Hogyan érinti a hétköznapi embereket Nyugat-Európában a rezsiköltségek emelkedése?

Kénytelen volt leülni a lépcsőre egy 70 éves zwickaui exrendőr, amikor a napokban kézbe vette az emelt árú gázszámláját. A családi házban élő német nyugdíjas már hetek óta számolgatta, hogy mi várhat rá, de amikor a saját szemével látta meg az összeget, akkor hirtelen leverte a verejték. Az eddigi 165 eurós (kb. 70 ezer forint) havi gázszámla helyett most 2200 euró (kb. 900 ezer forint) befizetését várja tőle a gázszolgáltató. Ez közel 14-szeres növekedést jelent. 

– nyilatkozta a Bildnek a német férfi, aki hozzátette, hogy feleségével egy 150 négyzetméteres házban élnek. Dietmar M. elmondása szerint eddig mindig 22 fok volt a házban. 

– szólt a nyugdíjas jogos követelése. A Mitgas nevű helyi szolgálató azt írta a csekket kísérő levélben, hogy a csökkenő orosz gázszállítás miatt ugrott meg a gáz ára Európában. Ők azonban mindent megtesznek, hogy az ügyfeleik számára elviselhetőbbé tegyék az árakat. Dietmar azonban azt állítja, hogy már egy szavát sem hiszi el a politikusoknak és a szolgáltatónak. Szerinte ugyanis könnyen beszélnek a Berlinben ülő képviselők, nekik nem okoz gondot kifizetni egy számlát. A nyugdíjas egyébként arra készül, hogy felmondja a szerződését a szolgáltatóval, és a nappaliban lévő kandallóba fűt majd be, de azt is csak óvatosan, mert alig lehet tűzifához jutni.

Egyre nagyobb gondot okoznak a magas energiaárak Németországban. A német kormány szerdán döntött arról, hogy a decemberi rezsiköltségek átvállalásával, tavasztól pedig különféle ársapkákkal próbálja csökkenteni a fogyasztók költségeit – számolt be az M1 Híradója.

Figyelmeztető sztrájkba kezdett Európa legnagyobb ipari szakszervezete a hétvégén. A csaknem négymillió német munkást tömörítő IG Metall mintegy 300 gyárban hirdetett munkabeszüntetést. A szakszervezet adatai szerint csak szerdán 32 ezer tagjuk sztrájkolt, hogy magasabb bért követeljen.

„Ha a boltba megyek, akkor a bevásárlókocsit még részben sem tudom megtölteni száz euróból” – panaszolta az egyik hannoveri munkás.

Ekkora havi bérkiegészítést ajánlottak ugyanis a munkáltatók az ipari dolgozóknak, ami nagyjából a mostani bérük két százalékát teszi ki.

A szakszervezet azonban nyolcszázalékos tartós béremelést követel, ezért újabb és újabb munkabeszüntetést ígérnek a német elektronikai, autó- és fémipari üzemek dolgozói.

A bérek azonban még így sem tartanák a lépést a növekvő fogyasztói árakkal, hiszen az infláció Németországban októberben már a 10 százalékot is meghaladta. A legnagyobb gondot az energiaárak növekedése okozza, amelyek tavaly óta többszörösükre emelkedtek. Ezért egyre nagyobb a kereslet az energiahatékonysági tanácsadók iránt. Az egyik szakember szerint aki most kér tőle időpontot, az leghamarabb csak két hónappal későbbre kaphat.

A berlini kormány igyekszik megoldást találni az energiaválságra. Olaf Scholz kancellár szerdán jelentette be, hogy egyszeri támogatásként átvállalják az átalányt fizető lakossági fogyasztók, valamint a kisebb cégek decemberi gáz-, illetve távhőszámlájának kifizetését.

A kancellár egyúttal közölte: a gázárfék és az áramárfék bevezetéséről is megállapodtak a tartományi miniszterelnökökkel.

„Nagyon fontos, hogy megvédjük a lakosságot a költségek növekedésének hatásától. Ezt egy 200 milliárd eurós csomaggal tesszük, amellyel kizárólag az áram-, gáz- és távhőfogyasztást támogatjuk. Egy dolog világos: az ukrajnai háború előtti árszínvonalat nem tudjuk újra elérni. De ezzel az intézkedéssel az áremelkedés nem lesz olyan óriási, hogy az embereknek attól kellje tartaniuk, hogy nem tudják kifizetni a számlákat” – fogalmazott Olaf Scholz.

A tervek szerint jövőre a német családok, illetve a cégek éves fogyasztásuk 80 százalékáig kedvezményes összeget fizetnek majd a gázért és az áramért. Egyelőre azonban nem világos, hogy az árfékeket – az eredeti tervek szerint – jövő márciustól vagy (a tartományi kormányfők kérésének megfelelően) már januártól alkalmaznák.

A támogatásokat részben az energiaipari vállalatok extraprofitjából finanszíroznák, és 2024 tavaszáig vissza is vonnák az árplafonokat. 

Ismét ezrek vonultak utcára a spanyol fővárosban, hogy az infláció miatt béremelést követeljenek. A dél-európai országban nemcsak a pénzromlás, hanem a háború és a szankciók miatt megnőtt energiaárak is problémát okoznak. Egyre nagyobb az elégedetlenség, voltak akik egy komolyabb konfliktust helyeztek kilátásba, ha nem változik a helyzet – számolt be róla az M1 Híradó.

Spanyolok ezrei vonultak utcára csütörtökön Madridban, hogy így tiltakozzanak az infláció miatt egekbe szökő megélhetési költségek ellen. A tömeg magasabb fizetéseket követelt.

„Amikor a fogyasztói árak 10 százalékkal megugranak, a fizetések pedig mindössze 1 százalékkal emelkednek, akkor a dolgozók gyorsan elveszítik vásárlóerejüket. Napról napra szegényebbek leszünk, és a legrosszabb az, hogy egy kisebbség a mi rovásunkra gazdagodik” – mondta az egyik tüntető.

Spanyolországban októberben 7,3 százalékos volt a pénzromlás, amely továbbra is jóval a normál szint felett van. Szakértők szerint a megugrott infláció és a gazdasági lassulás elsősorban az orosz-ukrán háborúnak és az uniós szankcióknak köszönhető.

„November 3-át írunk, és a megállapodás szerinti 3,5 százalékos fizetésemelést csak most, az év tizenegyedik hónapjában fizetik ki. Ez szégyen”

– mondta egy másik tüntető.

A szakszervezetek idén 4–4,5 százalékos, a következő két évben pedig 2,5–3 százalékos béremelést szeretnének kiharcolni. Az egyik legnagyobb spanyol szakszervezet főtitkára szerint a munkáltatókkal szemben támasztott követelések ésszerűek. A munkaadók képviselője azonban kizártnak tartja, hogy megállapodjanak az inflációt követő béremelésről.

Spanyolországban nemcsak az infláció, hanem a megemelkedett energiaárak is problémát okoznak. A kormány már nyáron jelentős takarékossági intézkedéseket vezetett be. Augusztusban döntöttek arról, hogy a középületeket nyáron nem lehet 27 fok alá hűteni, télen pedig 19 foknál melegebbre fűteni, és spórolnak a díszkivilágításokon is.

A kormány akkor arra kérte az embereket, hogy ezeket az intézkedéseket ne büntetésként éljék meg, hanem tekintsenek rájuk ösztönzésként az előrelátó energiagazdálkodásra.

Néhány hete 3 milliárd euró értékű energiatámogatási csomagot jelentett be a spanyol miniszterelnök. Pedro Sánchez akkor közölte: az intézkedés a háztartások 40 százalékát érinti.

Egy felmérés szerint Nagy-Britanniában közel 3,2 millió felnőtt él higiéniai szegénységben, és sokan szégyellnek munkába menni, mert nem engedhetik meg maguknak az olyan cikkeket, mint a szappan és a dezodor – írja a Sky News.

Több ezer ember nem akar munkába menni, mert nem tudja megfizetni az alapvető higiéniai termékeket – közölte a Hygiene Bank jótékonysági szervezet.

Ruth Brock, a Hygiene Bank vezérigazgatója elmondta: „A higiéniai szegénység sokkal elterjedtebb, mint amitől tartottunk, ráadásul növekszik, és aránytalanul nagy mértékben érinti a legkiszolgáltatottabbakat.

Az igazság az, hogy mire valaki eljut odáig, hogy nem kapcsolja be a fűtést, vagy elmegy az élelmiszerbankba élelmiszerekért, addigra már hetekkel korábban abbahagyta az alapvető higiéniai termékek vásárlását.”

– fogalmazott.

A felmérés szerint a higiéniai szegénységben élők a legnagyobb valószínűséggel borotválkozási termékek, dezodor, mosópor és egyéb tisztítószerek nélkül maradnak. Egy anyuka a szervezetnek elmondta:

Egy megkérdezett hölgy bevallotta, hogy náluk rendszeresen a között kell választani, hogy fogkrémet vesznek-e, vagy bekapcsolják a fűtést még néhány percre.

A higiéniai szegénységben élők fele azt mondta, hogy ettől szorong vagy levertnek érzi magát, és hasonlóan sokan mondták, hogy szégyenkeznek és zavarban vannak helyzetük miatt. Sokan nyilatkoztak úgy, hogy a személyes higiéniájuk elhagyása miatt félnek bemenni a munkahelyükre, nem járnak el a barátaikkal, és még a családjuk előtt is szégyellik magukat.

A felmérés megállapította, hogy ennek következtében az érintettek pszichikai állapota is romlik, megnő többek között a depresszióba esés veszélye is.

Az energiafelhasználás csökken Európában, ami nem csupán annak köszönhető, hogy az európai vállalatok is takarékoskodni kezdtek, hanem annak is, hogy olyan gyárak kényszerültek bezárni, amelyek valószínűleg soha nem fognak újra üzembe állni – számolt be a Reuters hírügynökség. Habár az alacsonyabb energiafelhasználás segít Európának átvészelni a nehéz telet, szakértők arra figyelmeztetnek, ha továbbra is magas marad az energiaköltség, akkor súlyosan meggyengülhet Európa ipari ereje.

Az energiaigényes iparágakat, többek között az alumínium-, a műtrágya- és a vegyipart is az a veszély fenyegeti, hogy a vállalatok végleg áthelyezik termelésüket olyan országokba – például az Amerikai Egyesült Államokba (USA) –, ahol bőségesen hozzáférhetnek olcsó energiaforrásokhoz.

A Reuters hírügynökség rámutatott, még ha az októberi hónap szokatlanul meleg is volt, és az enyhe télre vonatkozó előrejelzések segítettek is az árak csökkenésében, a földgáz az Egyesült Államokban még mindig körülbelül ötödannyiba kerül, mint amennyit a vállalatok Európában fizetnek.

„Sok vállalat egyszerűen felhagy a termeléssel. Ez Európa nagyon gyors nehézipari leépüléséhez vezethet” – mondta Patrick Lammers, az E.On közüzemi vállalat igazgatósági tagja egy októberi konferencián.

Az euróövezet ebben a hónapban 2020 májusa óta a leggyengébb szintet érte el, ez azt jelzi, hogy Európa a recesszió felé tart.

A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint az európai ipari gázkereslet 25 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben a tavalyi eredményekhez képest. Elemzők úgy gondolják, hogy a visszaesés hátterében a széles körű gyárbezárások állhatnak, mivel a hatékonyságnövelés önmagában nem eredményezne ilyen mértékű megtakarítást.

Közgazdászok a portál szerint továbbá arra is figyelmeztettek, hogy amint hidegebbre fordul az időjárás és a háztartások elkezdenek fűteni, az ipari ágazat lesz az első, amely hiány esetén megszorításokkal szembesülhet.

Energiaválság – fokozódott az európai cégek kivándorlásának üteme

Az elemzők kiemelték, az európai ipar már évtizedek óta az olcsóbb munkaerővel és alacsonyabb egyéb költségekkel rendelkező helyekre helyezi át termelését, mely tendencia az energiaválság miatt fokozódott.

„Ha az energiaárak olyan magasak maradnak, hogy az európai ipar egy része strukturálisan versenyképtelenné válik, a gyárak bezárnak és az Egyesült Államokba költöznek, amely bőségesen rendelkezik olcsó palagázzal” – nyilatkozta Daniel Kral, az Oxford Economics vezető közgazdásza.

A hírügynökség példaként említette az Európai Unió (EU) elsődleges alumíniumtermelését, amely az elmúlt évben a felére, azaz egymillió tonnával csökkent.

Az unió mind a kilenc cinkolvasztója csökkentette vagy pedig leállította termelését, amit Kínából, Kazahsztánból, Törökországból és Oroszországból származó importtal pótoltak

– derült ki a Reuters által összeállított kereskedelmi adatokból.

Az Európai Fémipari Szövetség munkatársa, Chris Heron rámutatott, egy alumíniumkohó újraindítása akár 400 millió euróba (közel 165 milliárd forint) is kerülhet, azonban ez (a lehetőség) aligha adott Európa bizonytalan gazdasági kilátásait elnézve. „Ha a történelmet vizsgálva tekintünk arra, hogy voltak már ilyen ideiglenes üzemleállítások, ezt bizony a végleges bezárások követték” – tette hozzá a szakértő.

A zöldgazdaságra való átállás is veszélybe került

A magas energiaárak miatt veszélyben vannak a nyugati országok azon erőfeszítései is, hogy ne csak az energiaellátást, hanem az elektromos járművekben és a megújuló infrastruktúrában használt kulcsfontosságú ásványi anyagokat is biztosítsák.

Brüsszel várhatóan a jövő év elején új jogszabály javaslatot – a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó európai stratégiáról szóló intézkedést – terjeszt elő a zöldgazdaságra való átálláshoz nélkülözhetetlen ásványi anyagok, például a lítium, a bauxit, a nikkel és a ritkaföldfémek készleteinek feltöltése érdekében.

Azonban a szélesebb megújuló energiaforrások és az alacsonyabb energiaköltségek hiányában a vállalatok valószínűleg nem fognak befektetni Európában

– figyelmeztetett Emanuele Manigrassi, a Európai Alumíniumszövetség klíma- és energiaügyi vezetője.

Már elindult az ipar eróziója

Az Európai Vegyipari Tanács (Cefic) szerint Európa idén először vált a vegyi anyagok nettó importőrévé, mindemelett a Nemzetközi Műtrágyaszövetség is jelezte, a műtrágyák kulcsfontosságú összetevőjének minősülő ammónia európai gyártását több mint 50 százalékkal csökkentették, a hiányt importtal helyettesítették. A Yara norvég műtrágyagyártó cég európai ammóniagyártásának kétharmadát állította le, és a termelés visszaállítását sem tervezi.

A múlt héten a világ legnagyobb vegyipari csoportja, a BASF már azt is megkérdőjelezte, hogy Európában egyáltalán van-e értelme új üzemek létesítésének, továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogyha a gázellátás a cég szükségleteihez mérten 50 százalék alá esik, akkor a vállalat kénytelen beszüntetni termelését ludwigshafeni telephelyén.

Egyes cégek – köztük a Procter & Gamble amerikai vállalat számára szállító német Kelheim Fibres viszkózszálat készítő gyár is – más energiaforrásokat keresnek. A német vállalat idén már kétszer csökkentette termelését bajorországi telephelyén. „Január 1-jétől átállhatunk az olajra” – mondta Wolfgang Ott vállalatvezető, aki kormányzati segítséget és egy napenergia-projektet is fontolóra vesz az energiaköltségek mérséklése érdekében.

A német cégek gyorsított folyamat keretein belül szeretnének engedélyt kapni, és ezáltal a gáz helyett környezetszennyezőbb energiaforrásokra átállni, ugyanis ellenkező esetben kénytelenek termelésüket csökkenteni annak érdekében, hogy a német megtakarítási célokat teljesíteni tudják.

Görögországban a pamutfonalgyártó vállalat, Selected Textiles szintén csökkentette termelését, mivel megrendelései – amelyek a főként Észak-Európából érkeznek –, visszaestek. A közép-görögországi Farsalában található üzemében a termelés idén 30 százalékkal csökkenn a cég vezérigazgatója, Apostolos Dontas szerint.

Az igazgató a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy „úgy látjuk, hogy ügyfeleink komolyan aggódnak amiatt, hogy lesz-e elegendő kereslet a késztermékekre Európában, továbbá hogy maguk az észak-európai gyártók földgázhoz tudnak-e jutni”.

Martin Ashcroft, a Tata Chemicals vegyi anyagokkal foglalkozó vállalat Európáért felelős ügyvezető igazgatója kiemelte, a társaság – amely általában ötéves terv alapján szervezte működését –, most negyedéves tervet használ.

„Ha ez egy strukturális változás, és a gázárak három-négy évig is magasak maradnak, akkor az igazi kockázat az lesz, hogy az ipari beruházások máshová, azaz az alacsonyabb energiaárakkal rendelkező helyekre vándorolnak át”

– hangsúlyozta Martin Ashcroft.