Kinevezték a szerb kormány magyar államtitkárait

Készültségbe helyzeték a hadsereget is, az erre vonatkozó utasítást Aleksandar Vucic államfő a hadsereg főparancsnokaként adta ki.

Természetesen senki nem szeretne semmilyen összetűzést vagy háborút, és eszébe sem jut ilyen játékokat játszani. Szerbia komoly állam, és mindent megtesz annak érdekében, hogy válaszoljon minden kihívással teli helyzetre és lehetséges problémára

- részletezte Milos Vucevic arra reagálva, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnök csak részben és csak rövid időre halasztotta el a koszovói szerbek járműveire vonatkozó rendszámtáblacserét.

A szerb védelmi miniszter közölte: Belgrád nem készül háborúra, de Szerbia nem lehet olyan ország, amely felkészületlenül várja az eseményeket. Novembertől a Koszovóban élő szerbek nem használhatják tovább a Szerbiában kiadott rendszámtábláikat, hanem koszovóira kell őket cserélniük. A koszovói miniszterelnök eredetileg augusztus elsejétől akarta bevezetni az intézkedést, az Egyesült Államok közbenjárására azonban előbb szeptember elsejére, majd november elsejére halasztotta a szabályozás bevezetését.

Az intézkedésről szóló hír július végén felháborodást keltett a Koszovó északi részén élő szerbek körében, akik úttorlaszokat állítottak fel a határállomások közelében. A halasztás hírére később eltávolították őket, de a helyzet továbbra is feszült maradt.

Albin Kurti a múlt héten bejelentette, nem halasztja el a rendszámtáblacserét annak ellenére, hogy nyugati partnerei azt kérték, adjon még tíz hónapot a helyi szerbeknek. Mint mondta, körülbelül tízezer jármű rendszámtábláját kell lecserélni, mert azokat még akkor adták ki, amikor Koszovó Szerbiához tartozott. Végül úgy döntött, hogy fokozatosan, a jövő év áprilissal bezárólag vezeti ki a Szerbiában kiadott rendszámokat.

A koszovói elnök viszont leszögezte: az intézkedést nem halogatják tovább, és azokat a szerbeket, akik nem tartják be a szabályt, először figyelmeztetik, aztán megbüntetik, később viszont akár le is foglalhatják a járműveiket – számolt be az M1 Híradó.

Katonai konvojok indultak a szerb–koszovói határra kedden délután. A helyzet pattanásig feszült, miután Szerbiában készültségbe helyezték a hadsereget, és emelték a harckészültség szintjét is – ezt a szerb védelmi miniszter jelentette be egy televíziós műsorban. Milos Vucevic később közösségi oldalán úgy fogalmazott: Belgrád nem készül háborúra, de a katonaság készen áll, hogy megvédje Szerbia polgárait, beleértve a Koszovóban élő szerbeket is, efelől senkinek ne legyen kétsége.

„Ha veszélybe kerül a koszovói szerbek fizikai biztonsága, Szerbia megfelelően fog reagálni. Ez egy felelős állam üzenete. Mi azt szeretnénk, ha ismét visszaülhetnénk a tárgyalóasztalhoz, de meg kell érteniük: Szerbia nem lesz bokszzsák.

Mindenkinek tudnia kell, hogy Szerbiának megvan a forgatókönyve minden lehetőségre”

– fogalmazott videójában szerb védelmi miniszter.

A feszültség azután robbant ki a térségben, hogy Koszovóban november elsején életbe lépett az a törvény, amely megtiltja a koszovói szerbeknek, hogy Szerbia által kiadott rendszámtáblával közlekedjenek Koszovó területén.

Néhány perccel éjfél után így már a koszovói rendőrség várta az autókat a határátkelőknél. Egy felszólítást adtak át azoknak a koszovói szerb sofőrnek, akinek az autóján, a szerb állam által kiadott rendszámtábla áll.

Szerbia és Koszovó között hónapok óta húzódik a rendszámügy. A koszovói miniszterelnök eredetileg augusztus elsejétől akarta bevezetni az intézkedést, az Egyesült Államok közbenjárására azonban előbb szeptember elsejére, majd november elsejére halasztotta a szabályozás bevezetését.

Július végén akkora felháborodást keltett az intézkedésről szóló hír, hogy a koszovói szerbek úttorlaszokat állítottak fel a határállomások közelében. A halasztás hírére később eltávolították őket, de a helyzet továbbra is feszült maradt.

A szabály bevezetését azonban most már a nyugati nyomás ellenére sem halasztják tovább – ezt a múlt héten jelentette be a koszovói miniszterelnök, aki emlékeztetett: körülbelül tízezer jármű rendszámtáblájáról van szó, mert azokat még akkor adták ki, amikor Koszovó Szerbiához tartozott.

„A következő három hétben, november 21-ig csak figyelmeztetést kapnak azok, akik illegális rendszámmal rendelkeznek, majd november 21-től két hónapig bírság is jár, ahogyan azt a törvény előírja” – részletezte a szabályt Albin Kurti.

A szerb védelmi miniszter szerint ezzel a halasztással semmi sincs elintézve, és már kedden megkapták az első figyelmeztetéseket azon autósok, akik nem cserélték le a táblájukat. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Éppen ezért Szerbia nem ismeri el a koszovói dokumentumokat, és követeli szerbre cserélésüket. Albin Kurti viszont határozottan kijelentette: minden a kölcsönös elismerésen múlik, vagyis ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét, akkor a koszovóiak hozzáállása is megváltozik.

Az utóbbi néhány napban több drónt is észlelt a szerb hadsereg Szerbia és Koszovó határán, a pilóta nélküli repülőgépek katonai létesítményeket figyeltek meg, ez pedig elfogadhatatlan, és a jövőben minden olyan drónt, amelyet a katonai létesítmények közelében érzékelnek, azonnal le fognak lőni – hangsúlyozta Ana Brnabic szerb miniszterelnök a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS).

A szerb kormányfő szerint minden állam hasonlóan lépne fel, amennyiben ilyen esetet tapasztalna. Tájékoztatása szerint a drónok Koszovó irányából érkeztek, hogy felmérjék a szerb hadsereg állásait és felkészültségét.

Miután észrevették a drónokat, a légtér védelme érdekében a szerb MiG-29-es vadászgépek is felszálltak, a harci repülőgépeket állandó készültségbe helyezték.

Milos Vucevic védelmi miniszter az RTS szerda reggeli műsorában rámutatott, a vadászgépek nem drónokra vadásznak, azok hatástalanítására megvannak a megfelelő módszerek, hanem a légteret védik egy esetleges komolyabb támadástól.

Aleksandar Vucic államfő utasítására a légvédelem mellett a szerb hadsereg többi egységét is készenlétbe helyezték.

A szerb vezetők hangsúlyozzák, hogy Szerbia a béke és a biztonság megőrzésére törekszik, véleményük szerint azonban a koszovói fél nem gondolkodik észszerűen, és mindent bevet a helyzet destabilizációja érdekében.

Nyolc államtitkára lett a legnagyobb délvidéki magyar pártnak, a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) a szerb kormányban, a politikusokat már ki is nevezte a kormány.

Szerbiában április 3-án tartottak előrehozott parlamenti választást, a kormány azonban csak október 26-án alakult meg, egyik első intézkedéseként pedig a VMSZ államtitkárait nevezte ki. Pásztor Bálint, a vajdasági magyar párt alelnöke és parlamenti frakcióvezetője a közösségi médiában arról írt, soha ilyen gyorsan nem nevezte még ki a kormány az államtitkárokat, a jó együttműködés bizonyítéka továbbá az is, hogy néhány tárcánál a VMSZ politikusait a többi párt államtitkárainál előbb nevezték ki.

A VMSZ megtartotta korábbi pozícióit az oktatásügyi, az egészségügyi, a mezőgazdasági, az infrastruktúraügyi, az igazságügyi, a környezetvédelmi, valamint a pénzügyminisztériumban, emellett pedig az újonnan létrehozott beruházási minisztériumban is képviselője lett a vajdasági magyarságnak.

Vickó Ferenc onkológus az utóbbi nyolc évben az egészségügyi minisztériumban volt államtitkár, és ismét őt jelölték erre a pozícióra. A 63 éves szakpolitikus 2014-es kinevezése előtt a Vajdasági Onkológiai Intézet igazgatójaként vezette az intézményt, emellett pedig évek óta sebészetet tanít az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Karán.

A mezőgazdasági minisztériumban sem lesz államtitkárváltás. Továbbra is a 46 éves Juhász Attila mezőgazdasági mérnök felel ezért a területért.

Az oktatásügyi államtitkári posztot a következő időszakban is Vicsek Annamária tölti be, aki 2014 és 2016 között a párt parlamenti képviselője volt, az utóbbi hat évben pedig már államtitkárként oktatási kérdésekkel foglalkozott.

Az építésügyi, közlekedési és infrastruktúraügyi minisztériumban továbbra is Lálity Urbán Emese képviseli a VMSZ-t. A torontálvásárhelyi építészmérnök korábban helyi politikával foglalkozott.

Nyilas Mihályt két évvel ezelőtt nevezték ki igazságügyi államtitkárrá. A 60 éves jogász is marad a posztján. A pénzügyminisztériumban sem lesz váltás, továbbra is Kerekes József lesz a VMSZ államtitkára, a környezetvédelmi államtitkár pedig az 52 éves Jaksa Róbert marad.

Új államtitkárként kerül a kormányba Gyivánovity Dániel. A 43 éves közgazdász az előző két évben parlamenti képviselő volt.

Pásztor Bálint frakcióvezető korábban arról beszélt, hogy az államtitkári helyek azért fontosak, mert lefedik a vajdasági magyarság számára fontos területeket. A politikus a közösségi médiában pénteken közzétett bejegyzésében arra is felhívta a figyelmet, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség, valamint a választást megnyerő Szerb Haladó Párt már aláírta a koalíciós szerződést. Az interneten is elérhető dokumentumban szintén kiemelt helyet kaptak a vajdasági magyarság számára fontos kérdések.

Egyre tarthatatlanabb a helyzet a migránsok miatt Szerbiában. Idén már 30 ezerrel több illegális bevándorló érkezett az országba, mint tavaly egész évben. A tél közeledtével egyre aktívabbak az embercsempészek is, és folyamatosak az elfogások a szerb-magyar határnál is. Hétfőn több mint ezer migránssal szemben intézkedtek a magyar hatóságok - hangzott el az M1 kedd esti híradójában.

Pár száz méterre a magyar határkerítéstől húzódik a Szelevényi-erdő, Királyhalomtól egészen Horgosig. A terület tele van szemétkupacokkal, ez azt jelzi, hogy a kerítés mentén migránsok táboroznak.

Egy 20 fős csoport is éppen arra vár, hogy átszökjön a magyar kerítésen, erről az M1-nek is beszámoltak.

„Afganisztáni vagyok, Németországba szeretnék menni. Átmentem a határon, de visszaküldtek ide Szerbiába. A magyar rendőrök mindig visszakísértek, de nem baj, nem adom fel” – mesélte egyikük, aki arról is beszélt, eddig 8 ezer eurót fizetett az embercsempészeknek.

A sátortáborokban meghúzódó migránsok nagy károkat okoznak a védett területen. Letapossák és kitépik a növényeket, a védett fákat tűzifának használják. És az erdő minden részén szétdobálják a szemetet. Műanyagflakonok, konzervek, műanyagzacskók és egyéb hulladék hever a táborok környékén. Ráadásul a szomszédos gyümölcsösökben is nagy károkat okoznak. Az áramot is innen lopják, hogy így töltsék fel telefonjaikat.

Bata Csaba is a környéken él. Azt mondja a bevándorlók miatt, már régóta nem jár be az erdőbe. Korábban az ő tanyájára is beköltöztek a migránsok.

„Itt nőttem fel, ezen a tanyán, szinte napi szinten kijártunk az erdőbe, ismertünk minden fát, minden bokrot, minden kanyart. Most nem merek bemenni az erdőbe” – mondta.

„Beköltöztek a tanyába, meg még ilyen vendégváró husángokat is bekészítettek, az ajtó mögé, hogy ha véletlenül jön a gazda, hogy szívélyesen tudják fogadni” – tette hozzá.

Nem hivatalos adatok szerint az elmúlt hetekben már ezernél is több migráns torlódott fel a Királyhalomtól-Horgosig húzódó határsávban. Szerbiában pedig még ennél is több bevándorló várakozik a továbbindulásra. A befogadóközpontok régóta megteltek, így most már a központi parkokban gyülekeznek az újonnan érkezők.

A szerb fővárosban élők azt mondják, Belgrádban ismét kezd tarthatatlan lenni a helyzet.

„Elsőéves hallgató vagyok a belgrádi Közgazdasági Karon és elmondhatom, hogy nem kellemes a helyzet. Az a probléma, hogy sokszor beszólogatnak, a lányok nem érzik magukat biztonságban. A barátnőimmel arról beszélgettünk, hogy a városvezetésnek valami megoldást kellene találnia erre a problémára, mivel itt van az egyetem, ahova sok fiatal jár. Nem biztonságos itt lenni, főleg amikor esti óráink vannak” – fogalmazott egy egyetemista lány.

Az elégedetlenséggel együtt jelenleg a számok is nőnek. Szerbiába már 30 ezerrel több illegális bevándorló érkezett idén, mint tavaly egész évben. De nem csak ez okoz kihívást a hatóságoknak. Az egyre több bevándorló érkezésével, ugyanis az embercsempészek is egyre aktívabbak.

A szerb sajtó nemrég arról számolt be, hogy a bűnözők a Telegram nevű közösségi csatornán hirdetik szolgáltatásaikat.

Azt írják: a csempészek 2500 eurót – átszámítva több mint 1 millió forintot – kérnek azért, hogy eljuttassák az illegális bevándorlókat Törökországból Szerbiába, és az árban benne van egy éjszakázás is a bolgár fővárosban, Szófiában.

A cikk szerint a meghirdetett utazás háromtól-öt napig tart, a migránsoknak pedig 20-30 kilométert is gyalogolniuk kell. A csempészek ráadásul a sikert nem garantálják.

Ez pedig nem is csoda, hiszen folyamatosak a lebukások. Magyarországon október közepéig már rekord számú, több mint 1500 embercsempésszel szemben indult eljárás.