Belgium úgy ragaszkodik az orosz gyémántokhoz, mint ember az életéhez

Az Európai Unió eddig összesen nyolc szankciós csomagot fogadott el Oroszország ellen az ukrajnai háború februári kirobbanása óta. A büntetőintézkedések széles spektrumon mozogtak: a bankszektortól kezdve az autóiparon át egészen az energiahordozók kereskedelméig rengeteg minden érintettek, az Oroszországban kitermelt gyémántokat azonban egyáltalán nem. Ezeket a drágakövek továbbra is gond nélkül adják-veszik az európai piacokon, pedig már számos uniós tagállam, köztük Lengyelország és a balti országok is követelték ennek a gyakorlatnak a betiltását. 

Az, hogy jelenleg az orosz WC-papírra több szankció vonatkozik, mint a gyémántokra, egyedül Belgium lobbierejének és brüsszeli befolyásának, no meg annak köszönhető, hogy a kis Benelux állam meg kívánja védeni a nemzeti érdekeit (ami Magyarország esetében ugye ősbűnnek számít). Antwerpenben található ugyanis a világ legnagyobb gyémántkereskedelmi központja, ahol a áthaladó nyersgyémántok 25 százaléka hagyományosan Oroszországból származik. A belga statisztikai hivatal adatai szerint Belgium 2021-ben 1,8 milliárd euró (1,8 milliárd dollár) értékben importált orosz gyémántot, 2022 első nyolc hónapjában pedig 1,2 milliárd euró értékben. 

Miután az elmúlt időszakban számos ország felháborodásának adott hangot az orosz gyémántkereskedelemmel kapcsolatban, Belgium többször ígéretet tett arra, hogy nem áll útjába a drágakövek elleni szankcióknak. A háttérben azonban elképesztő erejű lobbitevékenységet folytattatott, hogy elgáncsolja a büntetőintézkedéseket, azzal érvelve, hogy a gyémántokra vonatkozó tilalom többet fog ártani Európának, mint Moszkvának. (Érdekes, amikor a magyar kormány mondja ugyanezt, a balliberális uniós döntéshozók megvadult farkasfalkaként támadnak rá Budapestre.)

Tom Neys, az Antwerpeni Gyémánt Világközpont (AWDC) szóvivője azt mondta The Guardian hírportálnak, hogy az importtilalom eredendően káros gondolat, Antwerpennek pedig "nyitott ajtónak kell maradnia azon vállalatok számára, melyeknek nincs más lehetőségük". Szerinte a nagyvállalatok tudnák pótolni az orosz gyémántokat, "de a kiskereskedők számára ez nagyon nehéz, és alternatíva hiányában szinte azonnal tönkre mennének". A szóvivő továbbá külön kihangsúlyozta, hogy néhány hiányszakmában nincs alternatíva, példaként említette az orosz ipari gyémántot, amely a sebészeti szemszikék szabványa.

Az AWDC korábban arra figyelmeztetett, hogy 10 ezer munkahely kerülne veszélybe, ha megszűnne az orosz gyémántimport. A szervezet szerint egy esetleges tilalom a gyémántkereskedők elvándorlását indítaná el Antwerpenből az Oroszországgal még mindig kereskedő országokba és régiókba, köztük a Közel-Keletre és Indiába. "Ez nem valami homályos figyelmeztetés: a végén az a veszély áll fenn, hogy az egész 40 milliárd eurós belga gyémántforgalom Indiába vagy Dubaiba kerül, és ők lesznek a világ legnagyobb kereskedelmi központja" - írta a szervezet.

A belga kormány egyébként következetesen azt állítja, hogy soha nem próbálta megakadályozni az orosz gyémántok elleni szankciókat. Nevük elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselők azonban azt mondtak a The Guardiannek, hogy amikor az Alrosa orosz bányászati óriáscéget megpróbálták bevonni a büntetőintézkedések hatálya alá, Belgium addig lobbizott, még végül Brüsszel meggondolta magát.