Inflációs spirál: Németországban sorra tűnek el a termékek a boltok polcairól

Állóháború alakult ki a multinacionális élelmiszergyártó vállalatok és a kiskereskedelmi üzletláncok között Németországban a termékek folyamatos drágulása miatt - írja a Handelsblatt német gazdasági napilap online kiadása. 

A portál beszámolója szerint a nagy gyártók, köztük a Coca-Cola, Mars, Pepsi, Mondelez és a Kellogg's - kihasználva a monopolhelyzetüket - pusztán nyereségvágyból, az inflációnál jóval nagyobb mértékben, több alkalommal is emelték a termékeik árát az elmúlt időszakban. Ezt a gyakorlatot azonban továbbértékesítő üzletláncok, például az Aldi vagy épp a Kaufland, tisztességtelen piaci magatartásra hivatkozva, valamint a vevők elpártolásától tartva nem hajlandóak elfogadni, és nem kötnek újabb beszállítói szerződésket.

Noha a vitás helyzet rendezésére több esetben is tárgyalások kezdődtek a felek között, ezek egyetlen alkalommal sem vezettek eredményre. Ezért a gyártók nemrég úgy döntöttek: "szállítási stoppot" rendelnek el üzletekkel szemben, melynek következében mostanra számos népszerű termék eltűnt a boltok polcairól.

 - fogalmazott a legnagyobb német szupermarket vállalat, az Edeka szóvivője, aki "uzsorásnak" és "agresszornak" nevezte a többségében amerikai tulajdonban lévő élelmiszergyártó multikat. "Az egyoldalú szállítási leállásokat arra használják, hogy nyomást gyakoroljanak a kiskereskedőkre" - tette hozzá. 

- fogalmazott a viszály kapcsán Christoph Minhoff, az Élelmiszeripari Szövetség főigazgatója. A szakember szerint az árazási viták miatt jelenleg egy olyan helyzet áll fenn Németországban, hogy az egyik üzletláncban csokoládé, másikban állateledel, egy harmadikban pedig üdítő nem kapható.

Egyre több vállalkozás kerül az anyagi csőd szélére, segítséget várnak a kormánytól.

Az oscherslebeni Bodeta édességgyártó vállalat már fizetésképtelenné vált. A Süddeutsche Zeitung szerint a társaság fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmet nyújtott be hétfőn a magdeburgi járásbíróságon. Ennek oka az energiárak drasztikus megugrása. Az elmúlt hónapokban az energiaköltségek mellett robbanásszerűen megnőttek a fontos alapanyagok árai is.

A cukor több mint 100 százalékkal, a glükóz 200 százalékkal drágult. Emellett a csomagolóanyagok árai is meredeken emelkedtek.

Ráadásul jelentős minimálbér-emelés lesz, ami 2022. október 1-től további költségnövekedést von maga után. A megtett lépésekről a vezetőség már tájékoztatta több mint száz dolgozóját. A béreket és a fizetéseket a német munkaügyi hivatal november végéig biztosítja. A Bodeta vezetése abban reménykedik, hogy sikerül befektetőket találnia a túléléshez.

A céget 1892-ben alapították, és leginkább édességek és drazsék gyártására specializálódott. Legismertebb termékük a zöldbe csomagolt eukaliptuszos-mentolos édességük.

A Which? nevű brit fogyasztóvédelmi szervezet által végzett kutatás adatai szerint tízből több mint nyolc ember – 85 százalék – változtat étkezési szokásain az emelkedő megélhetési költségek miatt a szigetországban.

Egy friss felmérés szerint a brit háztartások milliói kénytelen étkezéseket kihagyni, valamint kevésbé egészséges termékeket vásárolni az alapvető élelmiszerek árának drasztikus emelkedése miatt. A Which? nevű fogyasztóvédelmi szervezet által végzett kutatás adatai szerint tízből több mint nyolc ember – 85 százalék – változtat étkezési szokásain az emelkedő megélhetési költségek miatt.

Összesen 50 százalékuk mondta, hogy olcsóbb termékekre vált, amelyeket korábban nem vásárolt. Körülbelül minden ötödik megkérdezett mondta, hogy több fagyasztott – 18 százalék – vagy mikrohullámú sütőben elkészíthető – 5 százalék – élelmiszert kezdett vásárolni, hogy csökkentse az élelmiszerre fordított kiadásait.

Azok közül, akik azt mondták, hogy nagyon nehéz anyagi helyzetben vannak, majdnem mindenki – 99 százalék – azt mondta, hogy valamilyen módon spórol az élelmiszereken, míg a válaszadók fele – 50 százalék – arról számolt be, hogy néhány étkezést teljesen kihagyott.

Ugyanez igaz volt azoknak több mint negyedére – 26 százalék –, akik „meglehetősen nehéznek” nevezték pénzügyi helyzetüket, és az összes megkérdezett 12 százalékára. A fogyasztók csaknem fele – 46 százalék – mondta, hogy a válság előtti időszakhoz képest nehezére esik egészségesen étkezni. Ez az arány 78 százalék az anyagilag nehéz helyzetben lévők körében.

Egy csak Robertának hívott 57 éves londoni nő a szervezetnek elmondta, hogy

„Azért csökkentem a kiadásaimat az élelmiszereken, mert nem akarok a fűtésen spórolni. Ízületi gyulladásom van, és szükségem van a melegre.”

Azt is elmesélte, hogy

„Most már szigorúan csak azt veszem meg, amire szükségem van. Csökkentettem az elfogyasztott ételek mennyiségét is. Ebédre egy csésze teát iszom – ha éhesnek érzem magam, egy csésze meleg tejet egy szelet pirítóssal.”

A nő azt is elmondta, hogy korán reggel szokott elmenni vásárolni, hogy biztosan jusson neki az olcsóbb élelmiszerekből, gyakran keresi azokat a termékeket is, amelyeket a közelgő lejárati idő miatt vannak leárazva.

Sue Davies, a szervezet fogyasztói jogokért és élelmiszer-politikáért felelős vezetője elmondta, hogy a megélhetési válság pusztító hatással van emberek millióira, azáltal, hogy nem engedhetik meg maguknak a megfelelő étkezést.

Az Egyesült Királyságban a fogyasztói árindex (CPI) 10,1 százalékkal emelkedett a szeptemberig tartó 12 hónapban a Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint. Az előző hónaphoz képest a legnagyobb mértékben az élelmiszerárak emelkedése járult hozzá a változáshoz.

A háztartások a megélhetési költségek és az emelkedő energiaszámlák miatt kockáztatják az élelmiszer-biztonságot is kockáztatják – ez már a brit Élelmiszer és Szabványügyi Hivatal (FSA) kutatásából derült ki.

A felügyeleti szerv arra figyelmeztetett, hogy az emberek ételmérgezést kockáztatnak azzal, hogy ha lejárt szavatosságú élelmiszereket fogyasztanak, és kikapcsolják a hűtőszekrényeket, hogy ezáltal spóroljanak az elektromos árammal.

A felmérés adatai szerint

a fogyasztók közel egyharmada – 32 százalék – az elmúlt hónapban legalább egyszer fogyasztott olyan élelmiszert, amelynek lejárt a fogyaszthatósági ideje, mert nem engedhette meg magának, hogy újat vásároljon.

Csaknem egyötödük – 18 százalék – pedig az elmúlt négy hétben legalább egyszer kikapcsolta az hűtőszekrény, hogy így spóroljon az árammal. Az FSA azt is megállapította, hogy a fogyasztók – 40 százalék – aggódik amiatt, hogy a következő hónapban lesz-e pénze élelmiszerre.

Emily Miles, az FSA vezérigazgatója nyomatékosította: „Nem jó ötlet kikapcsolni a hűtőszekrényt, vagy a szavatossági időn túli élelmiszereket fogyasztani, mivel ezek a dolgok nagyobb kockázatot jelentenek az ételmérgezéssel való megbetegedésre.”