Személyzet nélküli "kísértethajókkal" erősít az amerikai haditengerészet

Legkevesebb 150 darab mesterséges intelligenciával felszerelt, legénység nélküli hadihajót állítana szolgálatba az amerikai haditengerészet 2045-ig - derült ki egy, a flotta bővítésének terveit felvázoló katonai jelentésből. A hét elején nyilvánosságra hozott dokumentum szerint az új hadihajótípus bevezetésére azért van szükség, hogy az USA továbbra is az ellenőrzése alatt tartsa a világtengereket, és hogy képes legyen felvenni a versenyt a hadseregét rendületlenül fejlesztő Kínával szemben.

A felvázolt tervek között szerepel továbbá több mint 350 személyzettel ellátott hadihajó, és 3000 repülőgép hadrendbe állítása. A jelentés szerint ennyivel minimum növelni kell az amerikai haditengerészet képességeit annak érdekében, hogy az továbbra is elrettentő erőt jelentsen a világ nagyhatalmainak szemében. Ez a bővítési ütem egyébként elég ambiciózus annak fényében, hogy az elmúlt két évtizedben mindösszesen 75 hadihajót állított szolgálatba az Egyesült Államok, mellyel párhuzamos többet le is szereltek, tehát a flotta mérete nem növekedett látványosan.

Az angolszász sajtóban csak "kísértethajónak" nevezett új hadihajótípussal kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy azok kisebbek és olcsóbban üzemeltethetőek lesznek a jelenleg használt cirkálóknál és rombolóknál, mivel nem igényelnek létfenntartó rendszereket - például az emberek ellátásához szükséges élelmiszert. 

Szakértők szerint a legénység teljes elhagyásával üzemelő hajók részben megoldást jelenthetnek arra az égető problémára, hogy egyre kevesebben csatlakoznak az amerikai hadsereghez, így a haditengerészethez is. Hivatalos felmérések alapján az Egyesült Államokat a vietnami háború 1975-ös befejezése óta nem látott újonchiány sújtja, és ez már bizonyos egységek fenntarthatóságát is veszélyezteti.

Ezzel a jelenséggel kapcsolatban Jeff Groom nyugalmazott tengerészgyalogos százados azt mondta egy lapinterjúban: elsősorban a hadsereg identitáspolitikája rettent el sokakat attól, hogy katonának jelentkezzen. 

"Azok, akik ma beállnának a hadseregbe, többnyire a déli államokból származnak. Nos, ha ők meglátják, hogy a politikai korrektség nevében katonai bázisokat neveznek át, a média démonizálja kultúrájukat - rasszistának, sajnálatra méltónak és elmaradottnak tartva azt -, és hogy a sokszínűség és a befogadás mindennél előbbre való, akkor inkább mégsem jelentkeznek" - fogalmazott Groom, aki szerint a hagyományos férfiasság ma már gyakorlatilag üldözendővé vált a hadseregben, pedig korábban éppen emiatt jelentkeztek sokan.