Az összeomlás szélén állnak a német közműcégek

Németország a második világháború óta nem látott energiaválsággal küzd, komoly ipari szereplők húzzák le a rolót, a drasztikusan emelkedő energiaárak és megélhetési költségek miatt pedig ezrek vonulnak rendszeresen az utcákra tüntetni.

Gazdasági háborúban állunk – fogalmazott a Tagblattnak adott interjúban a Kommunális Vállalkozások Szövetségének (VKU) igazgatója.  

– mutatott rá Ingert Liebing.

A VKU több mint 1500 önkormányzati közszolgáltatót és önkormányzati társaságot képvisel, összességben 283 ezer alkalmazottal. 2019-ben 123 milliárd euró árbevételt realizáltak, és több mint 13 milliárd eurót fektettek be. Ők biztosítják 

• az ivóvíz-szolgáltatás 91 százalékát, 
• a távhő 79 százalékát,
• a gáz 67 százalékát, 
• az áram 62 százalékát 
• és a szennyvízelvezetés 45 százalékát

Németországban.  

Ha tehát a német közműszolgáltatók a magas energiaárak miatti költségnövekedés és ügyfeleik csökkenő fizetőképessége miatt a csőd kockázatával néznek szembe, az azt jelenti, hogy az ország jelentős részén megszűnhetnek a fenti szolgáltatások – figyelmeztetett az ágazati szakmai képviselet vezetője. Márpedig a nem fizető ügyfelek aránya folyamatosan emelkedik, az átlagosnak mondható 1 százalékról országos szinten már 5-10 százalékra nőtt, de egyes régiókban a 15-20 százalékot is eléri. És ezzel még koránt sincs vége! 

– figyelmeztetett a német gazdasági vezető, aki szerint a fogyasztóknak további ártámogatásra, a szolgáltatóknak pedig államilag garantált hitelekre van szükségük, méghozzá a jelenleginél nagyobb mértékben. Az Uniper gázóriás például olyan összegű hiányról számolt be, ami negatív rekordnak számít. 12 milliárd eurós (mintegy 5000 milliárd forintos) deficitet jelentett az első félévben, ami a legsúlyosabb veszteség a német vállalatok történetében.

A berlini kormány által meghirdetett 200 milliárd eurós védőpajzzsal és a gázilleték megszüntetésével végre az embereknek és sok csőd szélére került cégnek is van némi esélye a túlélésre, de ha az orosz-ukrán háború okozta energiaválság tovább folytatódik, akkor mindez kevés lesz. Mivel Moszkva az Európai Unió által bevezetett szankciókra válaszul csökkentette a kontinens felé irányuló gázszállításait, az energiaárak Európa-szerte megugrottak. A német energiaszolgáltatók erre úgy reagáltak, hogy az orosz szállítások pótlása miatti megnövekedett költségeik egy részét áthárították fogyasztóikra. Október 1-jén lépett életbe az az új adó, amelynek célja, hogy segítse az emelkedő importárakkal küzdő szolgáltatókat. Emiatt a gázfogyasztóknak további 2,4 centet (nagyjából 10 forintot) kell pluszban fizetniük kilowattóránként. Egy 20 ezer kilowattóra fogyasztású átlagháztartásnál csak az idei emelések évi 1262 eurós (félmillió forintos) többletköltséget jelentenek. 

Egyre többen gondolják emiatt Németországban is, hogy a szankciókkal az Unió hatalmas öngólt rúgott. Ráadásul az orosz kormányfőhelyettes még az Északi Áramlat gázvezetékek elleni támadás előtt azt mondta, hogy idén 55 milliárd köbméterrel csökkenhet a gázexport az Európai Unióba. Ez a mennyiség pedig megegyezik az Északi Áramlat-1 teljes kapacitásával.