Új csillag született Amerikában: ő a republikánusok új reménysége

Ma már kijelenthető, hogy a republikánusok győzelmet arattak az Amerikai Egyesült Államokban tartott, úgynevezett „félidős" választásokon. Az elnöki ciklus felénél az amerikaiak újraválasztották a Kongresszus alsóházát teljes egészében, a Szenátus egyharmadát, és az államok többségében kormányzóválasztásokat is tartottak. Bár a szavazatösszesítés még több helyen tart, biztosra vehetjük, hogy a jobboldal megszerezte a többséget a Képviselőházban, és a számukra legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén is 50 szenátusi mandátumot fognak birtokolni. Az államok többségében továbbra is republikánus kormányzó lesz. 

A fentiek ellenére az amerikai konzervatívok nem lehetnek felhőtlenül boldogok, hiszen a választásokat megelőző közvélemény-kutatásokból ennél valamivel jobb eredményre lehetett számítani, ráadásul a jobboldalon sokan előre elkönyvelték, hogy a felmérések az elmúlt három szövetségi választáshoz hasonlóan – most is a demokraták javára torzítanak. Idén azonban összességében jó munkát végeztek a kutatók, az előrejelzéseikben óhatatlanul megjelenő – ezúttal apró – hiba most enyhén a republikánus jelölteket mérte túl.

A KÉPVISELŐHÁZBAN A DEMOKRATÁK ELVESZÍTIK SZŰK TÖBBSÉGÜKET, ÉS A JÖVŐ JANUÁRBAN ÖSSZEÜLŐ ÚJ TÖRVÉNYHOZÁS ALSÓHÁZÁBAN NÉHÁNY FŐS KONZERVATÍV ELŐNY LESZ.A párharcok túlnyomó része a várakozásoknak megfelelően az adott választókerületben esélyesebb jelölt javára dőlt el. Ez alól egy érdekes kivétel – mely különös örömmel és derültséggel töltötte el a republikánusokat és a politika iránt érdeklődő jobboldali közvéleményt – a demokrata jelölt történelmi veresége New York állam 17. választókerületében. A széket a Demokrata Párt kongresszusi kampányának vezetője, Sean Patrick Maloney védte, ám szoros versenyben végül alulmaradt republikánus kihívójával, Mike Lawlerrel szemben. A két nagypárt legfontosabb alakjaival szinte sohasem fordul elő, hogy elveszítsék a körzetüket általános választások alkalmával.

A jobboldal sikerét hozta az amerikai félidős választásFORRÁS: GETTY IMAGES VIA AFP/2022 GETTY IMAGES/NATHAN HOWARD

Nancy Pelosi, a demokraták eddigi vezetője és a Képviselőház elnök asszonya ennek megfelelően könnyedén meg is nyerte saját kaliforniai kerületét. Mégsem lepne meg senkit, ha nem venné át a mandátumát. A demokraták 82 éves nagyasszonya ugyanis januártól kénytelen lesz a hatalmát szimbolizáló kalapácsot átadni a republikánusok első emberének, aki minden bizonnyal az eddigi frakcióvezetőjük, Kevin McCarthy lesz.AZ AMERIKAI JOBBOLDAL SZEMÉBEN NANCY PELOSI MINDANNAK A SZÉLSŐSÉGESEN BALOLDALI, NEOMARXISTA POLITIKÁNAK A SZIMBÓLUMÁVÁ VÁLT, MELYNEK MELEGÁGYA AZ ÁLTALÁNOS TENGERENTÚLI VÉLEKEDÉS SZERINT KALIFORNIÁBAN TALÁLHATÓ, ÍGY BIZTOSAK LEHETÜNK ABBAN, HOGY SOKAN VÁRJÁK, HOGY BEJELENTSE TÁVOZÁSÁT.A baloldali amerikai választók bizonyosan nagy tisztelettel és megbecsüléssel tekintenek Pelosi asszonyra, de titkon lehet, hogy ők is úgy vélik, megérett az idő a váltásra.

A Szenátus tekintetében nem tudunk olyan egyértelműen fogalmazni, mint a Képviselőház esetében. E sorok írásakor – három nappal a választás után – még nagyon távol állunk a szavazatszámlálás végétől Arizonában, és Nevada esetében is csak arról beszélhetünk, hogy valószínű a republikánus jelölt végső győzelme. Így a Szenátus jelenlegi állása szerint minimum 50 széket szereznek a republikánusok, legkevesebb 48-at a demokraták. Ebből a részeredményből az következik, hogy ha a pengeélen táncoló Arizonát behúzza az amerikai baloldal, akkor a felsőház többségéről csak december 6-án születhet meg a döntés, ugyanis aznap tartják a második fordulót Georgia-ban, ahol egyik jelölt sem érte el az 50 százalékos eredményt (ami ebben az államban elvárás). Mivel szavazategyenlőség esetén a demokrata alelnök, Kamala Harris voksa lenne a döntő, van még a demokratáknak esélyük, hogy megőrizzék az ellenőrzést a felsőház fölött.

Megint nagyon lassú a szavazatok feldolgozása ArizonábanFORRÁS: GETTY IMAGES VIA AFP/2022 GETTY IMAGES/JOHN MOORE

A Szenátus tekintetében nem hagyhatjuk szó nélkül azt, ami Arizonában most is történik, és Pennsylvania győztes személyét sem. Megszokhattuk, hogy az amerikaiak büszkék a saját demokráciájukra, és sok tekintetben joggal. De szögezzük le – különösen annak tükrében, hogy az USA diplomáciája nem ritkán kioktató hangnemben emel kifogásokat más országokkal szemben –, hogy nem ezek az amerikai demokrácia legtündöklőbb pillanatai.ANNAK ELLENÉRE, HOGY 2020-BAN – NEM UTOLSÓ SORBAN A HOSSZASAN ELHÚZÓDÓ SZAVAZATSZÁMLÁLÁS MIATT – SOKAN KÉRDŐJELEZTÉK MEG AZ ELNÖKVÁLASZTÁSOK TISZTASÁGÁT, ARIZONA VÁLASZTÁSI SZERVEI SEMMIT SEM TANULTAK A LECKÉBŐL, EZÚTTAL IS HOSSZÚ NAPOKON KERESZTÜL SZÁMOLJÁK A VOKSOKAT, ÉS CSAK A HÉT VÉGÉRE ÍGÉRNEK 95 SZÁZALÉKOS FELDOLGOZOTTSÁGOT(ami az ottani verseny szorossága miatt könnyen jelentheti azt, hogy még vasárnap sem fogjuk tudni, hogy ki az állam szenátora és kormányzója). A hab a tortán, hogy a választás lebonyolításáért Arizona államtitkára felel – aki nem más, mint a demokraták mostani kormányzójelöltje, Katie Hobbs. A média és az állami hatóságok mindeközben úgy tesznek, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne, és kikérik maguknak, ha valaki rámutat, hogy ez egy skandalum. Ha ez egy európai országban történne – ad absurdum Magyarországon – biztosak lehetünk abban, hogy másról sem írna a világsajtó.

A pennsylvaniai eset más jellegű, de szintén kérdéseket vet fel az amerikai demokrácia állapotával kapcsolatban. A demokrata szenátorjelölt az a John Fetterman volt, aki az – általa fölényesen megnyert – előválasztások előtt két nappal agyvérzést kapott és kórházba kellett szállítani. Rövid időn belül kiderült, hogy a demokrata jelölt jelentős károsodást szenvedett. Nem világos, hogy valaha fel fog-e teljesen épülni, de a kampány során egyértelmű volt, hogy súlyos problémákkal küzd – képtelen feldolgozni bizonyos külső impulzusokat, illetve azokra megfelelően reagálni. Nem érti a hozzá intézett kérdések egy részét és képtelen megfelelő válaszokat adni. Egy szó, mint száz, John Fetterman nem alkalmas arra, hogy ellássa egy szenátor feladatait. Ennek ellenére a Demokrata Párt nem léptette vissza, ami mérhetetlen cinizmusról árulkodik. Ami azonban ennél is érthetetlenebb: végül megnyerte a választásokat. Rejtély, hogy a Pennsylvania-i választópolgárok hogyan adhatták a szavazatukat a sajnálatos egészségügyi problémákkal küzdő jelöltre.

Nagy győzelmet aratott Ron DeSantisFORRÁS: MTI/AP/REBECCA BLACKWELL

A KORMÁNYZÓVÁLASZTÁSOK KAPCSÁN SZÜLETETT AZ AMERIKAI JOBBOLDAL LEGNAGYOBB GYŐZELME.A floridai kormányzó, Ron DeSantis diadala – túlzás nélkül állítható – történelmi jelentőséggel bír. Közel húsz százalékkal lépte le demokrata kihívóját úgy, hogy a kampány utolsó három hetében már sokkal inkább azzal foglalkozott, hogy a többi floridai republikánus jelölt – sőt más államok konzervatívjai – esélyeit növelje, nem pedig azzal, hogy az ellenfelét támadja, vagy önmagát népszerűsítse. Ron DeSantis vezetése alatt az egykoron legendásan billegő Florida egyértelmű republikánus bástyává vált, ahol a demokraták egyetlen választási versenyt sem tudtak megnyerni idén. Republikánus kormányzó mellé Marco Rubio személyében jobboldali szenátort is választottak, és az állam törvényhozásában is győztek a konzervatívok. Mindez Ron DeSantis hatásos, szókimondó választási kommunikációja mellett annak is köszönhető, hogy az elmúlt négy évben a kormányzó markánsan konzervatív politikát folytatott, melynek keretében olyan fontos reformok születtek, mint a magyarországi szabályozásra igencsak hasonlító floridai gyermekvédelmi törvény.

A végső mérleget tekintve az amerikai jobboldal optimistán tekinthet a jövőbe. Az alsóházi többség elegendő ahhoz, hogy megakasszák a Biden-adminisztráció legszélsőségesebb programjait, hogy megfosszák az ultraprogresszív – azaz woke – szövetségi kezdeményezéseket a központi finanszírozástól. Az állami szinten elért sikereik pedig megalapozhatnak egy sikeres elnökválasztási kampányt 2024-ben.

Jelenleg a jobboldali politikusok, szakértők és politológusok azt próbálják meg megfejteni, hogy a republikánusoknak miért nem sikerült beváltaniuk a voksolásokhoz fűzött még nagyobb reményeiket. Egyre hangosabbak azok a vélemények, amelyek azt mondják, hogy a rosszul kiválasztott jelöltek és a párton belül is megosztónak számító trumpizmus lehet a fő ok. Marc Thiessen amerikai publicista a Fox News hírcsatornán úgy fogalmazott:

Nem véletlen a megkülönböztetett figyelem. A déli államban ugyanis a republikánusok tényleg mindent besöpörtek, amit csak belehetett. Ron DeSantis másodszorra is megnyerte a kormányzói székért folyó harcot, méghozzá magabiztos győzelemmel. A jobboldaliak neki tulajdonítják, hogy a korábban szinte mindig demokrata szimpátiával bíró latino kisebbséget sikerült átállítani a republikánusok oldalára. Sokak szerint már az is biztosra vehető, hogy DeSantis lesz Donald Trump legnagyobb kihívója a republikánus pártban a 2024-es elnökjelöltségi versenyben. 

Szijjártó Péter külügyminiszter is értékelte a tengerentúli választás eredményét:

- jelentette ki a Facebook bejegyzésében. A tárcavezető külön kiemelte Mike Crapo idahói szenátort, Adrian Smith nebraskai, Mike Kelly pennsylvaniai és Mike Waltz floridai kongresszusi képviselőt, akik elmondása szerint kiálltak Magyarország mellett, amikor a Biden-adminisztráció, válaszul arra, hogy a magyar kormány nem akart adókat emelni, felmondta a kétoldalú adóügyi megállapodást.