tóth gabi
Minden jel arra utal, hogy felfedezték a több mint 1600 évvel ezelőtt élt Szent Miklós végső nyughelyét.
Egy nemzetközi régészekből álló csapat megtalálta a modern Mikulás-mítosz ihletőjének, Szent Miklósnak a sírját egy ősi templom maradványainak feltárása közben Törökország déli részén, Antalya város közelében – írja a Demirören török hírügynökségre hivatkozva a Daily Mail online kiadása.
A brit bulvárlap beszámolója szerint a történelmi jelentőségű leletet egy 4. század közepén épült ősi szentélyben fedezték fel, ami azért maradt mostanáig rejtve a régészek előtt, mert azt a bizánci időkben lerombolták, a helyére pedig egy bazilikát építettek. Egyes feltételezések szerint az 5. és 12. század között épült új templomot azért húzták fel az ortodox keresztények, hogy megóvják a fosztogatóktól Szent Miklós végső nyughelyét.
Az ősi szentélyt egyébként még 2017-ben tárták fel, miután a mostani templom padlója alatt néhány rést találtak. Ezt követően a régészek óvatosan eltávolították a mozaikpadlót, hogy feltárják az ókori alapot.
Osman Eravsar, az antalyai tartományi kulturális örökségvédelmi bizottság vezetője szerint a mostani felfedezés alátámasztja azokat az állításokat, melyek szerint Szent Miklós a mai Törökország területén élt, illetve halt meg.
Szent Miklós földi maradványainak holléte a mai napig heves viták alapját képezi. Egy népszerű elképzelés szerint a szent csontjait itáliai kereskedők (velencei és bari illetőségűek) 1087. május 9-én ellopták Bizáncból, majd Bariba szállították, ahol a mai napig a San Nicola bazilikában őrzik azokat. Ezzel szemben a török régészek most azt állítják, hogy ezer éve az olaszok rossz csontokat vittek magukkal, melyek egy névtelen papé voltak.
A Kr. u. 270 és 343 között élt Szent Miklós egyébként arról híres, hogy a szüleitől hatalmas vagyont örökölt, amelyet a szegényeknek ajándékozott. Egy esetben például arannyal teli zsákokkal ajándékozott meg három kislányt, hogy megmentse őket a prostitúciótól.