Tüntetők fojtották bele a szót a német kancellárba

Németországban egyre nagyobb az energiaválság, ami súlyos hatással van a lakosság hangulatára is. Olaf Scholz kancellár nemrég egy lakossági fórumon próbált meg beszédet tartani, a szavait azonban nem lehetett hallani az ott lévő felháborodott emberek bekiabálásaitól.

Olaf Scholz a brandenburgi Neuruppin településen tartott lakossági gyűlést szerdán, ahová párttársával, Wiebke Papenbrock helyi parlamenti képviselővel érkezett. A két politikus a magas inflációról, az emelkedő energiaárakról és a várható gázhiányról akart beszélni a megjelentek előtt, és bár a rendezvény kordonokkal volt elkerítve, mégis megzavarták azt felháborodott tüntetők, számolt be róla az Origo.

A német sajtó szerint a német kancellár végigmondta ugyan a beszédét, abból nem sokat lehetett hallani a tüntetők kiabálása miatt. Az információk szerint a demonstrációt a bevándorlásellenes, jobboldali AfD és a baloldali Die Linke szervezhette.

Scholz próbálta a tüntetőket túlkiabálni, és arról beszélt, hogy további segélycsomagokat biztosít a kormány az energiaárak miatt bajba jutott családoknak. Egy gyermek kérdésére válaszolva pedig elmondta, a gázhiány ellenére nem fognak sem az iskolák sem a tornatermek bezárni télen.

Németországban drasztikusan emelkednek az energiaárak, ami súlyos hatással van már nemcsak a lakosságra, de az ország gazdaságára is. A bizonytalan helyzet miatt a türingiai alkotmányvédelmi hivatal elnöke arra figyelmeztetett, hogy tömeges tüntetések, zavargások és akár konkrét erőszakos cselekmények is várhatók. Stephan Kramer szerint a németek hangulata jelenleg robbanásközeli.

A brandenburgi (amely szövetségi államban Scholz azon beszédét tartotta, melyet túlkiabáltak a tüntetők) alkotmányvédelmi hivatal vezetője is hasonló figyelmeztetést adott ki. Jörg Müller szerint a radikális politikai erők könnyen kihasználhatják az energiaválságot és a magas inflációt, hogy aztán télen erőszakos megmozdulásokat szervezzenek.

Még ha a németek utcára is vonulnak az elszabadult energiaárak miatt, Berlinnek támogatnia kell Ukrajnát az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartásával - mondta Annalena Baerbock német külügyminiszter egy pódiumbeszélgetésen a Prágában szerdán megrendezett, úgynevezett "A demokrácia egyértelmű és jelenlegi veszélye: hogyan reagáljunk?" konferencián.

- fogalmazott a zöldpárti tárcavezető, aki azt is hozzátette, hogy az Oroszországgal szembeni korlátozóintézkedéseket addig kell fenntartani, amíg Ukrajnának szüksége van erre.

A szavazói akaratát semmibevevő mondatai mellett Baerbock kitért arra is, hogy az európai demokráciák hatalmas kihívás előtt állnak a téli időszakban. Szerinte az egyre növekvő energiárak miatt elképzelhető, hogy az emberek utcára fognak vonulni, de a népharagot kordában lehet majd tartani célzott szociális intézkedésekkel. Például árplafon bevezetésével, vagy épp az energiapiac struktúrájának átalakításával. 

A nagy port kavart felszólalásának napján egyébként a politikusnőnek megjelent egy véleménycikke is a Zeit Online hírportálon, melyben arról írt, hogy a háború előtti világba "nincs visszaút". És Németországnak, valamint az EU-nak ezentúl hosszú gazdasági, szankciós és propagandaharcot kell folytatnia Oroszországgal szemben.

- írta Baerbock, aki emellett kijelentette, hogy Moszkva veszélyezteti Európa "társadalmi békéjét", és hogy a Kreml "hatalmi játszmákat" folytat a szénnel, gázzal és az olajjal, valamint "trollhadsereget küld a demokratikus választások befolyásolása érdekében".

Német tél: legfeljebb 19 fok lehet majd a középületekben

A készülő miniszteri rendelet azt is tartalmazza majd, hogy le kell állítani az épületek, illetve a műemlékek, szobrok, hidak díszvilágítását.

Az energiatakarékosság jegyében a kórházak és a szociális intézmények kivételével minden középületet legfeljebb 19 Celsius-fokos hőmérsékletre szabad felfűteni Németországban az ősszel kezdődő fűtési szezonban – jelentette be pénteken Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter.

A Zöldek politikusa egy – a Süddeutsche Zeitung című lapban majd szombaton megjelenő – interjúban az előzetesen ismertetett részletek szerint közölte, hogy továbbszigorítják az ország energiaellátásának biztonságát szolgáló szabályokat.

Így a már ismert – a többi között a magántulajdonban álló medencék fűtésének tilalmáról szóló – előírások mellett bevezetik a 19 Celsius-fokos felső határról szóló középületfűtési szabályt is. A készülő miniszteri rendelet azt is tartalmazza majd, hogy le kell állítani az épületek, illetve a műemlékek, szobrok, hidak díszvilágítását, és a reklámhordozó felületeket sem szabad kivilágítani.

A munka világában is több megtakarítás szükséges, de erről még tárgyalnak a munkaügyi minisztériummal és a szociális partnerekkel – tette hozzá Robert Habeck.

Az alkancellár az utóbbi hónapokban számos nyilatkozatában arról beszélt, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kell visszafogni az energiafogyasztást, hiszen Moszkva a piaci folyamatok alakításával, főleg a földgázexport csökkentésével „gazdasági háborút” folytat az Ukrajnát támogató országok ellen, és azért, hogy viszályt szítson az Ukrajna mellett kiálló Európai Unió tagjai között.

A gazdasági minisztérium júliusban hozta nyilvánosságra a készülő szabályozás alapelveit, amelyek szerint a közszféra mellett a vállalatoknál – üzemekben, irodákban – és a háztartásokban is csökkenteni kell az energiafogyasztást és javítani kell az energiahatékonyságot.

Az ARD országos közszolgálati televízió pénteki összeállítása szerint Németországban nagyjából 186 ezer középületet üzemeltetnek. Az energia-, és klímavédelmi politika területén a szövetségi kormány mellett működő független kutatóintézet, a Német Energiaügynökség (Deutsche Energie-Agentur) adatai szerint a zárt helyiségekben a hőmérséklet 1 Celsius-fokos csökkentésével a fűtésre szánt földgáz 6 százalékát lehet megtakarítani.

A városi önkormányzatok szövetsége (Deutscher Städtetag) egy sor javaslatot terjesztett elő a témában. Ajánlásai között szerepel az uszodák vízhőmérsékletének csökkentése, a melegvíz-szolgáltatás korlátozása a középületekben és az is, hogy az iskolai tornatermek fűtését legfeljebb 15 Celsius-fokra, az osztálytermekét pedig legfeljebb 20 Celsius-fokra állítsák az október elejétől április végéig tartó fűtési szezonban.