszel bőségesen kap majd visszafizetést a szolgáltatótól, de addig is fizetnie kell. Erre azonban sem ő, sem pedig a szintén nehézsorsú, önkormányzati lakásban élő szomszédok nem képesek.